A magyar informatika és számítástechnika történetének egyik legmeghatározóbb alakja, Kalmár László, 71 éves korában, 1976. augusztus 2-án, Mátraházán hunyt el. A matematikus és tudományszervező munkássága nélkül aligha indult volna el hazánkban az informatikai felsőoktatás, a programozás, és a kibernetika fejlődése.

1970. február 11-én Japán sikeresen pályára állította első műholdját, az Osumi-t, ezzel pedig történelmet írt, mivel az ország a negyedik nemzetként állította pályára műholdját. Az esemény fontos mérföldkő volt Japán űrkutatásában, és hozzájárult az űrtechnológiai fejlődéshez világszerte.

1981. augusztus 1-jén, szombat éjjel 12:01-kor egy űrhajós képe jelent meg a képernyőn, az amerikai zászló helyén az MTV logójával. Ez volt az MTV történelmi indulása, amelyet hamarosan a The Buggles – „Video Killed the Radio Star” című slágere követett. A dal már önmagában is szimbolikus: arról szól, hogyan változtatta meg a technológia a zenefogyasztási szokásokat. A második lejátszott videó egyébként Pat Benatar You Better Run című száma volt – ezt kevesebben tudják, pedig szintén fontos szerepet játszott az új formátum bemutatásában.

1971. július 31-én újabb mérföldkőhöz érkezett az emberiség űrkutatási története: David Scott, az Apollo 15 küldetés parancsnoka lett az első ember, aki járművet vezetett a Hold felszínén. Az eszköz, amellyel a történelmi utat megtette, a Lunar Roving Vehicle (LRV), azaz a holdjáró volt – egy akkumulátorral működő, négykerekű elektromos jármű, amelyet kifejezetten a holdfelszíni terepviszonyokhoz terveztek.

1979. július 30-án az Apple számítástechnikai vállalat hivatalosan is megkezdte a munkát egy akkoriban rendkívül ambiciózus projekten, amely a Lisa (Local Integrated Software Architecture) nevet kapta. Ez a gép vált volna a világ első kereskedelmi forgalomban kapható személyi számítógépévé, amely grafikus felhasználói felületet (GUI – graphical user interface) használt. A cél az volt, hogy egy olyan eszközt hozzanak létre, amely sokkal intuitívabbá teszi a számítógépek használatát, elsősorban üzleti felhasználók számára.

84 éves korában elhunyt Gaspard Claire François Marie Riché de Prony (1755–1839) francia mérnök és matematikus, akinek monumentális logaritmustáblázata nem csupán a matematikában, hanem a modern információtechnológia előfutáraként is mérföldkőnek számít. A francia forradalom idején készített 19 kötetes műve és az azt előállító „számítógyár” szervezési modellje máig tanított példa a rendszertervezés és algoritmikus gondolkodás történetében.