Linus Helsinkiben született, 1969. december 28-án, szülei Anna és Nils Torvalds újságírók, nagyapja Ole Torvalds költő volt. Mindkét szülője a Helsinki Egyetem lázadó ifjúságához tartozott az 1960-as években. Családja a finnországi svéd nyelvű kisebbség tagja, amely a lakosság 5%-át teszi ki. Torvalds keresztnevét Linus Pauling amerikai Nobel-díjas kémikus után kapta, bár ő azt állítja, hogy Linus után kapta a Peanuts nevű képregényből. A Rebel Code: Linux and the Open Source Revolution című könyvében Torvalds a következőt írja:

„Úgy gondolom, hogy ugyanannyi köze van a nevemnek a képregényhőshöz, mint Paulinghoz, ezért 50%-ban egy Nobel-díjas kémikus és 50%-ban egy pokróchurcoló képregényhős keveréke vagyok.^”

Torvalds a Helsinki Egyetemen tanult 1988 és 1996 között, ahol mesterfokozatot szerzett számítógéptudományból. Diplomamunkájának a következő volt a címe: Linux: A Portable Operating System (Linux: Egy hordozható operációs rendszer). A számítógépekkel való ismerkedést egy Commodore VIC-20-szal kezdte. A VIC-20 után vásárolt egy Sinclair QL-t, amit jelentős mértékben átalakított, különösen operációs rendszer szinten. Írt egy assemblert és egy szövegszerkesztőt a QL-re, és néhány játékot is. Állítólag, írt egy Pac-Man klónt is Cool Man címmel. 1990-ben vásárolt egy Intel 80386-alapú IBM PC-t, melyen néhány hétig Prince of Persia-t játszott, majd beszerzett egy Minix rendszert, amely lehetővé tette számára, hogy elkezdje a Linux fejlesztését. 1997 és 1999 között a 86open-nel is foglalkozott. A 86open tagjaival (BeOS, BSDI, FreeBSD, NetBSD, SCO, SunSoft, Linux) az Intel-hardverre készült Unix és Unix-szerű rendszerek standard bináris formátumát választották ki. Ez végül az ELF lett. Anno Linus Torvalds – egyetemistaként – ezt írta comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett:

A Time magazin 1982-ben az év embere díjat a személyi számítógépnek ítélte oda, amelyet „az év gépének” nevezett el. Ez volt az első alkalom, hogy a díjat egy nem emberi szereplő kapta meg a kitüntetés 1927-es alapítása óta. Az „A számítógép beköltözik” című cikkben a magazin a személyi számítógépet az év „legnagyobb hatású” jelenségeként írta le, amelynek hatása lehet jó és rossz egyaránt.

Hét évvel a GIF formátum bevezetése után – amely hatékony tömörítési algoritmusának köszönhetően kvázi szabvánnyá vált –, 1994. december 24-én a Compuserve licencmegállapodást kötött az Unisys vállalattal a GIF specifikációjában alkalmazott, szabadalmaztatott LZW (Lempel-Ziv-Welch) módszer használatáról.

Edward Johnson, aki Thomas Edison munkatársa, saját kérésére, 1882. december 22-én, dió nagyságú izzókat készíttetett, hogy azokat felhasználva elektromos fényekkel díszítse fel karácsonyfáját. Az 80 piros, fehér és kék izzóból álló sorozat volt a történelem első elektromos karácsonyi fenyőfények készlete. Ezt megelőzően az emberek hagyományosan viaszgyertyákkal díszítették fel a fáikat.

1996. december 20-án az Apple Computer Inc. váratlan bejelentést tett, amely később az egész technológiai iparág sorsát megváltoztatta. A vállalat közölte, hogy megvásárolja Steve Jobs cé­gét, a NeXT-et, és magát Jobsot tanácsadóként visszahozza az Apple élére, Gil Amelio vezérigazgató mellé. A lépés akkoriban sokakat meglepett, ám utólag világossá vált, hogy ez volt az Apple későbbi újjászületésének kulcsa. A felvásárlás nemcsak egy vezetőt hozott vissza, hanem egy olyan technológiai alapot is, amely máig meghatározza a cég termékeit.

1987. december 18-án Larry Wall kiadja a Perl programozási nyelv első verzióját (1.0), amelyet sokan az egyik legsokoldalúbb Unix scriptnyelvként tartanak számon. A Perl különösen népszerűvé vált az internet korai időszakában, mivel gyakran használták CGI (Common Gateway Interface) szkriptek programozására webalkalmazásokhoz.  A Perl alkalmazkodóképessége és rugalmassága máig népszerűvé teszi a nyelvet, mind az informatikai szakemberek, mind a hobbiprogramozók körében.

1903. december 17-én az emberiség történetében először emelkedett a levegőbe egy irányítható, motoros, a levegőnél nehezebb repülőgép. Orville és Wilbur Wright Kitty Hawk homokos partján végrehajtott kísérlete nem csupán technikai bravúr volt, hanem egy teljes iparág, a modern repülés megszületésének pillanata. A mindössze 12 másodpercig tartó első repülést további három követte ugyanazon a napon, egyre nagyobb távolságokkal és egyre jobb irányíthatósággal. A Wright fivérek munkája alapjaiban változtatta meg a közlekedést, a hadászatot és az egész 20. század technológiai fejlődését.