Annak idején nekem az első találkozásom a Linuxszal az Ubuntu 8.04 volt. Egy Debianon alapuló rendszer, ami azonban a szülőjénél felhasználóbarátabb, sokkal inkább arról szól, hogy csak feltelepítem és használom, nem kell különös tudás a beállításához, mégis őrzi a Debian atomstabilságát.
Most ugyanezt tudja az LMDE. Egy stabil, villámgyors Debian, de például egy Debian Cinnamonhoz képest sok pici extrával ami felhasználóbarátabbá teszi. Azért a Debian Cinnamon alapból kapott felületét még én sem mondanám szépnek,
az LMDE-é szerintem rendben van.
Ha live-ban működik vele minden, akkor nyugodtan fel lehet tenni, aztán már lehet is használni, jó úgy, ahogy van.
Nem kell a megjelenéssel bajlódnom, mindenképp valami ikontémát keresni az alapból kapott ronda helyett...; a bejelentkezési képernyőn megjelennek a felhasználók teljes nevei; van grafikus felületű frissítéskezelő; Timeshift; mintstick;...
Egy csomó minden, amit a Debianra is fel szoktam tenni, amit olyanná szoktam alakítani, de az LMDE-nél nem kell, mert készen megkapom.
Faragom én a rendszert akár egy kőből is, ha kell, de ha megkapom készen a szobrot, miért ne választanám azt?
Mert az Mint Cinnamon (érzésre) messze a leglassabb OS volt a gépemen. Mert a Debian Cinnamont sokat kellett farigcsálni, hogy a számomra megfelelő kinézetű és funkcionalítású legyen. Az Arch vonalon pedig megmagyarázhatatlan összeomlások borzolták az idegeimet a Cinnamon felületen. Szerintem nem disztribúciót, hanem a felhasználó számára a legmegfelelőbb asztali környezetet kell választani. Számomra az LMDE (gigi) az.
Azt hozza, amiért linuxos lettem
Beküldte csuhas32 -
Értékelés:
Annak idején nekem az első találkozásom a Linuxszal az Ubuntu 8.04 volt. Egy Debianon alapuló rendszer, ami azonban a szülőjénél felhasználóbarátabb, sokkal inkább arról szól, hogy csak feltelepítem és használom, nem kell különös tudás a beállításához, mégis őrzi a Debian atomstabilságát.
Most ugyanezt tudja az LMDE. Egy stabil, villámgyors Debian, de például egy Debian Cinnamonhoz képest sok pici extrával ami felhasználóbarátabbá teszi. Azért a Debian Cinnamon alapból kapott felületét még én sem mondanám szépnek,
az LMDE-é szerintem rendben van.

Ha live-ban működik vele minden, akkor nyugodtan fel lehet tenni, aztán már lehet is használni, jó úgy, ahogy van.
Nem kell a megjelenéssel bajlódnom, mindenképp valami ikontémát keresni az alapból kapott ronda helyett...; a bejelentkezési képernyőn megjelennek a felhasználók teljes nevei; van grafikus felületű frissítéskezelő; Timeshift; mintstick;...
Egy csomó minden, amit a Debianra is fel szoktam tenni, amit olyanná szoktam alakítani, de az LMDE-nél nem kell, mert készen megkapom.
Faragom én a rendszert akár egy kőből is, ha kell, de ha megkapom készen a szobrot, miért ne választanám azt?
Miért LMDE?
Beküldte atime -
Értékelés:
Mert az Mint Cinnamon (érzésre) messze a leglassabb OS volt a gépemen. Mert a Debian Cinnamont sokat kellett farigcsálni, hogy a számomra megfelelő kinézetű és funkcionalítású legyen. Az Arch vonalon pedig megmagyarázhatatlan összeomlások borzolták az idegeimet a Cinnamon felületen. Szerintem nem disztribúciót, hanem a felhasználó számára a legmegfelelőbb asztali környezetet kell választani. Számomra az LMDE (gigi) az.