Megérkezett a PyTorch 2.10, a népszerű, nyílt forráskódú mélytanulási keretrendszer legújabb kiadása, amely tovább erősíti a nem NVIDIA-alapú gyorsítók támogatását. Az új verzió számos újdonságot hoz az AMD ROCm számítási stackhez és az Intel GPU-khoz, miközben a CUDA-t használó rendszerek is több fontos fejlesztésben részesülnek.
Fontos előrelépés körvonalazódik az AMD grafikus kártyák Linux alatti HDMI-támogatásában: egy friss patchsorozat révén megjelenhet a HDMI Variable Refresh Rate (VRR) és az Auto Low Latency Mode (ALLM) támogatása az amdgpu kernelmeghajtóban. A fejlesztések nem az AMD-től származnak, hanem közösségi munkával, nyilvánosan elérhető információkra és kísérletezésre támaszkodva készültek.
A RADV, az open-source Radeon Vulkan driver újabb teljesítményoptimalizálást kapott ray-tracinghez, ami a Radeon RX 6700 XT és más RDNA2 kártyák esetében akár 30%-os sebességnövekedést hozhat. A fejlesztés a Mesa 26.0 kiadásába kerül be hamarosan.
Tovább bővült az AMD nyílt forráskódú Vulkan-meghajtójának képességtára: a RADV immár az RDNA4 architektúrát is támogatja az új teljesítményszámlálókkal. A fejlesztés a Mesa 26.0 ágba került be, és szorosan kapcsolódik az AMD Radeon GPU Profiler 2.6 kiadásához. Bár a változás közvetlenül kevéssé látványos a végfelhasználók számára, a fejlesztőknek és meghajtóíróknak komoly segítséget jelent. A cél a Radeon GPU-k pontosabb elemzése és hatékonyabb kihasználása Linux alatt.
A Valve Linuxos grafikus csapatának egyik kulcsfejlesztője, Natalie Vock újabb jelentős teljesítménynövekedést készít elő az AMD Radeon kártyák nyílt forrású Vulkan meghajtójában. A 2025-ös év már látványos előrelépést hozott a RADV ray tracing teljesítményében, de a jelek szerint 2026 még ennél is erősebb lehet.
Az AMDGPU Linux kernelmeghajtó egy régi, eddig rejtett korlátozása miatt számos DisplayPort–HDMI átalakítót használó felhasználó nem érhette el a monitor által támogatott magasabb felbontásokat és képfrissítési módokat. Egy frissen benyújtott javítás azonban végre megoldja ezt a problémát.
Mi volt a gond?
Az AMDGPU kernel driverben egy régóta fennálló tervezési hiba miatt a HDMI-kimenetekhez társított pixelórajel (pixel clock) 165 MHz-re volt korlátozva, ami a régi DVI szabványnak felel meg.
A Linux grafikus alrendszerének fejlődése az elmúlt években egyre inkább azt mutatja, hogy még a régebbi hardverek sem maradnak feltétlenül magukra hagyva, és ez különösen igaz az AMD korai GCN-alapú grafikus kártyáira. A Linux 6.19-es kernel egyik fontos változása volt, hogy az AMD GCN 1.0 és GCN 1.1 generációs GPU-k esetében alapértelmezetté vált az AMDGPU kernelmeghajtó használata a régi, „legacy” Radeon DRM driver helyett.
Májusban az AMD bejelentette az Radeon AI PRO R9700 grafikus kártyát, amely 128 AI gyorsítóegységgel, 32 GB GDDR6 videomemóriával és más előnyökkel rendelkezik a RDNA4 alapú AI-központú kártya és a korábbi RDNA3-as Radeon PRO W7900 között.
A Linux grafikus meghajtók fejlesztése újabb fontos mérföldkőhöz érkezett: az AMDGPU illesztőprogram immár támogatja a Video Coding Engine 1.0 (VCE 1.0) funkciót, amely a GCN 1.0 (Graphics Core Next 1.0) architektúrájú AMD grafikus kártyákon található meg. A fejlesztésnek köszönhetően a korai Radeon modellek is profitálhatnak a modern, karbantartott AMDGPU driver előnyeiből.
Tizenhárom évvel azután, hogy az AMD bemutatta a GCN 1.0 „Southern Islands” grafikus kártyáit Radeon HD 7000 sorozatként, most új lendületet kapott a régi hardverek támogatása a Linux nyílt forráskódú grafikus illesztőprogramjaiban. A kezdeményezés élére a Valve Linux-grafikus csapatának egyik fejlesztője állt, aki kifejezetten ezeknek az eszközöknek a jobb AMDGPU kompatibilitásán dolgozik.
Az AMD bejelentette, hogy beszünteti az AMDVLK nyílt forráskódú Vulkan drivert, és a jövőben a Mesa-alapú RADV lesz a hivatalosan támogatott Linux felhasználói driver a modern AMD grafikus kártyákhoz. A változás a Linux játékosok és fejlesztők számára hosszú távon stabilabb és következetesebb Vulkan-támogatást ígér.
Az AMD újabb mérföldkőhöz érkezett a Linux grafikai fejlesztések terén: a Color Pipeline API 11. iterációja most elérhető, amely lehetővé teszi a fejlett színkezelést a Linux rendszereken, különösen a Steam Deck és a Gamescope környezetekben. Ez a fejlesztés alapjaiban javítja a grafikai megjelenítést, a pontosabb színvisszaadást és a jövőbeni játékélményt Linux alatt.