A Linux fejlesztők „BROKEN”-nek minősítették és gyakorlatilag kikapcsolják a Qualcomm Crypto Engine drivert a közelgő 7.3-as kernelből. A Snapdragon és más ARM-alapú chipekbe épített kriptomotor nemcsak lassabbnak bizonyult a sima CPU-nál, de hosszú hibamúltja, versenyhelyzetei és rossz prioritás-beállításai miatt kifejezetten „károsnak” ítélték. A döntés azt jelenti, hogy a driver kikerül az ARMv7 és ARM64 alapértelmezett buildekből, és jelenleg érdemes elkerülni a használatát. Van azonban némi fény az alagút végén: a fejlesztők a jövőben korlátozott médiatartalmak feldolgozására szánják az átdolgozott QCE-t, ha a kernel oldali támogatás is megérkezik hozzá.
Speciálisan összeállított XZ archívumokkal kihasználható, súlyos sebezhetőséget találtak a 7-Zipben, amely kódvégrehajtást tesz lehetővé kicsomagolás közben. A CVE-2026-14266 jelű, heap-alapú túlcsordulás ugyan csak helyi vektorról támadható, mégis magas (High) besorolást kapott, mert sikeres kihasználás esetén a támadó a 7-Zip jogosultságaival futtathat kódot. A fejlesztők már június végén kiadták a javítást a 7-Zip 26.02 verziójában, ezért most különösen fontos ellenőrizni és frissíteni a használt verziót. A cikkben részletesen áttekintjük, mit jelent a gyakorlatban ez a hiba, mennyire reális a kihasználása, és mit tehetünk a kockázatok csökkentésére.
Tizenegy bájtos TLS-kérés is elég lehet ahhoz, hogy egy sebezhető OpenSSL-szerver memóriáját fokozatosan „befagyasszuk”, akár szolgáltatásmegtagadást okozva. A HollowByte névre keresztelt hiba alattomosan működik: a szerver már a fejléc alapján hatalmas puffert foglal, miközben a tényleges üzenettörzs soha nem érkezik meg. Mivel a glibc nem adja vissza ezt a memóriát a kernelnek, a folyamat újraindításáig tartósan elérhetetlen marad. A gondot súlyosbítja, hogy a javítás ugyan júniusban megjelent több OpenSSL-ágban, de CVE, biztonsági közlemény és egyértelmű changelog-bejegyzés nélkül sok rendszergazda ma sem tud róla.
1969. július 20-án az emberiség történetének egyik legemlékezetesebb eseménye zajlott le: az Apollo–11 küldetés holdkompja, az Eagle (azaz: Sas) sikeresen leszállt a Hold felszínére, a Nyugalom Tengere (Mare Tranquillitatis) nevű síkságon.
1968. július 18-án három zseniális mérnök – Robert Noyce, Gordon Moore és Andy Grove – megalapította az Intel Corporation nevű vállalatot a kaliforniai Santa Clara városában. Bár akkor még kevesen sejtették, ez az esemény elindította azt a mikroelektronikai forradalmat, amely mára a mindennapi életünk alapjává vált.
Jeremy Burge, az Emojipedia alapítója 2014-ben életre hívta a Világ Emoji Napját (World Emoji Day), amelyet azóta minden év július 17-én ünneplünk. A cél egyszerű, mégis szimbolikus: megünnepelni a szöveges kommunikáció vizuális forradalmát, vagyis az emojik által közvetített érzelmi és kifejező elemeket, amelyek mára elengedhetetlenné váltak az üzenetküldésben – legyen szó chates csevegésről, közösségi médiáról vagy akár e-mailekről.
Az Apollo 11 űrhajó 1969. július 16-án startolt a floridai Cape Kennedy (ma Cape Canaveral) űrközpontból, hogy beteljesítse az emberiség egyik legnagyobb álmait: az első emberes holdraszállást.
Az Apollo 11 küldetés jelentősége, hogy ez volt az első olyan űrmisszió, amely embereket vitt a Holdhoz és próbálta meg valós terepen is megvalósítani a holdraszállást.
Intel komoly lökést ad a memória-sávszélességre éhes szerveres és AI-alkalmazásoknak: bővíti a DDR5 és MRDIMM opciókat a Xeon 6 és Xeon 6+ platformokon. A Xeon 6900P processzorok 2027-től már 2. generációs MRDIMM-eket is támogatnak, míg a Xeon 6700P esetében BIOS-frissítéssel érkezik a 8000 MT/s RDIMM támogatás, akár 25%-os memória-sebességnövekedéssel és kisebb késleltetéssel. A cikk azt is körbejárja, mit jelent mindez a gyakorlatban, és miért lehet kulcsfontosságú a memória-sávszélesség a modern AI- és szerverterhelések teljesítményében.
PipeWire-felhasználóknak és zenészeknek is érdemes figyelni az 1.6.8-as kiadásra: tovább javult a JACK/MIDI-támogatás, így például az Ardourban eltűnő MIDI események problémája is megoldódik. Az új verzió finomhangolja a SOFA-szűrőt normalizálási és késleltetési opciókkal, és több memória-szivárgást, illetve Bluetooth- és GStreamer-összeomlást is orvosol. Emellett biztonságosabb lett a Pulse Server és a RAOP-kezelés, valamint megszűnik az a kellemetlen jelenség, hogy egy hangkártya kihúzásakor hirtelen 100%-ra ugrik a hangerő.
Az AMD kiadta a ROCm 7.14-et, amely már nem csak tech preview, hanem hivatalos, éles (production) kiadás – ezzel egy új stabil sorozat rajtolt el. A verziószámozás kissé kaotikussá vált a 7.0–7.2 és a 7.9+ vonalak után, mégis mostantól a 7.14 jelenti a javasolt célplatformot, amelyre az AMD kifejezetten ösztönzi az átállást. A TheRock alapú build rendszer teljesen megújult, és ami a Linuxos AI-fejlesztőknek különösen érdekes: a ROCm 7.14 már hivatalosan támogatja a Ryzen AI 400 sorozatot, beleértve az új Ryzen AI Max és PRO modelleket is.