1986. január 15-én nyitotta meg kapuit a National Science Foundation (NFS) által támogatott National Center for Supercomputer Applications (NCSA) a Illinois-i Egyetemen.

1968. január 15-én Ralph Baer, akit a videojáték-ipar atyjaként tartanak számon, benyújtotta a szabadalmi kérelmet az általa tervezett televíziós játékhoz. Ez a találmány később a világ első otthoni videojáték-konzoljához, a Magnavox Odyssey-hez vezetett, megalapozva a modern videojáték-ipar fejlődését.

1912. január 12-én Glenn Hammond Curtiss, az amerikai repülés egyik úttörője, bemutatta a világ első repülőcsónakját. Ez a légi jármű egyedülálló volt abban, hogy képes volt a vízről felszállni és oda biztonságosan visszatérni. A repülőgép tolólégcsavaros (pusher) elrendezéssel és canard típusú vezérsíkokkal (azaz elöl elhelyezett kormányfelülettel) rendelkezett, amelyek különleges irányíthatóságot biztosítottak. Ez az innováció nem csupán a repülés történetében, hanem a tengeri közlekedésben is mérföldkőnek számított, hiszen lehetővé tette a repülés új dimenziójának feltárását. A repülőcsónakokat később a haditengerészet és a polgári légi közlekedés is széles körben alkalmazta, különösen olyan területeken, ahol nem álltak rendelkezésre hagyományos repülőterek.

2009. január 9-én a névtelen Satoshi Nakamoto a Cryptography Mailing List-en közzétett bejegyzésében elindította a Bitcoin hálózatát, amely a decentralizált peer-to-peer kriptovaluta első verzióját tartalmazza. Ezzel kezdetét vette a Bitcoin története, amely lassan, de biztosan új irányba terelte a pénzügyi rendszert, és lehetőséget ad arra, hogy a jövőben alapjaiban változtassa meg a gazdaságot, a társadalmat és a kormányzati struktúrákat. Satoshi Nakamoto hat nappal korábban, 2009.

Herman Hollerith 1889. január 8-án kapott amerikai szabadalmat forradalmi találmányára, a lyukkártyás számológépre. A készülék lyukkártyák segítségével gyorsította fel az adatfeldolgozást, és kulcsszerepet játszott az 1890-es amerikai népszámlálás során, drámai módon csökkentve a feldolgozási időt. Hollerith újítása egy új dimenziót jelentett az automatizált adatfeldolgozás történetében. A lyukkártyás rendszereket a következő évtizedekben világszerte alkalmazták üzleti, kormányzati és tudományos területeken.

1968. január 7-én a Surveyor 7 űrszonda útnak indult a floridai Cape Canaveral 36A indítóállásáról. Ez volt a hetedik és egyben utolsó küldetés az amerikai Surveyor-program keretében, amelynek célja a Hold felszínének alapos tanulmányozása volt. A NASA Surveyor-programja az 1960-as években elengedhetetlen lépés volt az emberes holdraszállások előkészítésében.

2010. január 5-én a Nexus One, a Google által forgalmazott első okostelefon hivatalosan is megjelent a piacon. Bár nem ez volt az első Android-alapú telefon, jelentősége abban rejlett, hogy közvetlenül a Google márkaneve alatt és irányítása alatt forgalmazták, ezzel új irányt mutatva az okostelefon-piacon. A Nexus One forradalmi újítást képviselt az értékesítési stratégiában is: a telefont nem a hagyományos kiskereskedelmi üzletekben árulták, hanem közvetlenül a Google saját webáruházán keresztül lehetett megvásárolni.

1838. január 6-án Samuel Morse először mutatta be úttörő távíró rendszerét a Speedwell Iron Works műhelyében, New Jersey államban, Morristown városában. Ez az esemény alapvetően megváltoztatta a hosszú távú kommunikáció lehetőségeit, és új korszakot nyitott a hírközlés történetében. Samuel Morse távírója egy elektromos jelzéseken alapuló rendszer volt, amelyet a Morse-kód egészített ki. A Morse-kód lehetővé tette az információ átvitelét rövid (pont) és hosszú (vonal) impulzusok formájában. Az üzeneteket vezetéken továbbították, és a fogadó állomáson dekódolták őket.