Blog

SystemD alapok

Systemd. Mindenki hallott róla, és a legtöbbünk használja is, még akkor is, ha nem tudja mi is ez. Már volt érintőlegesen szó a systemd témáról, amikor a cron-t kezdtük el használni. Ott már láttuk, hogy valami rendszerhez tartozó, és szolgáltatást nyújtó valami. Kis kitérő: sem tudásom, sem kedvem nincs eldönteni, hogy a systemd Poettering, a Linuxot romba döntő ördögi eszköze, és a Sátán maga, vagy egy csodafegyver. Örök vita lesz ez, és nincs is nagyon értelme ebbe belefolyni.

IG képe

Automatikus bejelentkezés távoli gépre ssh-val

Megoldás 1:
Az automatikus belépéshez szükséges telepíteni az sshpass csomagot:

sudo apt install sshpass

Lépjünk a saját könyvtárunkba, ha nem ott lennénk. Ha ez megvan, készítsünk egy scriptet, amit majd futtatunk a bejelentkezéshez:

nano ssh_belepes

A tartalma ez legyen:

#!/bin/bash

kimarite képe

Jelszóval védett RAR archívum kicsomagolása terminálban: p7zip, unrar

Léteznek olyan, jelszóval védett RAR fájlok, melyek megnyitásakor a grafikus archívumkezelők esetenként hibát dobnak.

A hibák...

Xarchiver

Hiba történt az archívum betöltése közben. | Fatal error

... a jelszót nem tudom begépelni, az erre szolgáló helyre nem lehet írni.

Az alkalmazás telepítése:

sudo apt-get install xarchiver

Úgy néz ki, a jelszóval védett RAR fájlokkal akkor nem birkózik meg a Xarchiver, ha azok a RAR 3.x-es verziójával lettek becsomagolva.

Find helyett

Bár a legtöbb parancssoros megoldásnál a find parancsot ajánlja mindenki a fájl keresés elvégzéséhez, és egyéb tevékenységhez, de nem biztos, hogy mindig az a legjobb. Én most egy egyszerűbb, de jól használható CLI, azaz terminálos kereső programot mutatok be. Miért? Egyrészt a find viszonylag sokat tud, de igen sok paramétere közt elvész a lényeg, az egyszerű kezelhetőség. A fájl keresés megoldható GUI, azaz grafikus felületen is, hiszen nagyon sok jó fájlkereső program létezik. A legtöbb grafikus fájlkezelőben is van ilyen lehetőség.

kimarite képe

A Pale Moon böngésző telepítése

A Pale Moon egy Firefox alapú nyílt forrású webböngésző. A kezelőfelületét a Firefox 28-as verziójából forkolták még az Australis bevezetése előtt, így jobban testreszabható maradt. A XUL API-t is viszik tovább, amit a Firefox hamarosan megszüntet. Ezért kompatibilis a legtöbb Firefox kiegészítővel. Már készülnek egy saját kiegészítőgyűjteménnyel. A XUL sokkal mélyebb függvényhívásokat enged meg a bővítményeknek, így nemsokára jó pár kiterjesztés (addon) már csak Pale Moon-on fog működni teljes körűen, ilyen például a NoScript, DownThemAll!, Ghostery vagy a Greasemonkey.

Mp3 normalizálása

Normalizáljuk az mp3 fájlok hangerejét az mp3gain segítségével. Bár sokféle normalizálás zámára alkalmas grafikus program van, és sok lejátszó támogatja a lejátszáskori normalizálást, de nekem a terminálos megoldás jött be. Ez a kis Linuxos program egyszerűen használható, gyors és elvégzi, amit kell.

Stacer - a mindenes

A rendszertisztításra sok megoldás van. A mostani videóban egy kellemes, és jól hazsnálható programot mutatok be.

A Stacer jellemzői:

  • Van appimage, azaz telepítés nélkül is megy.
  • Szemét és felesleges fájlok eltávolítása.
  • Autostart beállítási lehetőség.
  • System Servicess kezelés.
  • Futó programok kezelése.
  • Rendszeradatok grafikus kijelzése.
  • Csomagok törlése.

A videó: https://youtu.be/W_s4rlSMB9g

kimarite képe

Az Archívumkezelő 7z karakterkódolási hibája a ZIP fájloknál

Az Archívumkezelő GNOME alkalmazás (file-roller), és a ZIP fájlok kibontására - meglátásom szerint, tesztelésem alapján - a 7z alkalmazást használja, amely a p7zip-full csomag része. Nincs is az alkalmazással gond, csak az, ha egy Windows vagy macOS rendszeren tömörített ZIP fájl tartalmát bontom ki, akkor ebbe bizony beletörik a bicskája.

kimarite képe

Flatpak csomagkezelés: alkalmazások telepítése, használata

A Flatpak egy segédalkalmazás a szoftverek telepítéséhez, a csomagkezeléshez, és az alkalmazás virtualizációhoz a Linux terjesztéseken. A Snap, és AppImage csomagokhoz hasonlóan a Flatpak olyan „homokozó” környezetet biztosít, amely elkülöníti az alkalmazásokat a rendszer többi részétől. Kényelmes, és működőképes, hiszen az alkalmazások telepítéséhez és futtatásához szükséges függőségeket egy, az egyben tartalmazza. Arra azért illik figyelni, hogy előbbi okból a telepített alkalmazások helyfoglalása meglehetősen nagy.

kami911 képe

GPS után: Pontosabb mérés nyomvonal készítés lakossági RTK-val

GPS, ahogyan mindenki ismeri

GPS. Manapság ez a technológia, amit mindenki használ ahhoz, hogy odataláljon, ahova elindult. Mára már több rendszer is működik, hasonló megoldással: GPS, GLONASS, BeiDou, Galilelo, stb.. Ezeket a rendszereket a napjainkban megjelenő eszközök általában mind támogatják és jó esetben 5 méteres pontosságra is számíthatunk. Ez nem minden feladathoz jó, de navigációhoz megfelelő. Ha éppen minden jól megy, megfelelő számú műholdat lát a készülékünk. Ha nem, akkor bizonyos esetekben a pontosság nagy mértékben csökken, akár több tízméteres bizonytalansággal, aminek eredménye, hogy az aktuális vélt elhelyezkedésünk ide-oda ugrál, a készített nyomvonal csúnya lett. Régebben ennél pontosabbat csak statikus mérésekkel lehetett elérni, amelyhez két – geodéziai pontosságú – eszköz kellett és legalább 20 perc egy-egy hely megfelelően pontos méréséhez.

A megoldás: RTK!

Amióta egy régebbi munkahelyemen megtapasztaltam, hogy milyen a valós idejű, vagy utófeldolgozással megtámogatott RTK-val történő pozíció meghatározás, azóta vágyom egy ilyen eszközre. Csakhogy ezek a berendezések professzionális munkára vannak kitalálva, és az áruk is ennek megfelelően egymillió forint felett kezdődik. Szóval talán ez nem az az árkategória, amit egy hobbista megengedhet magának. Az RTK, azaz a Real-Time Kinematic megoldás a GPS és a hozzá hasonló technológiáján alapul, kiegészítve azt egy online vagy rádiójellel történő korrekcióval. Ugyanakkor itt is két eszköz van, egy ismert pozíciójú bázis (vagy azoknak a hálózata) és helyszínen lévő mérőeszköz. Általában a bázist helyettesíteni szokták egy cég által nyújtott szolgáltatással, amely perc alapon, vagy valamilyen előfizetési modellben biztosítja számunkra a korrekciós adatokat. Szóval a nagyobb beruházás mellé egy rendszeres havi költség is társul. Ezzel úgy gondolom keveseknek adatik meg, hogy – csak úgy – legyen otthon egy RTK képes eszköz.

Megoldás a többségnek: Lakossági RTK!

kimarite képe

Thunderbird levelezőkiszolgáló: Blogok és hírforrások (RSS)

Mennyivel kényelmesebb és egyszerűbb a weboldal hírlevelére vagy a hírcsatornájára való feliratkozás, mint az, ha mindennap meglátogatnánk a weboldalt a friss hírek miatt? Sokkal! Egy-egy oldalt? Dehogy, sok-sok oldalt, hosszú időt eltöltve a böngészőben minden egyes weboldal megnyitásával.

Destruktív parancsok, amivel vigyázni kell!

Destruktív, azaz romboló, rendszert tönkretevő parancsok, amit soha ne használj! Mert ha ezeket beírod, elszabadul a Sátán, a Nap kihuny és még a klímaváltozás is felgyorsul! Vagy mégsem? Igen, sok helyen ezekről úgy írnak, mintha valami titkos, okkult parancsok lennének, és óvni kellene a felhasználókat, és jobb, ha nem is ismeri. Szerintem érdemes őket ismerni, esetleg használni is, ha kell. Egyik destruktív parancs sem jelent veszélyt, ha betartod azt a szabályt, ami szerintem alap: soha nem írunk be olyan parancsot, amit nem ismerünk.

Tar archívum készítése, és tömörítése

Tar archívum készítése, és tömörítése lesz a mai rész fő témája. Miért? Sokan idejétmúltnak és kicsit elavultnak tartják. Bár az igaz, hogy elég régen használjuk és igazi nagy változás nem került bele, de van pár olyan érv mellette, ami fontossá teszi, hogy ismerjük. Az egyik érv az elérhetőség. Minden Linux rendszeren jó eséllyel ott lesz, és nem kell telepíteni semmit a használatához. Tömöríteni is tud.

Alacritty terminálemulátor

Az utóbbi időben nagy divat lett az Alacritty terminálemulátort használni, illetve ez lett az egyik, a fő terminálja a MagyArch Linux disztribúciónak. Nekem ez a megoldás elég idegen, de nyitott vagyok bármiféle újdonságra, így körbejárom, mit tud, és van-e értelme ezzel foglalkozni. Bár mindenkinek van kedvenc terminálemulátora, amivel dolgozik, de érdemes azt is tudni, hogy alapvetően egy "felesleges" eszköz. Arra való, hogy egy grafikus felületre terminál ablakot rajzoljon. De mi elérhetjük a terminált akkor is, ha az ALT+Ctrl+F1 stb.

Oldalak

Feliratkozás RSS - blogok csatornájára