Az Index hétfői cikkében a Firefox lassú haláláról írt. Ti hogyan látjátok? Valóban megszűnik a Firefox? Vagy egy pár százalékos böngésző martad? Ti használtatok Firefox-ot? Most is azt használtok? Ha nem, miért váltottatok? Mi kellene hozzá, hogy visszaváltsatok? Mobilon mit használtok? Probáltátok ott a Firefox-ot vagy a Focus-t? Hogyan tundá segíteni a magyar közösség ezt a folyamatot? Vagy jó így ahogy van? Az Index cikkből idézve:

Az ezredfordulót követő években az inkonzisztens és hibáktól hemzsegő Internet Explorer kifejezetten nem menő böngésző volt, és a sámánisztikus hackerkedés létsíkjára emelte a webfejlesztést vagy egy CSS megírását. A Mozilla Alapítvány böngészője végig a második helyen versengett, és valamikor 2008 után ért a csúcsára 30 százalék feletti piaci részesedéssel. Az évtized végén azonban új idők váltották a régit, és a Google Chrome mindenkit lesöpört. A Firefox részesedése a felhasználók között folyamatosan csökkent, jelenleg nyolc százalék alatt van az asztali gépeknél, az összes platformon valamivel több mint 3 százalék.

Egy nevét nem vállaló Mozilla-alkalmazott tömör megállapítása szerint a Chrome nyerte a böngészőháborút.

A Firefox sikerrel harcolt a felhasználói adatok védelméért és a nyílt szabványokért, olyan dolgokért, amik miatt az internet ma használható, és olyan, amilyen. A zuhanó piaci részesedés azonban 2020-ra két egymást követő elbocsátási hullámot eredményezett a Mozillánál.

Nincs sok értelme arra számítani, hogy a Firefox bármilyen piaci részesedést visszaszerez. Egyszerűen el kell fogadni, hogy a Firefox nem támad fel a hamvaiból

– vélekednek, akik maradtak.

Nagy jövő után állnak

A böngészők piacát vezető Google és a Mozilla azonban nemcsak versenytársak, hanem üzleti partnerek is. A Google-nak ugyanis közel félmilliárd dollárt ér, hogy ő lehessen az alapértelmezett internetes kereső a Firefoxot használók mára 215 milliós táborában. A Mozilla 496 millió dolláros éves bevételéből 441 millió dollár folyt be keresőkkel kötött megállapodásokból. Ebből mintegy négyszáz millió származott a Google-tól, a fennmaradó olyan helyi keresőktől, mint az orosz Yandex. Az alapítvány szempontjából tehát minden a böngésző piaci pozícióján múlik.

Legutóbb 2020-ban egyezett meg a Google és a Mozilla. Mivel a megállapodás 2023-ban lejár, ha még nem ültek tárgyalóasztalhoz, a nagyon közeli jövőben megteszik. Az elmúlt években a Firefox részesedése további egy százalékot zuhant, így a nemzetközi helyzet fokozódása miatt most jöhet el a pillanat, amikor a Google egy mérsékeltebb méretű pénzkupacot ajánl fel.

A jól látható lejtő ellenére a Mozilla azt mondja: pénzügyileg egészségesek, és évek óta dolgoznak azon, hogy kicsit színesítsék üzleti tevékenységüket, például VPN-szolgáltatásokkal. Nem sokat hallani ugyanakkor a 2010-es évek közepén felvetődött Firefox OS mobil operációs rendszerről, amellyel újabb közvetlen frontot nyitottak volna a Google felé.

A Vivaldi egy ingyenes webböngésző, amelyet a Vivaldi Technologies fejlesztett ki. A Vivaldi böngésző a régi – még Pesto – Opera böngésző funkcióit és szolgáltatásait, valamint a minimalista felhasználói felületét próbálja visszahozni, modernebb a Blink böngészőmotort használó böngésző képében. A böngésző maga zárt forráskódú, ingyenesen használható.

A fejlesztői blog bejelentése alapján:

A Mozilla küldetése, hogy az internet nyitott és mindenki számára elérhető maradjon. Négy évvel ezelőtt indította el Mozilla a Firefox Reality-t, hogy lehetővé váljon a kevert valóságot kínáló böngészőt, és az új és újonnan megjelenő virtuális valóságokban való böngészés felfedezése.

A Microsoft immáron a nyílt forráskódú Chromium technológián alapuló Edge böngészőjük egy ideje már elérhető volt Linuxon, de ez csak az előnézeti csatornáikon volt, egészen mostanáig. A cég a hivatalos Edge blogjukon bejelentette, hogy az Edge ma általánosan elérhetővé vált, a stabil csatornán keresztül, Linux-ra. Ez azt jelenti, hogy az Edge mostantól Windows, Mac, iOS, Android és Linux alatt is támogatott lesz.