1971. július 31-én újabb mérföldkőhöz érkezett az emberiség űrkutatási története: David Scott, az Apollo 15 küldetés parancsnoka lett az első ember, aki járművet vezetett a Hold felszínén. Az eszköz, amellyel a történelmi utat megtette, a Lunar Roving Vehicle (LRV), azaz a holdjáró volt – egy akkumulátorral működő, négykerekű elektromos jármű, amelyet kifejezetten a holdfelszíni terepviszonyokhoz terveztek.

1979. július 30-án az Apple számítástechnikai vállalat hivatalosan is megkezdte a munkát egy akkoriban rendkívül ambiciózus projekten, amely a Lisa (Local Integrated Software Architecture) nevet kapta. Ez a gép vált volna a világ első kereskedelmi forgalomban kapható személyi számítógépévé, amely grafikus felhasználói felületet (GUI – graphical user interface) használt. A cél az volt, hogy egy olyan eszközt hozzanak létre, amely sokkal intuitívabbá teszi a számítógépek használatát, elsősorban üzleti felhasználók számára.

Miért vágja vissza drasztikusan az OpenAI a GPT-5.6 modellek árait akkor, amikor az AI-ért világszerte sorban állnak a fejlesztők és a cégek? A szerző utánajár, mennyire hihető az a magyarázat, hogy „egyszerűen csak hatékonyabbak lettünk”, és hogyan alakítja át a költségcsökkentés az AI-infrastruktúra működését. Kiderül az is, milyen szerepe van ebben a Google, az Anthropic, a DeepSeek, az xAI és a többi versenytárs egyre keményebb nyomásának – és mit jelent mindez a fejlesztőknek, akikre most már valódi választási lehetőségek várnak az AI-piacon.

Az Intel következő generációs, Nova Lake S integrált grafikája mostantól külön trükközés nélkül, alapértelmezetten működik a közelgő Linux 7.3 kernellel. A korábban szükséges „force_probe” modulparamétert elhagyhatjuk, az NVL-S grafika elég stabilnak bizonyult a hivatalos engedélyezéshez. A fejlesztők ráadásul nem álltak meg itt: GuC frissítések, RAS fejlesztések és egyéb javítások is érkeznek a DRM-Next ágon keresztül. Ha Nova Lake S gépet tervezel Linux alá, a 7.3-as kernel lesz az ajánlott minimum.