84 éves korában elhunyt Gaspard Claire François Marie Riché de Prony (1755–1839) francia mérnök és matematikus, akinek monumentális logaritmustáblázata nem csupán a matematikában, hanem a modern információtechnológia előfutáraként is mérföldkőnek számít. A francia forradalom idején készített 19 kötetes műve és az azt előállító „számítógyár” szervezési modellje máig tanított példa a rendszertervezés és algoritmikus gondolkodás történetében.

1981. július 27-én egy mérföldkőhöz érkezett a személyi számítógépek története: mindössze körülbelül két héttel azelőtt, hogy az IBM megkezdte volna az első IBM PC tömeges kiszállítását, a Microsoft megvásárolta az operációs rendszerként használt 86-DOS teljes jogait. Az operációs rendszert korábban QDOS-nak (Quick and Dirty Operating System, azaz „Gyors és Piszkos Operációs Rendszer”) hívták, és a Seattle Computer Products (SCP) cégnél dolgozó Tim Paterson fejlesztette az Intel 8086-os processzoraihoz a rendszert.  Ízlelgessünk azért: az alapja a Quick and Dirty-nek nevezett rendszer volt. Eme kifejezés egy olyan tulajdonságra utal, amelyet rövid idő alatt végeznek, anélkül, hogy nagy hangsúlyt fektetnének a pontosságra, azaz az eredeti szerző szerint is egy összecsapott fejlesztés volt.

Az MS-DOS története szorosan összefonódik az IBM és a Microsoft történetével. Az 1980-as évek elején az IBM úgy döntött, hogy belép a személyi számítógépek piacára, és ehhez szüksége volt egy operációs rendszerre. Az IBM kezdetben a Digital Research által fejlesztett CP/M rendszert szerette volna licencelni, de a tárgyalások kudarcba fulladtak. Ekkor az IBM a Microsoftot kereste meg, amelynek akkori vezetője, Bill Gates, felajánlotta, hogy beszereznek egy hasonló operációs rendszert. A Microsoft társalapítói, Bill Gates és Paul Allen továbbfejlesztették a Microsoft Disk Operating System-et, közismert nevén az MS-DOS-t, a seattle-i cég meglévő szoftverét használva alapként.

A Viking–1 leszállóegység történelmi jelentőségű mérföldkő a bolygókutatásban: ez volt az első ember alkotta eszköz, amely 1976. július 20-án sikeresen, teljesen működőképes állapotban szállt le a Mars felszínére, és hosszú távon tudományos adatokat szolgáltatott. A NASA Viking-programja – a Viking–1 és Viking–2 párossal – nemcsak látványos fényképeket küldött vissza a vörös bolygóról, hanem részletes kémiai, fizikai és biológiai jellegű méréseket is végzett, amelyek évtizedekre meghatározták a Marsról alkotott képünket.

2008. július 25-én az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottsága (FCC) hivatalosan is jóváhagyta a Sirius Satellite Radio és az XM Satellite Radio egyesülését, ezzel megnyitva az utat az új, közös vállalat, a SiriusXM megalakulása előtt. A döntés egy korszak végét és egy új médium születését is jelentette az amerikai műholdas rádiózás történetében.

1980. július 22-én sorsfordító esemény zajlott le a számítástechnika történetében: az IBM floridai (Boca Raton-i) részlegének képviselői találkoztak Bill Gates és Steve Ballmer személyében a fiatal, ám ambiciózus Microsoft cég vezetőivel. A cél: szoftverek, és mindenekelőtt egy operációs rendszer biztosítása az akkor még fejlesztés alatt álló IBM Personal Computer számára.

1968. július 18-án három zseniális mérnök – Robert Noyce, Gordon Moore és Andy Grove – megalapította az Intel Corporation nevű vállalatot a kaliforniai Santa Clara városában. Bár akkor még kevesen sejtették, ez az esemény elindította azt a mikroelektronikai forradalmat, amely mára a mindennapi életünk alapjává vált.

Kik voltak az alapítók?