1984. január 6-án a japán Hitachi vállalat bejelentette a világ első, 1 megabit (Mb) adat tárolására képes memóriachipjének kifejlesztését. Ez az innováció hatalmas előrelépést jelentett az informatika és a számítógépes technológia területén, és megalapozta a modern adattárolási megoldások fejlődését. Az 1 Mb-es memóriachip bemutatása után a memóriachipek fejlesztése hihetetlen tempóban haladt. Az olyan vállalatok, mint a Hitachi, az IBM és az Intel, versenyt futottak, hogy még nagyobb és gyorsabb memóriákat hozzanak létre.
1838. január 6-án Samuel Morse először mutatta be úttörő távíró rendszerét a Speedwell Iron Works műhelyében, New Jersey államban, Morristown városában. Ez az esemény alapvetően megváltoztatta a hosszú távú kommunikáció lehetőségeit, és új korszakot nyitott a hírközlés történetében. Samuel Morse távírója egy elektromos jelzéseken alapuló rendszer volt, amelyet a Morse-kód egészített ki. A Morse-kód lehetővé tette az információ átvitelét rövid (pont) és hosszú (vonal) impulzusok formájában. Az üzeneteket vezetéken továbbították, és a fogadó állomáson dekódolták őket.
2004. január 4-én a NASA Spirit nevű Mars-járója sikeresen landolt a vörös bolygón. A Spirit az első Mars-rover volt, amelyet a NASA küldött a bolygó felszínének részletes vizsgálatára. Feladatai közé tartozott a Mars geológiai jellemzőinek tanulmányozása, az élet jeleire utaló nyomok keresése, valamint a bolygó múltbeli környezeti viszonyainak feltárása.