Edgar Frank (Ted) Codd neve örökre összefonódott az adatbázis-kezelés és az adatelemzés történetével. Az angliai Portlandben született matematikus és informatikus nemcsak a modern adatbázisok elméletét dolgozta ki, hanem az OLAP (On-Line Analytical Processing) fogalmát és szabályrendszerét is megalkotta. Munkássága ma is meghatározza az üzleti intelligencia (Business Intelligence) rendszerek fejlesztését és a vállalati döntéshozatalt.

1993. augusztus 21-én a NASA súlyos veszteséget szenvedett el, amikor megszakadt a kapcsolat a Mars Observer űrszondával. A szonda ekkor mindössze három nappal volt attól, hogy pályára álljon a Mars körül, és megkezdje tudományos küldetését. A Mars Observer célja az volt, hogy részletesen feltérképezze a vörös bolygót, tanulmányozza légkörét, felszíni viszonyait és mágneses terét – olyan adatokkal szolgálva, amelyek segíthették volna a jövőbeli emberes és robotmissziókat.

A Google 2004. augusztus 19-én hajtotta végre első nyilvános részvénykibocsátását (Initial Public Offering, IPO), amely során több mint 22 millió részvényt értékesített, darabonként 85 dolláros nyitóáron. A tőzsdei kereskedés első napján a Google részvényeinek árfolyama 100,34 dolláron zárt, ami azonnal jelentős piaci értéknövekedést hozott. Az IPO hatalmas sikert aratott: több száz alkalmazott és befektető vált milliomossá, sőt néhányan milliárdossá is.

1947. augusztus 18-án hivatalosan is bejegyezték a Hewlett-Packard Company-t, amelyet William Hewlett és David Packard alapítottak. A vállalat nevét saját magukról kívánják elnevezni, azonban a sorrendet pénzfeldobással döntötték el. Így a Hewlett-Packard név született meg, amely ugyanilyen eséllyel lehetett volna Packard-Hewlett is. A cég kilenc évvel azután vált részvénytársasággá, hogy a két mérnök első termékeit egy Palo Alto-i garázsból kezdte árulni.

Az International Business Machines (IBM) 1981. augusztus 12-én mutatta be első valódi személyi számítógépét, az IBM Personal Computer Model 5150 néven ismert gépet. Az akkoriban 1565 dolláros áron (amely ma 4500 amerikai dollárnak felelne meg) piacra dobott eszköz egy 4,77 MHz-es Intel 8088 mikroprocesszorra épült, és eredetileg 16-64 kilobájt rendszermemória kísért, de ennek a kapacitása akár 256 kilobájtig is bővíthető volt – ez akkoriban szinte elképzelhetetlennek számított. Háttértárát egy 160 kB-os lemezmeghajtójelentette, amely kétoldalas lemezekkel akár 320 kB információ tárolására is alkalmas volt. Az 5150 sikerét az is elősegítette, hogy az IBM a szokásaitól eltérően nyílt architektúrát alkalmazott, és külső beszállítóktól – például az Inteltől (processzor) és a Microsofttól (operációs rendszer) – származó alkatrészekre és szoftverekre építette fel a rendszert. Operációs rendszere a PC-DOS volt, ami hasonlított az MS-DOS-hoz. Ez a döntés sorsfordító volt: lehetővé tette a klón gépek megjelenését és elterjedését, így az IBM PC nemcsak termék, hanem szabvány is lett.  A mai számítógépek és telefonok sokkal gyorsabbak, nagyobb memóriával rendelkeznek, és sokkal több funkciót tudnak ellátni, például internetezést, multimédiás tartalom lejátszását, valós idejű játékokat és komplex alkalmazások futtatását. A sebbesség tekintetében a mai gépek előnye többezerszeres, és tárkapacitás viszonylatában milliószoros is lehet.