1903. május 23-án történelmi jelentőségű esemény zajlott le Európában: Párizs és Róma városai között először létesítettek közvetlen telefonkapcsolatot. Ez a technikai vívmány nemcsak két nagyvárost kötött össze, hanem egy egész kontinens fejlődését szimbolizálta, amely a 20. század hajnalán új kommunikációs korszakba lépett. Bár Alexander Graham Bell már 1876-ban szabadalmaztatta a telefont az Egyesült Államokban, a technológia csak fokozatosan terjedt el Európában. A 19. század végén és a 20.

1952. május 21-én az IBM hivatalosan is bejelentette első kereskedelmi célra szánt tudományos számítógépét, az IBM 701-et, amely a „Defense Calculator” (védelmi kalkulátor) nevet is viselte. Ez volt az első olyan IBM-gép, amelyet nem kizárólag belső vagy kutatási célokra építettek, hanem kormányzati intézmények, nagyvállalatok és egyetemek számára is értékesítettek.

1980. május 19-én az Apple Computer bemutatja az Apple III számítógépet az Anaheimben megrendezett National Computer Conference szakkiállításon. A cég számára ez a gép jelentette az első komoly próbálkozást az üzleti felhasználók meghódítására, valamint az első érdemi eltávolodást az akkor már bevált és népszerű Apple II architektúrától. Az Apple III azonban nemcsak mérföldkő volt a vállalat fejlődésében, hanem egyúttal az első jelentős bukás is a cég történetében.

1943. május 17-én az Egyesült Államok hadserege és a Pennsylvaniai Egyetem történelmi jelentőségű megállapodást kötött: ez vezetett el az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) megalkotásához. Az ENIAC lett a világ első teljesen elektronikus számítógépe, amely forradalmasította az adatfeldolgozást, és megalapozta a modern számítástechnika korát.

1960. május 16-án Theodore Maiman fizikusnak sikerült először a világon működő lézert előállítania. A forradalmi kísérlet során egy mesterséges rubinkristályt használt fényforrásként, amellyel létrehozta az első koherens fénysugarat – bár a sugár ekkor még nem folyamatos volt, hanem impulzusos formában jelent meg. Bár Maiman nem ő volt az első, aki a lézer elméleti alapjait lefektette, és nem ő adta be elsőként a szabadalmat sem, mégis ő az, akinek először sikerült a gyakorlatban is működésbe hozni egy lézerkészüléket.

1973. május 14-én az Egyesült Államok útjára indította a Skylab–1 jelű küldetést, ezzel felbocsátva az ország első, emberek számára is lakható űrállomását. Ez a történelmi esemény nemcsak az amerikai űrprogram fejlődésének fontos mérföldköve volt, hanem több szempontból is korszakhatárt jelentett az űrkutatás történetében. A Skylab indítása egyben az utolsó alkalom volt, hogy a legendás Saturn V rakétát használta a NASA – ez volt az a hordozórakéta, amely az Apollo-program keretében az űrhajósokat a Holdra juttatta.

Kedves Retros, Enterprise Rajongó Barátunk!

Örömmel meghívunk téged az Enterprise 40. születésnapi rendezvényére, amely egy igazi történelmi és technikai kaland lesz. Gyere és emlékezzünk együtt vissza a számítástechnika hőskorára, illetve tekintsd meg a kortárs hardver és szoftver fejlesztéseket eme ikonikus számítógép 40. születésnapja alakalmából

Időpont: 2025. május 17. (szombat), 12-18 óráig

1997. május 11-én történelmet írt a mesterséges intelligencia, amikor az IBM által fejlesztett Deep Blue nevű számítógép legyőzte a regnáló sakkvilágbajnokot, Garri Kaszparovot egy hatjátszmás tornán. Ez volt az első alkalom, hogy egy számítógép mérkőzés formájában felülmúlta az emberi sakkvilág legjobbját.