Tandy és az IBM klónok felemelkedése – ez volt a fordulópont a személyi számítógépek piacán.

1988. április 21-én a Tandy Corporation sajtótájékoztatót tartott, amelyen bejelentette: terveik szerint az IBM PS/2 rendszerekhez hasonló számítógépek gyártásába kezdenek. A bejelentés nem sokkal azután történt, hogy az IBM nyilvánosságra hozta: licenceli a kulcsfontosságú személyi számítógépes technológiákra vonatkozó szabadalmait.

1947. április 19-én a New York-i Rockefeller Plaza területén található NBC televízió stúdiójában (Studio 3H) bemutatták az első működőképes Zoomar zoomobjektív prototípusát. Az esemény mérföldkőnek számított a televíziós technológia fejlődésében, hiszen a későbbiekben ez az eszköz vált az első kereskedelmi forgalomba került és sikeres zoomobjektívvé. A lencse megalkotója Dr. Frank G.

1943. április 10-én a Pennsylvaniai Egyetem kutatói belekezdtek egy forradalmi eszköz megépítésébe, amely alapjaiban változtatta meg a számítástechnikáról alkotott elképzeléseinket. Az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) névre keresztelt gép lett a világ első teljesen elektronikus, általános célú számítógépe — és ezzel elindult a modern számítástechnika kora.

1983. április 8-án az Apple történetének egyik legmeghatározóbb, de egyben legellentmondásosabb fordulópontjához érkezett, amikor John Sculley, a PepsiCo akkori elnöke elfogadta Steve Jobs meghívását, és az Apple új elnöke és vezérigazgatója (CEO) lett. Egy döntés, amely nemcsak az Apple sorsát, hanem közvetve az egész számítástechnikai ipar jövőjét is befolyásolta.

1964. április 7-én az IBM bemutatta a System/360-at, amely nem csupán egy új számítógépcsalád volt, hanem egy teljesen új korszak kezdete az informatika világában. A mainframe (nagygépes) architektúra forradalmasította az iparágat, megszüntetve a hardverek és szoftverek közötti inkompatibilitást, és lefektette a modern számítástechnika alapjait. A System/360 sikere nemcsak az IBM történetének, hanem az egész üzleti világ digitális fejlődésének egyik mérföldkövévé vált.

A program, amely elindította az internet forradalmát: 1991. február 26-án Tim Berners-Lee, a World Wide Web megalkotója bemutatta a világ első webböngészőjét, amely a WorldWideWeb nevet kapta. Ez a szoftver nemcsak egy böngésző volt, hanem egyben az első WYSIWYG (What You See Is What You Get – „Amit látsz, azt kapod”) HTML-szerkesztő is, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy vizuálisan hozzanak létre és szerkesszenek weboldalakat.

1837. február 25-én Thomas Davenport, felesége, Emily, és munkatársa, Orange Smalley megszerezték az első amerikai szabadalmat egy elektromos motorra. A találmányt az 132. számú amerikai szabadalom (U.S. Patent No. 132) alatt jegyezték be, ezzel megalapozva az elektromos hajtás jövőjét. Davenport egy öntődével rendelkező kovács volt Vermontban, aki szenvedélyesen érdeklődött a mágnesesség és az elektromosság iránt.

1949. február 24-én az Egyesült Államok elindította a Bumper 5 rakétát, amelyet a NASA az első amerikai rakétának tekint, amely elérte a világűrt. A rakéta egy módosított német V-2 ballisztikus rakétából és egy amerikai fejlesztésű WAC Corporal rakétából állt, és rekordmagasságba, 244 mérföldre (kb. 393 km-re) emelkedett.