Már itt is van az első hibajavítás az Audacity-hez

Beküldte balacy - 2023. nov. 09. 15:50

Megjelent az Audacity 3.4.1 hibajavító verzió verzió. A stabil kiadást követően nem túl hosszú idő után már itt is van az első hibajavító kiadás. Több kellemetlen hibát javítottak, így mindenképp frissíteni érdemes a régebbi verziókat. Igaz, a natív tárolókba még sok helyen a régebbi, vagy nagyon régi verzió van fenn, így ezekbe a hibákba nem sokan futottak bele. Én is csak azért tudok a javításról, mert a Flatpak verzió - ami relatíve gyorsan kapja meg a frissítést - jelezte, hogy javító pontkiadás jött.

A következő hibákat javítja:

Graphite vektorgrafikus program?

Beküldte balacy - 2023. nov. 04. 07:01

A Graphite egy érdekes vektorgrafikus szerkesztő, új és nagyon jól használható. Bár még alfa állapotban van, de már minden olyan eszközt megtalálhatunk benne, amire szükségünk lehet. Webes felületen. Így akinek nincs feltétlen szüksége egy Insckape tudására ki tudja próbálni mindenféle telepítés nélkül. A program egy fejlesztés alatt álló 2D-s grafikus szerkesztő, amely teljesen ingyenes és nyílt forráskódú, mesterséges intelligencia által működtetett vektorgrafikus szerkesztő. Arra összpontosít, hogy teljesen problémamentes WYSIWYG szerkesztési élményt nyújtson.

Nyugdíjas Windows 10 → Linux ?

Beküldte Balazs_B - 2023. júl. 16. 15:07

Mennyire játszhat szerepet a Windows 10 közeli nyugdíjazása a Linux népszerűségében? A mai szösszenetemben foglalom össze én mit gondolok a témáról.

Hamarosan 30 éves lesz a Linux kernel

Beküldte kami911 - 2021. aug. 25. 04:55

Ennek apropóján ismert és kevésbé ismert érdekességeket közöl az @OracleLinux twitter fiókja:

Az első Linux kernel kiadás mindösszesen 10,239 sor forráskódból állt. Napjainkra már több mint egymillió kódhozzájárulást (commit) fogadtak be be a Linux kernelbe.
Mi lesz a Linux jövője? A Linux kiszolgáló-piac éves bevétele 2027-re elérheti a 15,64 milliárd dollárt.
Hozzávetőlegesen a hollywood-i produkciók 90 százalékában veszt rész Linux alapú rendszer a filmkészítés valamely szakaszában.
2013 óta a Nemzetközi Űrállomás is Linux alapú rendszereket használ.
A Linux nagyon aktív fejlesztői közösséggel rendelkezik. A Linux Foundation adatai alapján az elmúlt 15 hónapban óránként átlagosan 7,8 fejlesztés és javító kódrészlet (patch) került beolvasztásra (merge) a Linux kernelbe.
A Linux első kiadásai nem voltak szabad szoftverek. A korai verziók licencei tiltották a kereskedelmi felhasználást és a termék továbbadását. Linux 1992-ben váltott a GPL licenccel, s nyílt meg a lehetőség arra, hogy mindenki szabadon használhassa és fejleszthesse.
A New York Stock Exchange (NYSE, New York-i tőzsde) is Linux-ot használ a nagy sebességet igénylő tranzakciók követéséhez, számítások végzéséhez.
Az Android mobiltelefon operációs rendszer is Linux-ra épül, egy alaposan módosított Linux-ra.
James Cameron népszerű Avatar című filmjének készítéséhez is Linux-ot használtak.
2000-ben, az Apple vezér, Steve Jobs egy feltétellel munkát ajánlott Linux Torvalds számára: nem dolgozhat a Linux kernelen. Linus szerencsére ezt az ajánlatot visszautasította.
Noha az első Linux kiadás forráskódját 100 százalékban Linux Torvalds írta, napjainkban 1 százaléknál kevesebb kód származik az eredeti Linux Torvalds által készítettekből.
A Linux 1.0 verziója 1994 márciusában jelent meg és 176 250 kódsort tartalmazott a forráskódja. Ekkoriban se Google, se Netflix, se iPhone nem létezett.
Esélyes, hogy a meglátogatott weboldalakat Linux-on futtatják. A webkiszolgálók döntő hányada alatt Linux teljesít szolgálatot.
Minden Linux kernel kiadásnak van egy-egy kódneve. A nemrég megjelent kiadások között van például a „Fearless Coyote” [Rettenthetetlen Sakál] (4.13) és „Shy Crocodile” [Félénk krokodil] (5.0) is.
A Linux kernel eddig 20 000 ember munkáját dicséri és 2020. augusztusában küldték be az egymilliómodik commit-ot.
Hogyan mondod azt, hogy Linux? Ma már egyértelmű, de 1994-ben Linux Torvalds készített egy WAV-fájl ennek egyertelműsétésére: Hello, this is Linus Torvalds, and I pronounce "Linux" as "Linux".
Az okostelefonoktól kezdve a szuperszámítógépekig a Linux kernel képes sokféle környezetben is futni.
A Tux miért éppen egy pingvin? Néhányan úgy gondolják Linus imádja ezt az állatot, amely viszont nem megfelelő egy céges megjelenéshez. Linus Torvalds azt mondta, hogy egy feldühödött pingvin harapta meg őt és megfertőzte a "penguinitis" (nem létező) betegséggel.
Minden jelentősebb űrprogram Linuxot használ, beleértve a NASA-t, és az ESA-t is. A SpaceX 65 űrmissziót teljesített a Falcon 9 rakétákon szolgálatot teljesítő hibatűrő Linux rendszerüknek köszönhetően.
A Linux kernel hozzávetőlegesen 27,8 millió kódsorból áll a Git tárolója tanulsága szerint. A systemd 1,3 millió kódsorból áll.
A NASA által készített Perseverance marsjáró révén a Linux már a Mars bolygót is meghódította!
A Linux segítségével olyan népszerű szolgáltatások érhetőek el, mint az Airbnb, az Uber, a Netflix, valamint számos más hatalmas, vagy éppen piacra törő cég is Linux-ot és a szabad szoftvereket választotta.
Az 1997-ben készül James Cameron film, a Titanic volt az első film, amelyet Linux kiszolgálókon készítettek.
Tudtad-e, hogy a Linuxnak majdnem más lett a neve? Linus Torvalds eredetileg a projektet "FreeX"-nek akarta nevezni, a "free". a "freak" és az"Unix" szavak kombinációjából.
Linux rendszermag fut a világ leggyorsabb 500 szuperszámítógép szinte mindegyikén.
A Linux kabalafiguráját a Tux pingvint, Linus Torvalds választotta. Magát a figurát Larry Ewing rajzolta meg.
Tudtad, hogy a Linux név a Linux Kernel elnevezésből ered, amely kernelt 1991 kezdte el írni Linus Torvalds, az akkor még a Helsinki Egyetemre járó egyetemista?