Előkerült a család sátor a pincéből. Nagy is, nehéz is, régi is, nem is számítottam rá, hogy sikerül használható állapotban fellelni. Ehhez képest a szövetek, gumik, nagyon jó állapotban vannak, a vas vázelemeken korróziónak nyomai vannak, de az alumínium lábak és rudak nem görbék és nincsenek rossz kondícióban. Ha már így megtaláltam, gondoltam össze is rakhatnánk. Ez egy igazi régies vázas sátor, igazából két fős, de két embernek hatalmas, négynek meg pont elegendő.
Az 1990-es évek számítógépes világában, amikor a Windows 95 még újdonságnak számított, és az internet csupán a kiváltságos kevesek játékszere volt, minden apró program különleges helyet foglalt el a szívemben. De volt egy, ami kitűnt a többi közül: Johnny Castaway. Nem egy játék, nem egy alkalmazás, hanem egy egyszerű, ám varázslatos képernyővédő, amely hosszú órákra elvont a valóságtól, és egy elhagyatott szigetre repített, ahol egy hajótörött vicces és elgondolkodtató kalandjait élhettem át újra és újra.
