Automatic Key Verification néven új biztonsági funkcióval erősít a Signal, amely a közbeékelődéses (MitM) támadások kockázatát csökkenti. A key transparency alapú rendszerben a Cloudflare és a Trail of Bits független auditorként segítik ellenőrizni, hogy a felhasználókhoz tartozó kulcsok valóban hitelesek legyenek – mindezt anélkül, hogy biztonsági számokat kellene manuálisan egyeztetni. Az új funkció a Signal beállításaiban kapcsolható be, és sikeres ellenőrzés esetén egyértelmű visszajelzést kapunk arról, hogy a titkosítás rendben van.
Újabb biztonsági erősítést kap a Signal: az alkalmazás olyan beépített figyelmeztetéseket és oktatóüzeneteket vezet be, amelyek segítenek kiszúrni a social engineering és adathalász próbálkozásokat. A lépés válasz a közelmúltbeli, rosszindulatú QR-kódokkal operáló kampányra, ahol a támadók az eszköztársítási funkciót kihasználva vehették át a fiókok felett az irányítást. Mostantól a „Nem ellenőrzött név” és a „Nincsenek közös csoportok” jelzések, valamint az új csevegések megerősítést kérő felugró ablaka is arra ösztönöz, hogy megállj egy pillanatra és ellenőrizd a megkeresés hitelességét. A Signal külön kiemeli: sosem kérik a regisztrációs- és PIN-kódot, illetve a helyreállítási kulcsot – ha ilyet kérnek, az szinte biztosan átverés.
Orosz hírszerzéshez köthető szereplők világszintű adathalász kampányban célozzák a Signal és WhatsApp felhasználóit – figyelmeztetett az FBI és a CISA, miután a műveletek már több ezer fiók illetéktelen hozzáféréséhez vezettek. A támadások nem a titkosítás feltöréséről szólnak, hanem fiókátvételről, social engineeringről és a legitim funkciók (például a linked-device) rosszindulatú kihasználásáról. A támadók gyakran hamis „támogatói” vagy „biztonsági” fiókoknak adják ki magukat, és ráveszik az áldozatot, hogy saját kezűleg kapcsoljon a fiókjához egy támadói eszközt. Különösen veszélyeztetettek a magas hírszerzési értékű célpontok: kormányzati tisztviselők, katonák, politikusok és újságírók – miközben az alkalmazások maguk nem kompromittálódtak.
Biztonsági figyelmeztetést adott ki a német belföldi hírszerző ügynökség a Signal üzenetküldő alkalmazáson terjedő adathalász üzenetekkel kapcsolatban.
A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) és a Szövetségi Információbiztonsági Hivatal (BSI) adatai szerint a támadási kampány feltehetően egy állami támogatású kiberbűnözői csoporthoz köthető, és német, valamint európai politikusokat, katonatiszteket, diplomatákat és oknyomozó újságírókat céloz.
Egy közelmúltbeli biztonsági incidens vizsgálata során az NCC Group digitális kriminalisztikai és incidenskezelési (DFIR) csapata egy rendkívül gyors és kifinomult social engineering támadásra hívta fel a figyelmet, amely során a támadók kevesebb mint öt perc alatt vették át az irányítást egy vállalati hálózat felett. A támadás kiindulópontja az volt, hogy az elkövetők IT-támogatónak adták ki magukat, és célzottan körülbelül húsz alkalmazottat kerestek meg.
A Microsoft Threat Intelligence legfrissebb megfigyelései alapján egy orosz állami háttérrel működő kampány célozza a Moszkvában működő diplomáciai szervezeteket. A kampány során az AiTM technikát használták fel az ApolloShadow nevű egyedi rosszindulatú szoftver telepítéséhez.
Július 28-án súlyos kibertámadás bénította meg az orosz állami légitársaság, az Aeroflot IT-infrastruktúráját. A támadás következményeként több mint 7 ezer szerver és munkaállomás semmisült meg, és az informatikai hálózat gyakorlatilag teljesen összeomlott. A támadás mögött a „Silent Crow” és a „Cyber Partisans BY” nevű hackercsoportok állnak. Előbbiek korábban is hajtottak már végre oroszországi infrastruktúrák elleni támadásokat.
Az informatikai biztonság újabb komoly kihívóval néz szembe: a RenderShock névre keresztelt kibertámadási módszer olyan rendszerszintű gyengeségeket használ ki, amelyek a modern operációs rendszerek és vállalati eszközök produktivitási funkcióit célozzák. A támadás különlegessége, hogy nem igényel felhasználói interakciót, vagyis a végfelhasználónak nem kell semmilyen fájlt megnyitnia vagy linkre kattintania ahhoz, hogy a rendszer kompromittálódjon.
A COVID-19 világjárvány hatására az olyan kollaboratív eszközök, mint a Microsoft Teams, a Zoom és a WebEx elengedhetetlenné váltak a távoli munkavégzéshez, lehetővé téve a zökkenőmentes kommunikációt a kollégákkal és ügyfelekkel. Azonban ezen eszközök széles körű elterjedése egyben vonzó célponttá is tette őket a kiberbűnözők számára mind a mai napig.
A pénzügyi csalások evolúciója napjainkra új szintre lépett. A kiberbűnözők egyre kifinomultabb módszerekkel használják ki az olyan mobilfizetési rendszereket, mint például az Apple Pay és a Google Wallet. A korábban mágnescsíkos kártyák másolására épülő csalások mára kezdik elveszíteni jelentőségüket, helyüket pedig azok az eljárások veszik át, amelyek a kontakt nélküli fizetés, a digitális tárcák és az emberi figyelmetlenség kombinációját használják ki.
A ProtectEU stratégia az Európai Bizottság által elindított, átfogó kezdeményezés, amely az Európai Unió belső biztonságának megerősítésére összpontosít. Az EU egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe a kiberbűnözés, a dezinformáció és az államilag támogatott kibertámadások terén, ezért a ProtectEU egy olyan egységes keretet biztosít, amely lehetővé teszi a tagállamok számára a hatékonyabb fellépést.