Az ARPANET, amely a modern internet alapját képezte, 1980. október 27-én váratlan meghibásodást szenvedett el, amely mintegy négy órára megbénította a hálózatot. Ez az esemény rávilágított a számítógépes hálózatok akkori sérülékenységeire és a megbízható adatátvitel fenntartásának technikai kihívásaira.

Hitelesítés nélküli, teljes rendszergazdai hozzáférést szerezhetnek támadók az internet felől elérhető SSH-val rendelkező MikroTik routerekhez – erre figyelmeztet a CERT Polska friss riasztása. A sebezhetőséget már legalább szeptember 2. óta aktívan kihasználják, miközben az áldozatok száma és a támadók kiléte továbbra is ismeretlen. A MikroTik kiadta a szükséges RouterOS biztonsági frissítéseket, amelyeket azonnal javasolt telepíteni, majd ellenőrizni, hogy történt-e illetéktelen konfiguráció-módosítás. Otthoni felhasználóknál kulcskérdés, hogy az alapértelmezett tűzfalszabályok érintetlenek maradtak-e, mert ezek hivatottak blokkolni a menedzsment portok nyilvános elérését.

1943. augusztus 6-án született Jon Postel (Jonathan Bruce Postel), az amerikai számítógéptudós, akit gyakran az „Internet Isteneként” is emlegetnek. Postel munkássága meghatározó volt az internet korai fejlődésében, és számos, a mai napig alapvető internetes szabvány kidolgozásában játszott kulcsszerepet. Többek között neki és munkatársainak köszönhetjük a TCP/IP protokollt, a DNS rendszert, valamint az RFC (Request For Comment) dokumentumgyűjteményt, amely az internet szabványait tartalmazza és amelynek szerkesztői feladatait évtizedeken át ellátta.

Az internet magyarországi megjelenése nem egyetlen pillanat, hanem egy közel két évtizeden át tartó, technikailag és politikailag is rendkívül összetett folyamat eredménye volt. A történet az ARPANET 1969-es indulása után jóval később, a hazai kutatóintézetekben kezdett igazán formát ölteni, miközben a keleti blokk országaira vonatkozó embargók, a COCOM-lista és a távközlési monopóliumok komoly akadályokat gördítettek a fejlesztők elé. Magyarország mégis a régió egyik úttörőjévé vált a csomagkapcsolt hálózatok és az internet bevezetésében.

A kilencvenes évek közepén a Netscape Communications Corp. neve szinte egyet jelentett a világhálóval. A Netscape Navigator böngésző uralta a piacot, és sok elemző – köztük a The Washington Post – azt találgatta, hogy a vállalat akár a Microsoft kihívójává is válhat a szoftveriparban. A lap egyik cikke azt vizsgálta, hogy a villámgyorsan növekvő Netscape vajon képes lehet-e egyszer valódi fenyegetést jelenteni a Microsoft számára.

1993. április 30-án a CERN történelmi jelentőségű lépést tett: Tim Berners-Lee kezdeményezésére a Világháló (World Wide Web) forráskódját közkinccsé tette. Ez a döntés nem csupán technikai mérföldkő volt, hanem a digitális információ szabad áramlásának szimbolikus és gyakorlati alapja. Sokan ezt a pillanatot tekintik a Web valódi születésének. A World Wide Web (röviden: WWW vagy egyszerűen csak "a Web") koncepcióját Tim Berners-Lee brit informatikus dolgozta ki 1989-ben a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) keretein belül.