1974. február 11-én történt a Titan-Centaur rakéta első tesztje, amely ugyan nem teljesítette a várt eredményeket, ám a tudósok meglepő módon sikeresnek ítélték a küldetést. A teszt ugyan kudarccal zárult, de az eredményeket elég pozitívnak találták ahhoz, hogy ne végezzenek további próbákat. Ennek eredményeként a Titan-Centaur rakéta terveit végül még hat sikeres indítás követte.

A Titan rakéta már korábban is bizonyította megbízhatóságát, és a Centaur fokozat, amely a Titan rakétát kiegészítette, a magas orbita eléréséhez volt szükséges. Az első teszt során azonban a rakéta nem teljesítette az előírt paramétereket, és a vártnál alacsonyabb pályára állt. Ennek ellenére a tudósok úgy döntöttek, hogy a rakéta designja már elegendő mértékben megbízható ahhoz, hogy folytassák a használatát. A sikeresség kulcsa nemcsak a rakéta technikai részleteiben, hanem a tudományos közösség mérlegelési képességében is rejlik. A kutatók gyorsan felismerhették, hogy a teszt nem adta meg az összes szükséges információt, de az általános eredményeket elég pozitívnak ítélték a további fejlesztéshez.

Érdekes, hogy a Titan-Centaur rakétát később több sikeres küldetéshez is használták, ami még inkább rávilágít a tudományos döntéshozatal komplexitására, ahol a hibák ellenére is lehetőség van a folytatásra és a fejlődésre. A Titan-Centaur tehát egy olyan példa, amely bemutatja, hogy nem minden kudarc végződik véglegesen rosszul, és hogy a tudományos közösség hajlandó kockázatot vállalni az előrelépés érdekében.