Az AMD a napokban új firmware-fájlokat töltött fel a hivatalos linux-firmware.git tárházba, amelyek a legújabb RDNA4 architektúrájú, GFX12.0.1 kódnevű „Kicker” grafikus processzort támogatják. Emellett a Linux 6.17 kernelhez is megérkeztek az AMDGPU meghajtó frissítései, amelyek kifejezetten ennek az új változatnak a kezelését teszik lehetővé.
A Vulkan 1.4.325 verzió pénteken jelent meg, és egy fontos újdonságot hozott: a VK_KHR_shader_untyped_pointers kiterjesztést, amely lehetővé teszi a típus nélküli mutatók (untyped pointers) használatát a shaderekben. A kiterjesztés a SPIR-V SPV_KHR_untyped_pointers bővítményre épül, és alternatívát kínál az eddigi szigorúan típushoz kötött mutatókkal szemben. A típus nélküli mutatók lényege, hogy a shader-kód átértelmezheti (reinterpretálhatja) a memóriában tárolt adatokat és atomi műveleteket anélkül, hogy a változó deklarált adattípusához kellene ragaszko
A közelgő Linux 6.17 kernel friss EFI-kódjai két figyelemre méltó újdonságot hoznak: egy új OVMF hibakeresési naplókezelőt, valamint az EFI stub naplózási szintjének csökkentését a tisztább, zavaró üzenetektől mentes boot folyamat érdekében. Az Open Virtual Machine Firmware (OVMF) legújabb verziója (edk2-stable202508 óta) képes a hibakeresési naplókat egy memóriapufferbe írni.
A Debian fejlesztői alig hogy kiadták a Debian 13.0 verziót, máris a következő nagy kiadás, a Debian 14 tervezésén dolgoznak, amely a Forky kódnevet kapta, és várhatóan 2027-ben jelenik meg. A fejlesztési ciklus egyik érdekes újítása lehet a LoongArch64 (más néven Loong64) processzorarchitektúra hivatalos támogatásának bevezetése.
A népszerű, nyílt forráskódú videótranszkóder, a HandBrake közel fél évvel az előző, 1.9.1-es kiadás után megjelent legújabb, 1.10-es verziójával, amely új funkciók, finomhangolások és platform-specifikus fejlesztések egész sorát hozza magával GNU/Linux, macOS és Windows rendszerekhez egyaránt. Az egyik legkiemelkedőbb újdonság a „Social 10MB” előbeállítások, amelyek célja, hogy egyszerűbbé tegyék a gyors, méretbarát videóexportokat, ideálisak például közösségi média számára.
Red Hat fejlesztője, Sebastian Wick bejelentette, hogy a szeptember 17-én megjelenő GNOME 49 jelentős újításokat hoz a képernyő fényerőszabályzásában, különösen a HDR (High Dynamic Range) technológiát támogató kijelzők esetében. Ez a fejlesztés a GNOME 48-ban elindult változásokra épít, de átfogóan egyszerűsíti és egységesíti a rendszert, támogatva a többmonitoros használatot, valamint javítva a HDR teljesítményét és kezelhetőségét. A HDR alapvetően a luminancia, vagyis a kijelző által kibocsátott fényerősség pontos szabályzására épül. Sok külső HDR-monitor azonban korlátozza vagy letiltja a fényerő manuális állítását, amikor HDR módban van, ami jelentős kényelmetlenséget okoz.
Az Amarok, a népszerű, nyílt forráskódú zenelejátszó legújabb, 3.3.1-es verziója megjelent — ez az első hibajavító kiadás a nemrég debütált 3.3-as „Far Above the Clouds” verzióhoz. Az egyik legfontosabb fejlesztés az új audio háttérrendszer stabilitásának növelése, amely korábban néhány felhasználónál időnként összeomlásokat okozott. A hibák kijavításával megbízhatóbb, zökkenőmentesebb zenehallgatási élmény várható. Az interfész is frissült: a még megmaradt nem témába illő ikonokat lecserélték, így az összhatás egységesebb és modernebb lett.
A GNOME asztali környezet következő, 49-es verziója már formálódik, bár a stabil kiadás még több mint egy hónap múlva, szeptember 17-én várható. Az új verzió számos izgalmas fejlesztést tartogat, amelyek között a szorosabb systemd integráció és a HDR háttérvilágítás vezérlésének megújítása is szerepel. Egy új, kevésbé technikai, inkább a közösségi támogatást célzó funkció is érkezik: a GNOME bevezet egy udvarias, ritkán megjelenő felugró értesítést, amely a felhasználókat finoman arra emlékezteti, hogy lehetőségük van támogatni az alapítvány munkáját.
1966. augusztus 10-én a NASA útjára indította a Lunar Orbiter I űrszondát, amely az első olyan amerikai űreszköz volt, amely a Hold körül keringett, és feladata a későbbi Apollo-missziók leszállóhelyeinek felderítése volt. A Lunar Orbiter I elsődleges feladata az volt, hogy nagy felbontású fényképeket készítsen a Hold felszínéről, különösen azokról a területekről, amelyek biztonságos leszállást kínálhatnak az Apollo-program űrhajóinak. A misszió a NASA Lunar Orbiter programjának részeként zajlott, amely öt szondából állt (1966–1967).