Az informatikai biztonság újabb komoly kihívóval néz szembe: a RenderShock névre keresztelt kibertámadási módszer olyan rendszerszintű gyengeségeket használ ki, amelyek a modern operációs rendszerek és vállalati eszközök produktivitási funkcióit célozzák. A támadás különlegessége, hogy nem igényel felhasználói interakciót, vagyis a végfelhasználónak nem kell semmilyen fájlt megnyitnia vagy linkre kattintania ahhoz, hogy a rendszer kompromittálódjon.

Hogyan működik a RenderShock?

2025-ben iráni hackereknek sikerült kompromittálniuk egy víznyomás-állomást az Egyesült Államokban, amely mintegy 7000 embert látott el vízzel. Első ránézésre csekély volumenű incidensről van szó, ám a támadás valódi jelentősége nem a kiterjedésében, hanem a hackerek hozzáférésének egyszerűségében rejlett: az eszköz az eredeti, gyári jelszót használta: „1111”.

A c/side kiberbiztonsági cég nemrég egy különösen rafinált kliensoldali támadást azonosított a parts[.]expert nevű Magento-alapú e-kereskedelmi weboldalon. Bár az oldal nem tartozik a leglátogatottabbak közé, az alkalmazott támadási módszer innovatív és kifejezetten aggasztó. A támadás kiváló példája annak, hogy a kiberbűnözők miként képesek a felhasználók és a biztonsági rendszerek bizalmát kihasználva „láthatatlanná” válni.

A támadás kiindulópontja a következő látszólag ártalmatlan Google OAuth URL:

Az Anubis ransomware egy új zsarolóvírus-típus, amely különleges és veszélyes tulajdonsággal bír. A hagyományos titkosításon kívül képes a fájlok végleges törlésére is, ezzel megszorongatva az áldozatokat, hiszen a kifizetett váltságdíj ellenére sem biztosítja az adatvisszaállítást. A vírus működését és terjedését részletesen elemezve, a Trend Micro szakemberei az alábbiakat állapították meg.

A 2025. március 11-én megjelent linux-firmware, de az Ubuntu világba csak most lecsurgó amd64-firmware frissítés jelentős változtatásokat tartalmaz az AMD processzorokat érintő biztonság és stabilitás terén. Több új mikrokódot vezettek be a Zen2, Zen3 és Zen4 alapú CPU-khoz, valamint frissítették az SEV (Secure Encrypted Virtualization) firmware-t is, különös tekintettel a CVE-2024-56161 és CVE-2023-20584 biztonsági sebezhetőségek javítására.

 A Latrodectus nevű kártevő az egyik legújabb példája annak, hogyan használják ki a támadók a széles körben ismert, társadalmi manipuláción alapuló ClickFix technikát malware terjesztésre.