Megérkezett a Firefox 150, és Linuxon végre natívabb élményt hoz: támogatja a GTK emoji-választót, így a megszokott rendszerbillentyűvel (jellemzően Ctrl+.) pillanatok alatt szúrhatsz be emojikat a böngészőben is. A beépített PDF-megjelenítő közben komolyat lépett előre: már az alkalmazáson belül átrendezheted, másolhatod vagy törölheted a PDF-oldalakat, külön program nélkül. Adatvédelemben is erősít a kiadás: több felhasználónál vezetik be azt a korlátozást, amelynél a weboldalaknak engedélyt kell kérniük, mielőtt a helyi hálózaton lévő eszközökhöz vagy helyi szolgáltatásokhoz kapcsolódnának. A változások egy része fokozatosan aktiválódik, így frissítés után nem mindenkinél jelenik meg azonnal.

Új szleng költözött a Linux kernel világába: Greg Kroah-Hartman, a stable ág karbantartója egy „clanker” nevű branchben állítólag csendben AI-támogatott fuzzingot futtat a kernel kódján. A fuzzing lényege, hogy véletlenszerű és hibás bemenetekkel próbálja „szétütni” a programot, így vadászva összeomlásokra és memóriahibákra – ami egy ekkora kódbázisnál kulcsfontosságú védelmi vonal. A történet a ksmbd/SMB kóddal indult, ahol már egy hárompatches javítássorozat is született az új eszköz eredményeiből. Vajon ez lesz a következő nagy lépés a kernel hibakeresésében, vagy csak egy érdekes kísérlet a háttérben?

Megérkezett az SQLite 3.53, amely egy komoly, WAL resethez köthető adatsérülési hibát javít, így sokaknál a stabilitás lehet a legfontosabb nyereség. A parancssoros kliens látványosan fejlődik: új Query Result Formatterrel szebb, olvashatóbb (interaktív módban Unicode „dobozolt”) táblázatokat kapunk, miközben a batch mód megőrzi a régi formátumot. SQL-fronton bővül az ALTER TABLE (NOT NULL és CHECK megszorítások hozzáadása/eltávolítása), jön a REINDEX EXPRESSIONS, és két új JSON-függvény is érkezik: json_array_insert() és jsonb_array_insert(). Emellett több CLI-parancs finomodott (.mode, .timer, .progress, .indexes), és a lebegőpontos szövegkonverzió is gyorsabb, pontosabb lett.

Franciaország hivatalosan is bejelentette: a kormányzati munkaállomásokon megkezdik a Windows kiváltását Linuxszal, a nemzeti digitális szuverenitási stratégia részeként. A DINUM szerint a cél a nem európai technológiáktól való függés csökkentése, miközben az interoperabilitás és a beszállítói függetlenség is hangsúlyt kap. A minisztériumoknak 2026 őszéig átfogó tervet kell készíteniük nemcsak az asztali rendszerekről, hanem az együttműködési eszközökről, antivírusról, AI-ról, adatbázisokról, virtualizációról és hálózatról is. Ez nem egy elszigetelt pilot, hanem egy Európa-szintű jelentőségű, kormányzati szintű irányváltás.