linux

A Yazi konfigurálása – yazi.toml, keymap.toml, theme.toml a gyakorlatban

A Yazi konfigurálása – yazi.toml, keymap.toml, theme.toml a gyakorlatban

A Yazi-bemutató folytatása. Az első cikk a program telepítését, alapvető használatát és a billentyűkombinációkat mutatta be. Ez a cikk a beállításokról szól: az általános beállításokról (yazi.toml), a billentyűkötésekről (keymap.toml) és a színsémáról (theme.toml), külön hangsúllyal az előnézet beállításaira. Sok életszerű példát, a szerkesztés közben elkövethető tipikus hibákat és a munkát gyorsító beállítások gyűjteményét is tartalmazza.

kami911 képe

Megjelent a Microsoft Edit 2.0 – szintaxiskiemeléssel és számos új funkcióval

A Microsoft kiadta a parancssoros környezetbe szánt Edit 2.0 verzióját. A klasszikus MS-DOS Editor előtt tisztelgő, modern kezelőfelületű szövegszerkesztő legfontosabb újdonsága a szintaxiskiemelés megjelenése, amelynek köszönhetően a program már egyszerűbb kódszerkesztési feladatokra is használható.

kami911 képe

Ma van a Linux (kernel) születésnapja

1991. augusztus 25-én, Linus Torvalds – egy finn egyetemista – elküldte az szerény levelét a comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett:

From: Linus Benedict Torvalds

Hello everybody out there using minix -

I'm doing a (free) operating system (just a hobby, won't be big and professional like gnu) for 386(486) AT clones. This has been brewing since april, and is starting to get ready. I'd like any feedback on things people like/dislike in minix, as my OS resembles it somewhat (same physical layout of the file-system (due to practical reasons) among other things).

I've currently ported bash(1.08) and gcc(1.40), and things seem to work. This implies that I'll get something practical within a few months, and I'd like to know what features most people would want. Any suggestions are welcome, but I won't promise I'll implement them :-)

Linus

PS. Yes - it's free of any minix code, and it has a multi-threaded fs. It is NOT protable (uses 386 task switching etc), and it probably never will support anything other than AT-harddisks, as that's all I have :-(.

azaz

Hello mindenkinek, aki minixet használ -

Egy (ingyenes) operációs rendszert készítek (csak hobbiból, nem lesz nagy és profi, mint a gnu) 386(486) AT klónokra. Ez már április óta készül, és lassan kezd elkészülni. Szeretnék minden visszajelzést arról, hogy az embereknek mi tetszik/nem tetszik a minixben, mivel az én OS-em némileg hasonlít rá (többek között ugyanaz a fájlrendszer fizikai elrendezése (praktikus okokból)).

Jelenleg a bash(1.08) és a gcc(1.40) portolását végeztem el, és úgy tűnik, hogy a dolgok működnek. Ez azt jelenti, hogy néhány hónapon belül valami működőképeset fogok kapni, és szeretném tudni, hogy a legtöbb ember milyen funkciókat szeretne. Bármilyen javaslatot szívesen fogadok, de nem ígérem, hogy megvalósítom őket :-)

Linus

PS. Igen - mentes mindenféle minix kódtól, és van benne többszálú fs. NEM protable (386-os task switchinget használ stb.), és valószínűleg soha nem is fog támogatni mást, mint AT-harddiszket, mivel csak az van :-(.

A „Linux” elnevezés szigorú értelemben véve a Linux-rendszermagot jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben. A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unix-szerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux-rendszermagra és az 1983-ban, Richard Matthew Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alapprogramokra épül. A Linux pontosabb neve ebben az értelemben GNU/Linux.

A „Linux” kifejezést használják Linux-disztribúciókra (terjesztések) is, ám ilyenkor általában a disztribúció nevét is hozzáteszik. Egy-egy disztribúció olyan összeállítás, amely az alaprendszeren túl bizonyos szempontok alapján összeválogatott és testre szabott programokat tartalmaz.

A Linux a szerverek és személyi számítógépek mellett – elsősorban nyíltságának köszönhetően – megtalálható sok összetett elektronikus eszközben, így hálózati eszközökben (például routerek), hordozható eszközökben (például mobiltelefonok, okostelefonok, PDA-k, hordozható hanglejátszók, órák), háztartási gépekben, szórakoztató elektronikai berendezésekben (például asztali DVD-lejátszók, videojáték-konzolok, set-top-boxok) is. Bizonyos területeken (például webszerverek, szuperszámítógépek esetében) a legmeghatározóbb operációs rendszernek számít, ám az utóbbi években személyi számítógépekre (asztali gépek, hordozható gépek) is egyre szélesebb körben telepítenek valamilyen Linux disztribúciót. Az egyre szélesebb elterjedtség köszönhető részben az Ubuntunak, részben pedig a netbookok elterjedésének.

A Linux barátságos, csak megválogatja a barátait – tartja a mondás. Azonban napjaink Linux kiadásai nem annyira válogatósak, sem a barátok, sem a hardverek tekintetében.

A hőskor

Van egy réges-régi sztereotípia a Linux-szal kapcsolatban, hogy ez valami programozóknak szánt, fekete parancssorból irányítható, nagyon tudományos rendszer. Eredetét tekintve a Linux és ősei is, az Unix-szerű operációs rendszerek népes családja a tudományos világból eredeztethetők. Az 1970-es években az AT&T munkatársai: Ken Thompson, Dennis Ritchie és mások munkája révén született meg az Unix, amely később Linus Torvalds finn számítástechnikust is megihletett. Ha szigorúan nézzük, a Linux nem más mint a Linux-rendszermag vagy más néven Linux-kernel, azaz egy szabad szoftver, nyílt forráskódú, Unix-szerű operációs rendszermag. Manapság azonban a Linux kifejezéssel az emberek – tágabb értelemben – a Linux-rendszermaggal futó operációs rendszereket is érthetik. Ez elmúlt évtizedekben sok-sok rendszer alakult a Linux mellett, melyek követi az ősi Unix szemléletet, többek között: HP-UX, AIX, OpenBSD, FreeBSD NetBSD vagy éppen a Mac OS X operációs rendszerek.

Az Unix-szerű operációs rendszerek családfája, talán egy brazil szappanopera kuszaságát idézi: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/77/Unix_history-simple.svg

Szabadság és közösség

Mivel a Linux szabad szoftver, ezért szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes program a forráskódjával együtt. Ez a szabad szemlélet sok fejlesztő és fejlesztőcég számára szimpatikus, hiszen közösen fejleszthetnek olyan szoftvereket, amelyeket egyedül kifejleszteni sokkal költségesebb és jóval tovább is tartana. A közösségi szemlélet még azokból az időkből származik, amikor egy kis kör kiváltsága volt csak a számítástechnika és a szoftvereket kollégák, egyetemi- és kutatólaborok mérnökei fejlesztették leginkább csak kutatási céllal vagy saját és egymás szórakoztatására. Emellett kialakult a tulajdonosi szoftver fogalma, amely a munkahelyi, baráti kapcsolatokat helyett a pénzszerzést helyezte előtérbe.

Szerencsére a szabad szoftverek világa is megmaradt, és népesebb, többet alkalmazott mint eddig bármikor a történelemben. Nem csak a Linux Kernel, hanem a LibreOffice irodai programcsomag, a VLC videólejátszó, a Firefox és Chromium böngészők és még sok más program is független fejlesztők, alapítványok vagy fejlesztőcégek kezei között alakulnak. Olyan ez mint a tábortűz, amelynél mindenki kiveszi a részét a munkából, van aki fát gyűjt, van aki tüzet rak, van aki főz és mindenki jóllakik és jól is érzi magát. Ez a segítő szándékú, közösségi szellem lengi be a szabad szoftverek világát, s nem csak a szoftverfejlesztés, hanem a dokumentációírás, fordítás, és a felmerült problémák kezelését is – például a fórumokban, levelezőlistákon. Bárki részt vehet a közös munkában, aki segíteni szeretne.

simonszoft képe

iMac (2015) - Linux Mint 22.3 telepítése

Linux Mint 22.3 - iMac16,1
Linux Mint 22.3 - iMac16,1

Adott egy szép iMac (16-inch, Lat 2015, i5, 8Gb RAM, 1TB HDD) számítógép, sajnos az Apple 2017.06.05-tel megszüntette a támogatást hozzá.
Az utolsó hivatalos oprendszer a macOS Monterey (Version 12) volt hozzá, de ennek is véget ért a támogatása 2024 szeptemberében (a macOS 15 Sequoia megjelenésekor). Az utolsó biztonsági frissítést (12.7.6) 2024. július 29-én adták ki hozzá.

kami911 képe

A Calibre 9.12 e‑bookkezelő már a GIF képek JPEG/WebP formátumra konvertálását is tudja

GIF-ekből egy kattintással JPEG/WebP, AirDrop-megosztás macOS-en, okosabb tartalomjegyzék‑kezelés és bővíthető content server – ezekkel az újdonságokkal érkezett a Calibre 9.12. Az új verzió nemcsak a könyvszerkesztést teszi rugalmasabbá, hanem a pluginok számára is új backend végpontokat nyit, és javítja az OPDS‑alapú szinkronizálást. Számos bosszantó hibát is kigyomláltak: a sötét mód villogásától kezdve a jegyzetek jogosulatlan módosításán át a hosszú metaadat‑mezők kezeléséig. Ha e‑book könyvtáradat komolyan veszed, érdemes frissíteni.

kami911 képe

Tux, a pingvin, aki meghódította a világot

1996. május 9-én Linus Torvalds, a Linux operációs rendszer megalkotója egy levelezőlistán közzétette az elképzelését arról, hogyan is nézzen ki a rendszer hivatalos logója. Így született meg a Tux nevű pingvin, amely azóta is a szabad szoftveres közösség egyik legismertebb és legkedveltebb szimbóluma.

kami911 képe

Itt az ideje rendszert váltani, megérkezett a Linux kernel 7.0!

Bár a 7.0-s verziószámra váltás pusztán Linus Torvalds verziózási preferenciáinak köszönhető, a nemrég megjelent stabil kiadás így is rengeteg újdonságot hoz. A Linux 7.0 számos fejlesztést tartalmaz, amelyek például az olyan disztribúciók alapját adják majd, mint az Ubuntu 26.04 LTS. A kiadás összességében erősnek ígérkezik: az új AMD és Intel platformokra való felkészüléstől kezdve az új eszközmeghajtók támogatásán át a teljesítményoptimalizálásokig sok területen történt előrelépés.

kami911 képe

Intel QAT driver Linux 7.1-gyel: érkezik a Zstd offload támogatás

A Linux 7.1 felé tartó fejlesztések között fontos újdonság érkezik az Intel QAT driverhez: Zstd tömörítési offload támogatás az aszinkron „acomp” API-n keresztül. A Gen4/Gen5 QAT gyorsítókon egy hibrid megoldás gyorsítja a tömörítést (hardveres LZ4s + utólagos Zstd stream előállítás), míg a kitömörítés továbbra is szoftveres marad. Gen6 esetén már natív Zstd támogatás jön, így a tömörítés és a kitömörítés is gyorsítóval futhat, néhány ésszerű megkötéssel. Ha Zstd-re építő rendszereket üzemeltetsz, ez a patch komoly teljesítménynyereséget hozhat a megfelelő hardveren.

kami911 képe

Linux 7.1-ben végre működhet a HDMI a Lichee Pi 4A RISC-V lapon

Végre esély nyílik rá, hogy a Lichee Pi 4A RISC-V fejlesztői lapon mainline Linux alatt is működjön a HDMI: a Linux kernel 7.1-hez olyan DeviceTree-javításokat küldtek be, amelyek engedélyezik a TH1520 SoC kijelzővezérlőjét és a hozzá tartozó HDMI adót. Ez azért nagy szó, mert a kijelzőkimenet sokáig a RISC-V SBC-k egyik legnehezebben „fővonalasítható” része volt, gyakran vendor kernellel és külön patchekkel. Ha a módosítások bekerülnek, stabilabb, hosszabb távon karbantartható HDMI-támogatást kaphat egy népszerű, 200 dollár alatti RISC-V lap. Jelenleg még levelezőlistás egyeztetés zajlik, de a cél egyértelműen a 7.1-es kernelbe érkezés.

kami911 képe

Megjelent a GNOME 50 asztali környezet – íme az újdonságok

Megérkezett a „Tokyo” kódnevű GNOME 50, és a fókusz egyértelműen a mindennapi használhatóságon van. A kibővített szülői felügyelet végre képernyőidő-korlátozást és lefekvéshez igazított ütemezést is hoz, akár automatikus zárolással. Az akadálymentesítés is nagyot lép előre: az Orca új beállítási felületet, jobb Braille-támogatást és automatikus nyelvváltást kapott, plusz érkezett a „Csökkentett mozgás” opció az animációk visszafogására. Közben a Dokumentummegjelenítő megújult jegyzeteléssel, a Fájlok pedig gyorsabb bélyegképbetöltéssel, kisebb memóriaigénnyel és okosabb átnevezés/keresés funkciókkal frissült.

kami911 képe

Őrületes sebességű lesz a PCIe 7.0 és a Linux kernel máris készül erre

Miközben a számítógépes világ még a PCI Express 6.0-ra vár, a Linux kernel már elkezdte a PCI Express 7.0 támogatás előkészítését.

kami911 képe

USB és Thunderbolt fejlesztések a Linux 7.0-ban: Google Tensor támogatás és UCSI Alt Mode

A Linux 7.0 közelgő kiadásához a Thunderbolt és USB driverekkel kapcsolatos módosítások a héten bekerültek a fő ágba. Az újítások közé tartozik a Google Tensor SoC-ok USB támogatása, továbbfejlesztett UCSI Thunderbolt Alt Mode, valamint számos további hardverkompatibilitás bővítés.

kami911 képe

Intel bővíti a Linux fejlesztői csapatát – GPU driverektől a Linuxos játékstackig

Jó hír érkezett az Intel Linux és nyílt forráskódú közössége számára: a vállalat új Linux szoftverfejlesztői pozíciókat hirdetett, köztük a GPU driverek és a Linuxos játékstack fejlesztésére fókuszáló szerepeket. A cél, hogy az Intel Linux grafikus támogatása ne csak HPC- és AI-felhasználásra koncentráljon, hanem a Linuxon játszó közösség számára is optimalizált legyen, például a Valve Proton (Steam Play) kompatibilitásával.

kami911 képe

A Niri Wayland asztali környezet és az első lépések KaOS systemd nélküli jövő felé

A KaOS új kiadása, a 2026.02, jelentős fordulatot hoz a disztribúció történetében. A hagyományosan KDE és Plasma köré épülő rendszer most teljesen új irányt vesz: az ISO nem tartalmazza a Plasmát vagy a KWin ablakkezelőt, helyettük a Niri Wayland kompozitort és a Noctalia shellt kapjuk. Ez a váltás a projekt céljának része, hogy elmozduljanak a systemd használatától és alternatívákat, például a Dinit szolgáltatáskezelőt vizsgáljanak.

Oldalak

Feliratkozás RSS - linux csatornájára