1950. június 20-án az Egyesült Államok Washington városában hivatalosan is átadták a SEAC nevű számítógépet. Ez a gép nemcsak az első teljesen működő tárolt program elvű számítógép volt az Egyesült Államokban, hanem a világon elsőként alkalmazott teljes egészében diódákon alapuló logikai áramköröket is, megbízhatóbbá téve azt a korábbi elektroncsöves gépeknél.

1980. június 17-én az amerikai Szövetségi Szerzői Jogi Hivatal (U.S. Copyright Office) bejegyezte az első két videojátékot szerzői jogi védelem alá: Asteroids és Lunar Lander, mindkettőt az Atari vállalat fejlesztette. Ez a dátum mérföldkőnek számít a videojáték-ipar jogi elismerésében, mivel ekkortól kezdve hivatalosan is intellektuális alkotásként ismerték el a számítógépes játékokat. Több évtizeddel később, ezek a játékok nemcsak jogilag, hanem kulturálisan is klasszikusnak számítanak.

A Maxis neve máig összeforrt a SimCity-vel és általában a „szoftver mint játékon túli szimuláció” gondolatával. A tőzsdére lépés – amelyre 1995-ben került sor – nemcsak üzleti mérföldkő volt, hanem egy korszak lezárása és egy új szakasz kezdete is a PC-s játékiparban. A háttérben egy különleges fejlesztői filozófia, sajátos technikai megoldások és a szimulációs játékok fejlődéstörténete állt.

1978. június 8-án az Intel bemutatta az első 16 bites 8086-os processzort, amely nemcsak egy új technológiai korszak kezdetét jelentette, hanem egy olyan architektúra megszületését is, amely a mai napig meghatározza a személyi számítógépek világát. Az x86-os család története innen indult – és máig tart.

1975-ben a Sony forradalmi lépést tett a szórakoztatóelektronika történetében: az Egyesült Államokban piacra dobta az első otthoni videomagnó-rendszert, a Betamax alapjaira épülő készülékeket. Japánban a technológia már korábban, 1975. május 10-én megjelent, de az amerikai piacra lépés volt az a pillanat, amikor a videófelvétel valóban belépett a hétköznapi otthonok világába.