1976. június 19-én a Viking–1 űrszonda sikeresen Mars körüli pályára állt, tíz hónappal azután, hogy elindult a Földről. Ez az esemény fontos mérföldkő volt a világűr felfedezésének történetében: a Viking–1 lett az első amerikai űreszköz, amely sikeres, működőképes leszállást hajtott végre a Marson, és elsőként hajtott végre teljes értékű tudományos küldetést a vörös bolygón.

1980. június 17-én az amerikai Szövetségi Szerzői Jogi Hivatal (U.S. Copyright Office) bejegyezte az első két videojátékot szerzői jogi védelem alá: Asteroids és Lunar Lander, mindkettőt az Atari vállalat fejlesztette. Ez a dátum mérföldkőnek számít a videojáték-ipar jogi elismerésében, mivel ekkortól kezdve hivatalosan is intellektuális alkotásként ismerték el a számítógépes játékokat. Több évtizeddel később, ezek a játékok nemcsak jogilag, hanem kulturálisan is klasszikusnak számítanak.

1903. június 16-án Henry Ford megalapította azt az autógyártó céget, amely örökre megváltoztatta a közlekedést – és a világ iparát. A Ford Motor Company első sikerei nem voltak maguktól értetődőek, de a kitartás és az innováció végül forradalmat hozott. Henry Ford tíz befektető támogatásával és mindössze 28 000 dolláros tőkével bejegyezte a Ford Motor Company nevű vállalatot.

A 19. század első felének Angliájában a gőzgépek, a textilipari automatizálás és a matematika gyors fejlődése teremtette meg azt a közeget, amelyben Ada Byron – későbbi nevén Ada Lovelace – és Charles Babbage találkozása megtörtént. Ez a találkozás nem csupán két különc zseni rövid epizódja volt a viktoriánus társasági életben, hanem egy olyan intellektuális kapcsolat kezdete, amelyet ma a számítástechnika történetének egyik alapköveként tartunk számon.

1993. június 13-án a Microsoft a távközlési és médiapiac meghatározó szereplőivel, köztük a Time Warner együttműködve egy merész jövőképet mutatott be: az úgynevezett Interactive TV (iTV) koncepciót. A projekt célja az volt, hogy a hagyományos televíziózás passzív élményéből egy valódi, kétirányú digitális szolgáltatást hozzon létre, amelyben a néző nemcsak fogyasztja a tartalmat, hanem aktív résztvevőjévé is válik.

A 3Com és a US Robotics egyesülése a kilencvenes évek hálózati iparának egyik legfontosabb mérföldköve volt. A két cég külön-külön is meghatározó szereplője volt a PC-s hálózatok, a modemek és a távoli elérés világának, együtt pedig egy olyan „hálózati nagyhatalmat” hoztak létre, amely rövid ideig ugyan, de komoly hatással volt az otthoni és vállalati internet-hozzáférés fejlődésére.