Megjelent a Linux kernel 6.4-es verziója ennek kapcsán érdemes megfontolni a legújabb kernelre való váltást. Tudnia kell, hogy ha az alábbi újdonságok nem fontosak és most minden jól működik a gépén, akkor nem érdemes frissítenie.
A hat hónapos fejlesztési ciklus közepén járva jó hírek érkeztek ma azok számára, akik szeretnék kipróbálni a legújabb Linux 6.3 kernel sorozatot az Ubuntu legfrissebb kiadásán, hiszen a megjelenő Ubuntu 23.10 (Mantic Minotaur) verzió legalább a Linux kernel 6.3-ra épül.
Új verzióval ünnepli a nyarat az Arch Linux. A 2023.06.01 jelzésű Arch Linux ISO pillanatkép verzióval a legújabb és legjobb Linux kernel 6.3-as sorozatot használja. Ez azok számára lesz hasznos, akik a könnyű, rugalmas és gördülő kiadású GNU + Linux disztribúció friss telepítését tervezik.
Még több mint három évig, 2026 decemberéig velünk lesz a Linux Kernel 6.1-es verziója. Ahogy azt előzetesen várni lehetett az év végi utolsó kernel hosszan támogatott (LTS - Long Term Support), vagy röviden Longterm címkét kapott, így Greg Kroah-Hartman és Sasha Levin fejlesztőkre vár a feladat, hogy hosszú évekig elérhetővé tegyék ezt a verziót számunkra. Ennek megfelelően ez a verzió több disztribúció és esetleg hardver stabil és ajánlott kernele lesz. Ennek kapcsán érdemes megfontolni a 6.1-es kernelre való váltást.
Linus Helsinkiben született, szülei Anna és Nils Torvalds újságírók, nagyapja Ole Torvalds költő volt. Mindkét szülője a Helsinki Egyetem lázadó ifjúságához tartozott az 1960-as években. Családja a finnországi svéd nyelvű kisebbség tagja, amely a lakosság 5%-át teszi ki. Torvalds keresztnevét Linus Pauling amerikai Nobel-díjas kémikus után kapta, bár ő azt állítja, hogy Linus után kapta a Peanuts nevű képregényből. A Rebel Code: Linux and the Open Source Revolution című könyvében Torvalds a következőt írja:
„Úgy gondolom, hogy ugyanannyi köze van a nevemnek a képregényhőshöz, mint Paulinghoz, ezért 50%-ban egy Nobel-díjas kémikus és 50%-ban egy pokróchurcoló képregényhős keveréke vagyok.”
Torvalds a Helsinki Egyetemen tanult 1988 és 1996 között, ahol mesterfokozatot szerzett számítógéptudományból. Diplomamunkájának a következő volt a címe: Linux: A Portable Operating System (Linux: Egy hordozható operációs rendszer). A számítógépekkel való ismerkedést egy Commodore VIC-20-szal kezdte. A VIC-20 után vásárolt egy Sinclair QL-t, amit jelentős mértékben átalakított, különösen operációs rendszer szinten. Írt egy assemblert és egy szövegszerkesztőt a QL-re, és néhány játékot is. Állítólag, írt egy Pac-Man klónt is Cool Man címmel. 1990-ben vásárolt egy Intel 80386-alapú IBM PC-t, melyen néhány hétig Prince of Persia-t játszott, majd beszerzett egy Minix rendszert, amely lehetővé tette számára, hogy elkezdje a Linux fejlesztését. 1997 és 1999 között a 86open-nel is foglalkozott. A 86open tagjaival (BeOS, BSDI, FreeBSD, NetBSD, SCO, SunSoft, Linux) az Intel-hardverre készült Unix és Unix-szerű rendszerek standard bináris formátumát választották ki. Ez végül az ELF lett. Anno Linus Torvalds – egyetemistaként – ezt írta comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett:
A Linux kernel létrejöttének története 1991-ben kezdődött, amikor egy 21 éves finn diák, Linus Torvalds elkezdte fejleszteni az operációs rendszer magját. A célja az volt, hogy létrehozzon egy olyan operációs rendszert, amely teljesen szabad szoftverként áll rendelkezésre és ingyen használható bárki számára.
Fél évnyi fejlesztés után megjelent a Redox OS újabb verziója, a 0.8.0-s. A Redox egy általános célú operációs rendszer, amely tisztán Rust nyelven íródott. A projekt célja, hogy egy teljesen működő Unix-szerű mikrokernelt készítsenek, amely biztonságos és ingyenes. A Redox OS kompatibilitást biztosít a POSIX-szal, ami lehetővé teszi, hogy a Redox portolás nélkül is sok programot futtasson.
Az Arch Linux 2022.11.01 megjelent, az Arch Linux első ISO pillanatképeként, amely a legújabb és legjobb Linux 6.0 kernel sorozatot használja azok számára, akik a könnyű, rugalmas és gördülő kiadású GNU/Linux disztribúció friss telepítését tervezik.
A Linux kernel 6.0 2022. október 2-án jelent meg, és olyan új funkciókat vezetett be, mint az AArch64 (ARM64) hardverarchitektúra támogatása az transparent huge pages felosztás nélküli cseréjéhez, az NVMe sávon belüli hitelesítés támogatása, valamint az OpenRISC és LoongArch architektúrák PCI buszainak támogatása.
Úgy tűnik a következő Linux kernel LTS verzió (6.1) után, 2023-ban eltávolíthatják a fejlesztők a 80486-os CPU-k támogatását. Az 1989-ben, az 80386 processzor utódaként, debütált Intel 80486, ismertebb nevén 486 az Intel által kifejlesztett x86 processzorcsalád egy tagja.
We got rid of i386 support back in 2012. Maybe it's time to get rid of i486 support in 2022?
Vagy legalábbis ezt fogja magáról állítani egy egysoros szoftverfoltnak köszönhetően. Az elmúlt 2 évtizedben a TUN interfész alapból 10 Mbit-es adatátviteli sebességet hirdetett magáról, ez változik meg most 10 Gbit-re.
Megjelent a Linux kernel 6.1-es verziójának első kiadásra jelölt verziója. Ez Linus Torvalds jelentette be, a kódbeolvasztási időablak lezárásaként a tesztelési és hibajavítási fázis indult el a kiadásra jelölt verziók közzétételével. Linus-t sokkolja, hogy vannak olyanok, akik a kódbeolvasztási időablak végére ütemezik az új kódok beküldését. Hanyagság lenne, nem törödömség? Netán túlterheltség, vagy az időablakok nem megfelelő értelmezése?
1991. szeptember 17-én jelent meg a Linux kernel 0.0.1-es verziója. Az első Linux kernel kiadás mindösszesen 10,239 sor forráskódból állt. Napjainkra már több mint egymillió kódhozzájárulást (commit) fogadtak be be a Linux kernelbe. Noha az első Linux kiadás forráskódját 100 százalékban Linus Torvalds írta, napjainkban 1 százaléknál kevesebb kód származik az eredeti Linus Torvalds által készítettekből. A Linux 1.0 verziója 1994 márciusában jelent meg és 176 250 kódsort tartalmazott a forráskódja. A Linux kernel eddig 20 000 ember munkáját dicséri és 2020.