A Linux rendszerek egyik alapvető komponense, a Systemd új kiadással jelentkezett. A v258 számos olyan változást tartalmaz, amelyre a rendszergazdáknak és a disztribúciók készítőinek is oda kell figyelniük – a régi komponensek eltávolításától kezdve a biztonsági szigorításokon át az új szolgáltatásokig.

Jelentős változást jelentettek be az Ubuntu fejlesztői: az októberben megjelenő 25.10 „Questing Quokka” kiadástól kezdve a disztribúció az initramfs-tools helyett a Dracut rendszert használja alapértelmezett initramfs-generáló eszközként. Bár a felhasználók többsége aligha fog észrevenni különbséget, a motorháztető alatt ez komoly átalakulást jelent.

1991. szeptember 17-én jelent meg a Linux kernel 0.01-es verziója. Az első Linux kernel kiadás mindösszesen 10,239 sor forráskódból állt és 62 kilóbájt méretű. Napjainkra már több mint egymillió kódhozzájárulást (commit) fogadtak be be a Linux kernelbe. Noha az első Linux kiadás forráskódját 100 százalékban Linus Torvalds írta, napjainkban 1 százaléknál kevesebb kód származik az eredeti Linus Torvalds által készítettekből. A Linux 1.0 verziója 1994 márciusában jelent meg és 176 250 kódsort tartalmazott a forráskódja. A Linux kernel eddig 20 000 ember munkáját dicséri és 2020. augusztusában küldték be az egymilliómodik kódhozzájárulást. A Linux kernel hozzávetőlegesen 40 millió kódsorból áll a Git tárolója tanulsága szerint.

A Miracle-WM legújabb, 0.7-es verziója jelentős előrelépést hoz a Wayland-komponensek világában. A csempéző (tiling) ablakkezelést középpontba állító, Ubuntu Mir-alapú (Mir display server) projekt most teljes Sway/I3 IPC-támogatással, részletes beállítási lehetőségekkel és javított animációkkal érkezik, amely minden Wayland-rajongó számára izgalmas újdonságokat kínál.

A Bcachefs, amely az utóbbi időben szinte minden Linux kernel kiadással kapcsolatban felmerült, a fejlesztő, Kent Overstreet és Linus Torvalds nézeteltérései miatt nem kerül be a közelgő 6.17-es Linux kernelbe. Overstreet most bejelentette, hogy a projekt nem lesz többé közvetlenül a kernel része, hanem DKMS (Dynamic Kernel Module Support) modul formájában kerül majd terjesztésre.

Az uutils nyílt forráskódú projekt továbbra is dolgozik a széles körben használt GNU Coreutils segédprogramok Rust programozási nyelven belüli újbóli megvalósításán a jobb biztonság érdekében. A "coreutils" egy olyan csomag vagy gyűjtemény a UNIX és UNIX-szerű operációs rendszerekhez (például Linux) tervezett alapvető parancsokból álló programokat tartalmaz. Ezek a parancsok a rendszer alapvető működését segítik elő, és számos fontos funkciót biztosítanak a felhasználók és a rendszergazdák számára. A Rust Coreutils a hagyományos GNU Coreutils parancssori eszközök Rust nyelvű újraírása, amely célja a nagyobb teljesítmény (performance), biztonság és modern Linux disztribúciókhoz való könnyebb alkalmazkodás. Az eszközcsomag tartalmazza a legismertebb parancsokat, mint például cp, stty vagy base64, de Rust nyelvi implementációval, ami gyorsabb és stabilabb működést eredményezhet. A Rust Coreutils 0.2.2 frissítése újabb teljesítményjavulást hoz a Linux rendszerek parancssoros eszközeiben. Különösen a base64 parancs futtatása vált gyorsabbá, így már a GNU Coreutils verzióját is felülmúlja, miközben a stabilitás és platform-kompatibilitás is tovább erősödött.