Végre valódi áttörés előtt állnak az iPhone-t és iPadet használó Thunderbird-rajongók: készül a natív iOS-es levelezőapp, ráadásul teljesen a nulláról újraírva. A fejlesztők gyorsabb, megbízhatóbb működést és az Apple-eszközökhöz jobban illeszkedő élményt ígérnek, automatikus fiókbeállítással és energiatakarékos háttérszinkronizálással. Már most látszik az egyszerű, letisztult beérkező levelek nézet és a fejlett üzenetszerkesztő iránya, miközben kísérleti funkciókapcsolóval a közösség is hamarabb próbálhatja majd az újdonságokat. Pontos megjelenési dátum még nincs, de a cél, hogy néhány hónapon belül tesztelhető legyen az első verzió.
OpenMandriva ROME 26.09 friss telepítőképekkel és kifejezetten naprakész szoftververziókkal érkezik: alapból Linux kernel 7.2-vel, opcionálisan már a 7.3-rc4-gyel. Az asztali környezetek rajongói Plasma 6.7.5-tel, GNOME 50.3-mal, LXQt 2.4-gyel, valamint kísérleti Wayland-es MATE munkamenettel kényeztethetik magukat, miközben számos tiling és alternatív ablakkezelő is frissült a tárolókban. A motorháztető alatt rpm 6.1-re váltottak, PGO/LTO-optimalizációkkal és modern fejlesztői toolchainnel (LLVM/Clang 23.1.2, GCC 16.2), így a rendszer nemcsak új, de érezhetően gyorsabb és reszponzívabb is lehet.
A Proton Mail új „Categories” nézete automatikusan hat csoportra osztja a beérkező leveleidet – hasonlóan a Gmail jól ismert füleihez, de egy fontos különbséggel: itt a rendszer csak metaadatok alapján dolgozik, a levelek tartalmát a végpontok közötti titkosítás miatt ő maga sem látja. A Primary, Social, Promotions, Newsletters mellett két további kategóriát is bekapcsolhatsz, ha még finomabb szűrést szeretnél. Ha eddig hiányoltad a kényelmes automatikus rendszerezést a Proton Mailből, most úgy kapod meg, hogy közben az adatvédelmi elvekből sem engednek.
Újabb Spectre-változat fenyegeti a Linux rendszereket: a Branch Target Reuse (BTR) támadás a processzorok elavult ágjóslatait kihasználva képes érzékeny adatok kiszivárogtatására. A kutatók Linuxon a klasszikus BPF-et vették célba, és demonstrálták, hogy nem privilegizált kódból is kiolvasható például a su folyamat memóriájából a root jelszó hash-e – bár lassan, és nem távolról. Külön aggasztó, hogy az unprivileged eBPF letiltása önmagában nem zárja be ezt a rést, mert a cBPF továbbra is kulcsszerepet játszik a rendszerben. Olvasd el, pontosan hogyan működik a támadás, és mit jelent ez a gyakorlatban a Linux-felhasználók számára.
Tarts velünk, és ünnepeljük együtt a GNOME 51 megjelenését! Ha teheted, ne egyedül gyere, hanem hozd a családodat is! A közösségi tűzrakóhelyen bográcsozni fogunk, és addig maradunk, amíg el nem fogy a fánk (mármint a tűzifánk, nem a lekváros fánk).
A Macskafogó nemcsak generációk közös kulturális élménye, hanem technikatörténeti szempontból is különleges mérföldkő a magyar (és tágabban a kelet-európai) animáció történetében. A 40. évforduló apropóján nemcsak nosztalgiázni érdemes, hanem megnézni azt is, hogyan jutottunk el a Pannónia Filmstúdió analóg rajzasztalaitól a Nemzeti Filmintézet YouTube-premierjéig, és mit jelent ma egy klasszikus rajzfilm digitális térben való újraélesztése.
A Signal 8.30-as verziójával végre iOS-en és asztali rendszereken is elérhető a helyi, végpontok között titkosított biztonsági mentés, nem csak Androidon. A felhasználók választhatnak a Signal szerverein tárolt, korlátozott méretű mentés és a saját eszközön, méretkorlát nélkül tárolt archívum között – mindkettő helyreállítási kulccsal védett. Az új kiadás okosabb médiafájl-kezelést is hoz: a duplikált fájlok nem foglalnak felesleges helyet, az újonnan csatlakoztatott eszközök letölthetik a régi mellékleteket, az előfizetők pedig akár csak bélyegképeket tarthatnak meg a helyi tárhelyen. Ez a frissítés azoknak is fontos, akik adatbiztonság szempontjából a Signalt tartják a legmegbízhatóbb üzenetküldőnek.
Milyen, ma még beláthatatlan útvonalakat találhat egy autonóm AI ügynök a hálózatodban – pusztán a már meglévő jogosultságai alapján? A cikk bemutatja, hogyan alakítja át gyökeresen a laterális mozgásról alkotott képünket az a fajta könyörtelen „próbálkozás–eldobás” stratégia, amelyre az AI képes. Kiderül, miért válik kritikus tényezővé a hozzáférés és az autonómia két dimenziója, és hogyan érdemes újragondolni a jogosultságkezelést, ha nem csak emberek, hanem AI ügynökök is mozognak a rendszereinkben.
A Microsoft által eredetileg „csak” spoofingként elkönyvelt SharePoint-hibáról kiderült, hogy valójában hitelesített távoli kódfuttatást tesz lehetővé – vagyis jóval súlyosabb, mint ahogy azt a gyártó elsőre kommunikálta. A CVE-2026-65660 mostanra 8,8-as CVSS pontszámot kapott, és a SharePoint Server 2016, 2019, valamint a Subscription Edition kiadásait érinti. A cikk bemutatja, hogyan lett egy közepes kockázatúként kezelt spoofing sebezhetőségből majdnem kritikus RCE, és miért kulcsfontosságú, hogy az érintett rendszerek üzemeltetői mielőbb telepítsék az augusztus óta elérhető javításokat.
A digitális állam működésének egyik legfontosabb, mégis gyakran háttérbe szoruló kérdése, hogy ki rendelkezik az állami informatikai rendszerek felett. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a kérdés egyszerű: az államnak szüksége van egy informatikai rendszerre, ezért megrendeli azt egy vállalkozástól. A vállalkozó elkészíti, az állam pedig használja. A valóság azonban ennél sokkal összetettebb.