Az Ubuntu 25.10 friss kiadása – amely több újdonságot hozott, például a Rust-alapú Coreutils bevezetését – sajnos egy komoly hibával jelent meg: megsérült a Flatpak-támogatás. Bár a hibát már szeptember elején jelentették, a végleges verzió megjelenéséig nem sikerült teljes körűen kijavítani. A Canonical azonban már dolgozik a megoldáson: egy frissített AppArmor-profil már tesztelés alatt áll, és várhatóan hamarosan megérkezik a felhasználókhoz. Az Ubuntu 25.10 fejlesztési ciklusa során a közösség már korán jelezte, hogy a Flatpak csomagok telepítése és futtatása hibát eredményez. A hiba forrása a biztonsági keretrendszer (security framework) szerepét betöltő AppArmor egyik profiljához köthető, egészen pontosan a fusermount3 profilhoz. A hibás profil miatt a Flatpak alkalmazások nem tudtak megfelelően hozzáférni a szükséges fájlrendszer-erőforrásokhoz, ami telepítési hibákat és futtatási problémákat eredményezett. Bár a közösség többféle kerülőmegoldást (workaround) is közzétett, ezek nem jelentettek végleges megoldást a problémára. A helyzetet súlyosbította, hogy az Ubuntu fejlesztői párhuzamosan dolgoztak a Rustban újraíródott Coreutils bevezetésén is, ami szintén okozott néhány kompatibilitási problémát bizonyos binárisokkal – így a Flatpak-hiba is egy időben került a figyelem középpontjába.
Az Ubuntu 25.10, kódnevén „Questing Quokka”, hivatalosan is megjelent. A legújabb kiadás továbbviszi az Ubuntu régi hagyományát: a legfrissebb és legjobb nyílt forráskódú technológiák integrálását egy megbízható, felhasználóbarát Linux disztribúcióba. A fejlesztőcsapat az elmúlt ciklus során szorosan együttműködött a közösséggel és partnereivel, hogy új funkciókat vezessen be, valamint hibákat javítson. Az Ubuntu 25.10 „Questing Quokka” kiadás egyértelműen a modernizáció és a biztonság felé vezető újabb lépés. A fejlesztések nem csupán a felhasználói élményt javítják, hanem a fejlesztői ökoszisztéma és az alapvető rendszerkomponensek stabilitását és jövőállóságát is erősítik. A disztribúció így továbbra is az egyik legfontosabb pillére marad a nyílt forráskódú Linux világának.
A Valve közzétette a legfrissebb Steam Hardware & Software Survey eredményeit 2025. szeptemberre vonatkozóan. A számok ezúttal is érdekes képet mutatnak a különböző operációs rendszerek, CPU-k és GPU-k elterjedtségéről, és jól látszik, hogy a Linux továbbra is lassan, de biztosan növeli részesedését a játékosok körében. Amint azt a dedikált Steam Tracker rendszeren is látni lehet, a Linux felhasználói aránya a Steam-en már tartósan 2,5% felett van, és szinte folyamatos növekedést látunk.
A Linux 6.18 kiadása nemcsak a tároló- és fájlrendszer-fejlesztések szempontjából jelentős, hanem a FUSE (Filesystem in Userspace) alrendszer terén is számos fontos újítást hoz. A FUSE régóta lehetővé teszi, hogy felhasználói térben, kernelmódú fejlesztés nélkül hozzunk létre fájlrendszereket, így egyszerűbbé és biztonságosabbá válik kísérletezni vagy speciális megoldásokat építeni.
Linus Torvalds ismét markáns véleményt fogalmazott meg a Linux kernel fejlesztési folyamatairól. Miután a napokban elutasította a RISC-V big endian támogatás ötletét, most a Linux 6.18-hoz beküldött DRM (Direct Rendering Manager) pull request kapcsán fejtette ki elégedetlenségét a kód- és szövegformázással kapcsolatban. A beküldött változtatások kapcsán Torvalds először a szöveg rendezetlenségét bírálta:
A Linux 6.18 kernel grafikus alrendszere (DRM – Direct Rendering Manager) jelentős frissítéseket kapott. Bár Linus Torvalds ismét szóvá tette a kódformázási problémákat – főleg a Rust kód kapcsán –, végül elfogadta a teljes grafikus driver pull requestet, amely tartalmazza az új meghajtókat, valamint az „accel” gyorsító alrendszer frissítéseit is.
Linus Torvalds ismét határozottan hallatta a hangját a Linux kernel fejlesztésével kapcsolatban, ezúttal a RISC-V architektúra big endian támogatásának ötlete kapcsán. A levelezőlistán felmerült kérdésre, miszerint a big endian patchek bekerülhetnek-e a jelenlegi kernelciklusba, Torvalds élesen reagált. Véleménye szerint teljesen értelmetlen 2025-ben big endian módot bevezetni a RISC-V-re, hiszen semmilyen gyakorlati haszna nincs, csupán akadémiai játszadozásnak tűnik.
A Linux 6.18 kernel egyik fontos fejlesztése, hogy bekerült az AMD-Pensando Ionic RDMA driver, amely lehetővé teszi az AMD által néhány éve felvásárolt Pensando hardver Remote Direct Memory Access (RDMA) támogatását.
A Linux 6.18 kernel egyik kiemelkedő újdonsága a CXL (Compute Express Link) alrendszer frissítése, amelybe bekerült a Poison Injection támogatás. Ez a funkció lehetővé teszi a CXL memóriakészülékek hibakezelésének és megbízhatóságának tesztelését. A felhasználói térből a DebugFS interfészen keresztül fizikai címet (vagy címeket) lehet „poison”-ozni, hogy ellenőrizni lehessen a hardver reakcióját és a szoftver által kezelt hibákat.
A Linux 6.18 kernelben az F2FS (Flash-Friendly File System) számos jelentős teljesítmény- és stabilitásjavítást kapott, különösen az Android platformon való felhasználásra optimalizálva. A fő újdonság, hogy az F2FS alapértelmezés szerint hash-alapú fájlnév-keresést (hash-based file-name lookup) használ, ami jelentősen javítja a fájlkeresési teljesítményt. Emellett a checkpoint funkció problémáinak megoldása is a második fő optimalizációs irány volt, amely korábban tartós hibákat okozott bizonyos Android-eszközökön.
Bár az IEEE-1394 Firewire hardverek egyre ritkábbak a piacon, a Linux fejlesztői továbbra is elkötelezettek a támogatás fenntartása mellett. A modern Linux IEEE-1394 alrendszer karbantartója, Takashi Sakamoto, vállalta, hogy a Firewire támogatást 2029-ig biztosítja. A fejlesztés alatt álló Linux 6.18 kernelben további finomítások kerültek a Firewire kódba.
A Linux 6.18 kernelben további javítások érkeztek az Apple HFS és HFS+ fájlrendszer-driveréhez, amelyeket évek óta karbantartanak a kernelen belül. Bár korábban felmerült, hogy az elavult HFS/HFS+ drivereket eltávolíthatnák a Linuxból, új karbantartók léptek elő, és azóta folyamatos javítások látnak napvilágot.
A Linux 6.18-as kernelhez a hálózati frissítések részeként egy sor új javítás került be, amelyek jelentősen javítják a szerverek ellenálló képességét a elosztott szolgáltatásmegtagadásos (DDoS) támadásokkal szemben. A Google mérnökének, Eric Dumazetnek köszönhetően a kernel UDP fogadási teljesítménye optimalizálásra került, különösen terhelés alatt, ami például DDoS esetén kritikus lehet.
Az Immich elérte az első stabil mérföldkövét a 2.0 verzió megjelenésével. Négy év fejlesztés, 271 frissítés és több mint 1 500 hozzájáruló munkája után a platform most már hosszú távon is megbízható, önálló fotó- és videókezelő megoldást kínál.