A Netscape Communications-t 1998. november 24-én felvásárolta az America Online (AOL). Az AOL 4,2 milliárd dollárt fizetett a cégért, és Andreessen lett a számítógépes rendszerekért felelős technikai vezető (CTO). Ebben ez évben került fel az MIT Technology Review TR100 listájára, amely a világ 100 legjobb 35 év alatti innovátorát sorolta fel. A megállapodás zárásakor, 1999. március 17-én már 10 milliárd dollárra értékelték.
Megjelent a NetworkManager 1.54.2 verziója, ami a népszerű, a legtöbb mai GNU/Linux disztribúcióba beépített hálózati kapcsolatkezelő segédprogram legújabb stabil verziója. A 1.54.2 kiadás kisebb frissítés, amely elsősorban a következő újdonságokat tartalmazza: lehetőség a sriov.vfs tulajdonság újraalkalmazására (amennyiben a sriov.total-vfs nem változik), támogatás a HSR (High-availability Seamless Redundancy) protokoll verziójának konfigurálására a hsr.protocol-ver
A hosszú ideje várt GIMP 3.2 első Release Candidate kiadása végre letölthető, ezzel a nyílt forrású képszerkesztő új generációja ismét látványos fejlesztésekkel bővült. A másfél hónapnyi fejlesztés után érkező RC1 rengeteg új funkciót, formátumtámogatást és kényelmi fejlesztést kínál a tesztelők számára. A GIMP csapat most is arra kéri a felhasználókat, hogy próbálják ki a frissítést, segítsék a hibák felderítését, de éles munkára még ne használják.
Megjelent a Git 2.52 stabil kiadása, amely számos új funkcióval és fejlesztéssel könnyíti meg a forráskódok követését és a közös munkát. Az új verzió nemcsak parancsokkal bővíti a rendszert, hanem olyan fejlesztéseket is bevezet, amelyek hatékonyabbá teszik a mindennapi fejlesztői munkafolyamatokat. A Git a 2005-ös, Linus Torvalds által történt megalkotása óta a világ legelterjedtebb verziókezelő rendszerévé vált, és minden új kiadás jelentős figyelmet kap a nyílt forráskódú közösségben.
Wireshark, a világ legnépszerűbb hálózati protokollelemzője, új pontkiadással bővült: a Wireshark 4.6.1 számos hibát javít és frissíti a protokolltámogatást a 4.6-os sorozaton belül. A kiadás fő célja a stabilitás növelése és a különböző hálózati protokollok pontosabb elemzése, így a fejlesztők és rendszergazdák mindennapi munkáját segíti.
A PHP fejlesztői közössége elérhetővé tette a 8.5 verziót, számos olyan újdonsággal, amely tovább erősíti a nyelv modern, rugalmas és teljesítményorientált irányát. Az új verzió több régóta várt funkciót is bevezet, amelyek segítik a mindennapi fejlesztési munkát, miközben növelik a kód biztonságát és olvashatóságát. A fejlesztők már letölthetik a forráscsomagot a hivatalos oldalról, a disztribúciók frissített csomagjai pedig fokozatosan jelennek meg a Linux rendszerek stabil tárolóiban.
A Blender Foundation elkészítette a Blender 5.0-t, amely az elmúlt évek egyik legjelentősebb kiadása. A frissítés nem egyszerűen új funkciókat hoz, hanem a program több alapvető elemét újragondolja: a felhasználói felületet, a node-rendszert, a színkezelést, a geometriai és animációs eszközöket. A 3D-grafika történetében időről időre megjelennek olyan mérföldkövek, amelyek új munkafolyamatokat honosítanak meg – a Blender 5.0 ilyen pontnak ígérkezik.
A The Document Foundation bejelentette a LibreOffice 25.8.3 verzió megjelenését, amely a 25.8-as sorozat harmadik karbantartási kiadása. A frissítés számos, a felhasználók által jelentett hibát javít, és fokozza az irodai programcsomag stabilitását és kompatibilitását.
Megjelent a Traefik 3.6 „Ramequin” verziója, a népszerű, felhőnatív, nyílt forráskódú proxy legújabb kiadása, amely három jelentős újítást hoz, közülük a többrétegű útválasztás (multi-layer routing) a legkiemelkedőbb. Az újítások célja a komplex forgalmi minták egyszerűbb kezelése és a szolgáltatások közötti logikai redundancia csökkentése.
A Tails fejlesztőcsapata kiadta a Tails 7.2 változatát, amely tovább erősíti a disztribúció egyik legfontosabb célját: a maximális anonimitást és adatvédelmet a Tor hálózaton keresztül. Az új kiadás egyszerre hoz látványos felhasználói élménybeli fejlődést és mélyebb technikai frissítéseket. A Tor Browser legújabb verziója jelentősen átalakult, a rendszer pedig modern, hosszú távon támogatott Linux kernelre váltott. A fejlesztők emellett több háttérben zajló, de fontos adatvédelmi módosítást is beépítettek.
A Nitrux csapata bejelentette a Nitrux 5.0 kiadását, a Debian-alapú, immutable és systemd-mentes Linux-disztribúció új verzióját, amely az AppImage-alapú szoftorszállítást helyezi előtérbe. Az 5.0 nagy változásként teljesen elhagyja a KDE Plasma asztali környezetet, és alapértelmezettként a Hyprland dinamikus Wayland-kompozitort használja, amely ismert a fluid csempés ablakkezeléséről, konfigurálhatóságáról és esztétikus vizuális megjelenéséről.
Megjelent az Rspamd 3.14-es verziója, alig egy hónappal a 3.13 után. A fejlett, nyílt forráskódú spamszűrő rendszer új kiadása fontos technikai fejlesztéseket, modernizált kezelőfelületet és kiszolgálóoldali optimalizációkat hoz. Az Rspamd továbbra is az egyik legnépszerűbb megoldás levelezőszerverek és biztonsági átjárók környezetében. A mostani frissítés egyszerre szól a teljesítményről, a pontosságról és az adminisztráció megkönnyítéséről.
Az SQLite fejlesztői kiadták a 3.51-es verziót, amely számos fontos újítást hoz a beágyazott rendszerekben és alkalmazásokban világszerte használt, nyílt forrású adatbázismotor számára. A friss kiadás legnagyobb újdonsága az új jsonb_each() és jsonb_tree() függvények megjelenése, amelyek a meglévő JSON-eszközök bináris JSONB formátumú megfelelői. A fejlesztések mellett több teljesítménybeli javítás is érkezett, különösen nagy adatállományokat kezelő lekérdezések esetén.
A GNU projektbejelentette a coreutils 9.9 kiadását, a stabil verziót a legfontosabb fájl-, shell- és szövegkezelő eszközökből álló csomaghoz, amely szinte minden Linux- és Unix-szerű rendszeren megtalálható. A kiadás elsősorban stabilitási, teljesítménybeli és viselkedésbeli hibajavításokra koncentrál, különös tekintettel olyan eszközökre, mint a cp, tail, sort vagy numfmt, amelyek napi használatban kritikus szerepet töltenek be.
A GNU coreutils (magyarul: „alapvető eszközök”) a GNU Projekt részeként a Linux és más UNIX-szerű rendszerek egyik legalapvetőbb csomagja, amely nélkül gyakorlatilag elképzelhetetlen lenne a parancssoros környezet használata. Ez a programgyűjtemény három korábbi eszközkészlet – a fileutils, a textutils és a sh-utils – összeolvadásából jött létre, és több mint száz különféle parancsot tartalmaz. Ezek biztosítják a fájlkezelés, a szövegfeldolgozás és a rendszerrel való közvetlen interakció legfontosabb funkcióit. Ide tartozik például a fájlok másolására szolgáló cp, az áthelyezést végző mv, a törléshez használt rm, a könyvtárak tartalmát megjelenítő ls, vagy éppen a szövegek kiíratására szolgáló cat. Ugyanígy a rendszeridőt kijelző date, a karakterek számlálására alkalmas wc, vagy a különféle logikai ellenőrzéseket végző test is a coreutils része.