Három százalék felettire mérte a Statcounter oldala a Linux népszerűségét, amelyet a figyelt weboldalak látogatói alapján állapítanak meg. A 3,08%-os értek a valaha mért legnagyobb érték. A piacvezető továbbra is a Windows 68,15 %-kal, második az OS X 21,38 %-kal. A Chrome OS - amely – lelkét a Linux kernel adja – a harmadik, amely 4.15 %-ot jelent. A bizonytalanságot növeli, hogy az ismeretlen szekció is viszonylag nagy: 3,23 %. A mobiltelefonok tekintetében Android a piacvezető, eredménye 70.79%. Ahogy a ChromeOS esetében, az Android lelkét is a Linux kernel adja.

A Mozilla bejelentette, hogy elérhető a Firefox webböngésző 115-ös verziója, amely számos újdonsággal érkezik. A Mozilla Firefox 115.0 frissítése több újdonságot hoz a felhasználók számára: Az új verzió lehetőséget biztosít a Chrome-alapú böngészőkből történő fizetési módok importálására, továbbá a frissített felhasználói felület megkönnyíti más böngészőkből származó adatok importálását. Emellett a hardveres videodekódolás támogatása Intel GPU-khoz Linux-on elősegíti a simább videolejátszást és jobb teljesítményt a szabad operációs rendszert használókat. A H264 videodekódolás lejátszási támogatásának bővítése segít azoknak, akiknek rendszerük nem támogatja az adott formátumot. Az új fülkezelő lenyíló menü bezárás gombjai gyorsabb fülzárás lehetőségét kínálják. Nagyon fontos hír a régi rendszert használóknak, hogy a Firefox továbbra is támogatja a Windows 7, a Windows 8 és a Windows 8.1, továbbá a macOS 10.12, 10.13 és 10.14 verziók használatát, egészen 2024 őszéig.

A Mozilla Firefox 115-ös verziójáról tudni kell, hogy készült belőle ESR (Extended Support Release) hosszabb ideig támogatott kiadás is, amely a szintén sokáig támogatott Firefox 102 ESR verzióját váltja, két kiadásig tartó átmeneti időszak után.

Két külön esetre derült fény ezen a héten amelyek kémszoftvereket telepítettek a felhasználók Android rendszerű telefonjára és Chrome alapú böngészőjébe. Nézzék át a telefonjaikat és böngészőiket a lehetséges rossz szándékú kiegészítők után kutatva, illetve használjanak friss vírusvédelmi megoldást.

A Mozilla bejelentette, hogy elérhető a Firefox webböngésző 110-es verziója, amely számos újdonsággal érkezik. Az új verzió lehetővé teszi, hogy a felhasználók ne csak Edge, Chrome vagy Safari böngészőkből importálják a könyvjelzőiket, előzményeiket és jelszavaikat, hanem az Opera, Opera GX és Vivaldi böngészőkből is. Ez különösen hasznos lehet azok számára, akik áttérnének a Firefoxra.

A Facebook Androidon futó alkalmazásának új „szolgáltatása”, hogy alapértelmezetten a Facebook webböngészőjében nyitja meg. Ezzel védtelenek lesz a böngészési-munkamenet a külső webböngészőbe épített biztonsági és követés elleni funkcióktól. A jó hír az, hogy a Facebook app lehetőséget biztosít a külső böngésző használatára. Alternatíva lehet, hogy a Facebook app-ot eltávolítja a telefonjáról, és követés elleni védelemmel ellátott böngészővel nyitja meg a Facebook webhelyet. A szép az egészben az, hogy ezt a beállítást, az app rendszeresen – talán egyes frissítésekor – visszaállította.

A Facebook app külső böngésző használatának beállításához

1. Nyissa meg a Facebook app-ot,
2. Kattintson a saját profilra, ezt az alkalmazás „Menü”-nek nevezi,
   1. 
3. Kattintson a „Beállítások és adatvédelem” menüelemre - alul vagy a „Beállítások” (fogaskerék) gombra - fent,
4. Kattintson a „Keresés a beállításokban” mezőre,
5. Írja be a „media” szót,
6. A megjelenő listából válassza ki a „Médiatartalmak és névjegyek” menüpontot,
   1. 
7. Engedélyezze a „Hivatkozások külső megnyitása” lehetőséget.

Az Index hétfői cikkében a Firefox lassú haláláról írt. Ti hogyan látjátok? Valóban megszűnik a Firefox? Vagy egy pár százalékos böngésző martad? Ti használtatok Firefox-ot? Most is azt használtok? Ha nem, miért váltottatok? Mi kellene hozzá, hogy visszaváltsatok? Mobilon mit használtok? Probáltátok ott a Firefox-ot vagy a Focus-t? Hogyan tundá segíteni a magyar közösség ezt a folyamatot? Vagy jó így ahogy van? Az Index cikkből idézve:

Az ezredfordulót követő években az inkonzisztens és hibáktól hemzsegő Internet Explorer kifejezetten nem menő böngésző volt, és a sámánisztikus hackerkedés létsíkjára emelte a webfejlesztést vagy egy CSS megírását. A Mozilla Alapítvány böngészője végig a második helyen versengett, és valamikor 2008 után ért a csúcsára 30 százalék feletti piaci részesedéssel. Az évtized végén azonban új idők váltották a régit, és a Google Chrome mindenkit lesöpört. A Firefox részesedése a felhasználók között folyamatosan csökkent, jelenleg nyolc százalék alatt van az asztali gépeknél, az összes platformon valamivel több mint 3 százalék.

Egy nevét nem vállaló Mozilla-alkalmazott tömör megállapítása szerint a Chrome nyerte a böngészőháborút.

A Firefox sikerrel harcolt a felhasználói adatok védelméért és a nyílt szabványokért, olyan dolgokért, amik miatt az internet ma használható, és olyan, amilyen. A zuhanó piaci részesedés azonban 2020-ra két egymást követő elbocsátási hullámot eredményezett a Mozillánál.

Nincs sok értelme arra számítani, hogy a Firefox bármilyen piaci részesedést visszaszerez. Egyszerűen el kell fogadni, hogy a Firefox nem támad fel a hamvaiból

– vélekednek, akik maradtak.

Nagy jövő után állnak

A böngészők piacát vezető Google és a Mozilla azonban nemcsak versenytársak, hanem üzleti partnerek is. A Google-nak ugyanis közel félmilliárd dollárt ér, hogy ő lehessen az alapértelmezett internetes kereső a Firefoxot használók mára 215 milliós táborában. A Mozilla 496 millió dolláros éves bevételéből 441 millió dollár folyt be keresőkkel kötött megállapodásokból. Ebből mintegy négyszáz millió származott a Google-tól, a fennmaradó olyan helyi keresőktől, mint az orosz Yandex. Az alapítvány szempontjából tehát minden a böngésző piaci pozícióján múlik.

Legutóbb 2020-ban egyezett meg a Google és a Mozilla. Mivel a megállapodás 2023-ban lejár, ha még nem ültek tárgyalóasztalhoz, a nagyon közeli jövőben megteszik. Az elmúlt években a Firefox részesedése további egy százalékot zuhant, így a nemzetközi helyzet fokozódása miatt most jöhet el a pillanat, amikor a Google egy mérsékeltebb méretű pénzkupacot ajánl fel.

A jól látható lejtő ellenére a Mozilla azt mondja: pénzügyileg egészségesek, és évek óta dolgoznak azon, hogy kicsit színesítsék üzleti tevékenységüket, például VPN-szolgáltatásokkal. Nem sokat hallani ugyanakkor a 2010-es évek közepén felvetődött Firefox OS mobil operációs rendszerről, amellyel újabb közvetlen frontot nyitottak volna a Google felé.