2004. január 4-én a NASA Spirit nevű Mars-járója sikeresen landolt a vörös bolygón. A Spirit az első Mars-rover volt, amelyet a NASA küldött a bolygó felszínének részletes vizsgálatára. Feladatai közé tartozott a Mars geológiai jellemzőinek tanulmányozása, az élet jeleire utaló nyomok keresése, valamint a bolygó múltbeli környezeti viszonyainak feltárása.

1957. január 3-án a Hamilton Watch Company bemutatta a világ első elemről működő karóráját, a Hamilton Electric 500-at. Ez az óra úttörő megoldást kínált: a hagyományos mechanikus órákkal ellentétben soha nem kellett felhúzni. Az új technológia azonban gyermekbetegségekkel küzdött; az akkumulátor élettartama rendkívül rövid volt, így a felhasználóknak gyakran kellett cserélniük azt. Emellett megbízhatósági problémák is jellemezték az első szériákat. Ennek ellenére a Hamilton Electric 500 azonnal nagy sikert aratott.

1983. január 1-jén Richard DeLauer védelmi miniszter utasítására az ARPANET hivatalosan is áttért a Network Control Protocol (NCP) használatáról a Transmission Control Protocol/Internet Protocolra (TCP/IP) minden csatlakoztatott számítógépen. Az átállás teljes körű befejezése 1983 júniusára várható volt, és 1984-re már több mint 100 amerikai és európai egyetem és kutatóintézet kapcsolódott a TCP/IP protokollal, amely mára a globális hálózat szabványos alapját képezi.

1959. január 2-án a Szovjetunió elindította a Luna 1 űrszondát, amely történelmet írt azzal, hogy az első olyan mesterséges objektummá vált, amely elérte a Hold környékét, és megkezdte a Nap körüli pályáját. A szonda indítása a hidegháborús űrverseny újabb fontos mérföldkövét jelentette, és megerősítette a Szovjetunió vezető szerepét az űrkutatásban.

1970. január 1-jén, Greenwich Mean Time (GMT) szerint pontban éjfelkor kezdődött az, amit ma Unix-epoch időként ismerünk. Ez az időszámítás alapja az Unix-alapú operációs rendszerekben, amely során az időt másodpercekben mérik ettől az origóponttól kezdve. De mit is jelent mindez, és miért fontos ez a mai digitális világban? Az Unix-epoch nem más, mint az idő egy referencia pontja, amelyet az Unix és a belőle származó operációs rendszerek használnak az idő mérésére. Az időszámítás lényege, hogy másodperceket számol az 1970.

A Y2K-hiba (Year 2000 bug), más néven „ezredfordulós hiba”, egy informatikai probléma volt, amely abból eredt, hogy a korai számítógépes rendszerek és szoftverek a dátumokat két számjeggyel tárolták (például 99 az 1999-es évet jelentette).

Az American Bell, amely akkoriban az AT&T (American Telephone and Telegraph Company) anyavállalata volt, 1899. december 30-án átszervezéssel az összes eszközét és vagyonát átruházta az AT&T-re. Az American Bell-t Massachusetts államban alapították, míg az AT&T New York államban került bejegyzésre. A massachusettsi vállalati törvények korlátozták volna az American Bell növekedését, ezért az átszervezéssel az AT&T lett az anyavállalat, így megkerülték ezeket a jogi akadályokat.

Linus Helsinkiben született, 1969. december 28-án, szülei Anna és Nils Torvalds újságírók, nagyapja Ole Torvalds költő volt. Mindkét szülője a Helsinki Egyetem lázadó ifjúságához tartozott az 1960-as években. Családja a finnországi svéd nyelvű kisebbség tagja, amely a lakosság 5%-át teszi ki. Torvalds keresztnevét Linus Pauling amerikai Nobel-díjas kémikus után kapta, bár ő azt állítja, hogy Linus után kapta a Peanuts nevű képregényből. A Rebel Code: Linux and the Open Source Revolution című könyvében Torvalds a következőt írja:

„Úgy gondolom, hogy ugyanannyi köze van a nevemnek a képregényhőshöz, mint Paulinghoz, ezért 50%-ban egy Nobel-díjas kémikus és 50%-ban egy pokróchurcoló képregényhős keveréke vagyok.^”

Torvalds a Helsinki Egyetemen tanult 1988 és 1996 között, ahol mesterfokozatot szerzett számítógéptudományból. Diplomamunkájának a következő volt a címe: Linux: A Portable Operating System (Linux: Egy hordozható operációs rendszer). A számítógépekkel való ismerkedést egy Commodore VIC-20-szal kezdte. A VIC-20 után vásárolt egy Sinclair QL-t, amit jelentős mértékben átalakított, különösen operációs rendszer szinten. Írt egy assemblert és egy szövegszerkesztőt a QL-re, és néhány játékot is. Állítólag, írt egy Pac-Man klónt is Cool Man címmel. 1990-ben vásárolt egy Intel 80386-alapú IBM PC-t, melyen néhány hétig Prince of Persia-t játszott, majd beszerzett egy Minix rendszert, amely lehetővé tette számára, hogy elkezdje a Linux fejlesztését. 1997 és 1999 között a 86open-nel is foglalkozott. A 86open tagjaival (BeOS, BSDI, FreeBSD, NetBSD, SCO, SunSoft, Linux) az Intel-hardverre készült Unix és Unix-szerű rendszerek standard bináris formátumát választották ki. Ez végül az ELF lett. Anno Linus Torvalds – egyetemistaként – ezt írta comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett: