Tandy és az IBM klónok felemelkedése – ez volt a fordulópont a személyi számítógépek piacán.
1988. április 21-én a Tandy Corporation sajtótájékoztatót tartott, amelyen bejelentette: terveik szerint az IBM PS/2 rendszerekhez hasonló számítógépek gyártásába kezdenek. A bejelentés nem sokkal azután történt, hogy az IBM nyilvánosságra hozta: licenceli a kulcsfontosságú személyi számítógépes technológiákra vonatkozó szabadalmait.
1940. április 20-án Vladimir Zworykin, az RCA (Radio Corporation of America) kutatási igazgatója nyilvános bemutatót tartott az első valóban használható elektronmikroszkópról. Bár az elektronmikroszkóp alapötletét Ernst Ruska és Max Knoll már 1931-ben feltalálták Németországban, az első modell akkor még csak 400-szoros nagyításra volt képes – ez korlátozottan tette hasznossá a tudományos kutatásban.
1947. április 19-én a New York-i Rockefeller Plaza területén található NBC televízió stúdiójában (Studio 3H) bemutatták az első működőképes Zoomar zoomobjektív prototípusát. Az esemény mérföldkőnek számított a televíziós technológia fejlődésében, hiszen a későbbiekben ez az eszköz vált az első kereskedelmi forgalomba került és sikeres zoomobjektívvé. A lencse megalkotója Dr. Frank G.
1986. április 18-án az amerikai sajtó arról számolt be, hogy az IBM 3090-es nagygép (mainframe) lett az első olyan kereskedelmi forgalomban lévő számítógép, amely 1 megabites memórialapkát (memory chip) alkalmazott.
1981-ben az Osborne Computer Corporation forradalmi terméket hozott létre: az Osborne I-et, az első hordozható számítógépet. Ez az eszköz az akkori technológiai környezetben nagy áttörésnek számított, mivel a felhasználók számára lehetőséget kínált arra, hogy számítógépüket magukkal vigyék és hordozható módon használják. Az Osborne I sikere azonban nem tartott sokáig. 1983. április 18-án az Osborne Computer Corporation hivatalosan is bejelentette az Osborne Executive hordozható számítógépet.
1967. április 17-én a NASA elindította a Surveyor–3 űrszondát a floridai Cape Kennedy (ma Cape Canaveral Űrerőbázis) indítóállásából. Ez volt a harmadik űreszköz a Surveyor-programban, és a második, amely sikeres, "puha" (soft landing) leszállást hajtott végre a Hold felszínén. Elődje, a Surveyor–2 sajnos lezuhant, és nem tudta teljesíteni küldetését. A Surveyor–3 fő feladata a Hold felszínének vizsgálata volt.
1977. április 16-án, a West Coast Computer Faire második napján egyszerre két ikonikus személyi számítógép (personal computer) debütált: az Apple II és a Commodore PET 2001. E nap nemcsak két új technológiai termék megjelenését jelentette, hanem két, gyökeresen eltérő üzleti filozófia összecsapását is. A Commodore PET 2001 az elérhetőbb árú, egyszerűbb kialakítású gépet képviselte.
1977. április 15-én San Franciscóban nyitotta meg kapuit az első West Coast Computer Faire, amely három napon át várta a látogatókat, összesen 12 750 érdeklődőt vonzva. A rendezvény egyik legnagyobb szenzációja az Apple II számítógép bemutatása volt, amely technikai szempontból is kiemelkedett a kor eszközei közül: 16 kilobájt memóriával, beépített billentyűzettel, BASIC nyelvvel (BASIC programming language), nyolc bővítőhellyel és nagy felbontású színes grafikai megjelenítéssel rendelkezett.
1892. április 15-én egy olyan vállalat született, amely alapjaiban formálta át a modern ipart, a háztartási technológiát és az energiaipart. A General Electric (röviden: GE) alapítása nem csupán üzleti mérföldkő, hanem a technológiai fejlődés egyik meghatározó pillanata is volt.
Jurij Gagarin, a 27 éves szovjet űrhajós, az első emberként kerül az űrbe, amikor 1961. április 12-én a Vostok 1 nevű szovjet űrhajón körberepüli a Földet. Gagarin összesen egy órát és negyvennyolc percet töltött az űrben, mielőtt visszatért a Föld légkörébe. Az ő űrrepülése volt az egyetlen, amelyet elvégezett, mivel a későbbi terveit sosem valósíthatták meg. Jurij Gagarin 1968.
1943. április 10-én a Pennsylvaniai Egyetem kutatói belekezdtek egy forradalmi eszköz megépítésébe, amely alapjaiban változtatta meg a számítástechnikáról alkotott elképzeléseinket. Az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) névre keresztelt gép lett a világ első teljesen elektronikus, általános célú számítógépe — és ezzel elindult a modern számítástechnika kora.
1959. április 9-én a NASA történelmi jelentőségű bejelentést tett: kiválasztották az Egyesült Államok első hét űrhajósát, akik a Mercury-program keretében az ország első emberes űrrepüléseire készültek. Ők voltak az úgynevezett Mercury-hetek (Mercury Seven), akik a világűrbe vezető út első hősei lettek, és nevükkel örökre beírták magukat az űrkutatás történetébe.
1957. április 11-én történt meg a repüléstörténet egyik mérföldköve: a Ryan X-13 Vertijet végrehajtotta első sikeres függőleges felszállását és leszállását. Ez volt az első olyan jet-hajtású repülőgép, amely képes volt VTOL (Vertical Take-Off and Landing) repülésre, ami azt jelentette, hogy képes volt emelkedni és landolni anélkül, hogy kifutópályára lett volna szüksége. Bár a projekt sikert aratott, végül két év után törölték.
1983. április 8-án az Apple történetének egyik legmeghatározóbb, de egyben legellentmondásosabb fordulópontjához érkezett, amikor John Sculley, a PepsiCo akkori elnöke elfogadta Steve Jobs meghívását, és az Apple új elnöke és vezérigazgatója (CEO) lett. Egy döntés, amely nemcsak az Apple sorsát, hanem közvetve az egész számítástechnikai ipar jövőjét is befolyásolta.
1959. április 8-án egy tudományos megbeszélésen, a Pennsylvaniai Egyetemen megszületett egy ötlet, amely örökre megváltoztatta az üzleti világ és az informatika kapcsolatát. Ez volt a COBOL programozási nyelv születésének pillanata, amelynek célja egy egységes, üzleti felhasználásra szánt programozási nyelv megalkotása volt. A COBOL ma is több százmilliárd sornyi élő kóddal működteti a világ gazdasági és közigazgatási rendszereit.