nyílt forráskód

kami911 képe

X.Org Server-ben lévő biztonsági hiba

Az X.Org Server projekt csapata bejelentette a CVE-2023-0494 (ZDI-CAN-19596) hiba javítását, amely a X.Org Server DeepCopyPointerClasses use-after-free hibát javítja. Ezzel a problémával helyi jogosultságszint emelést érhez el a rosszindulatú felhasználó az X szervert futtató rendszereken, valamint távoli kódvégrehajtást ssh X továbbító munkamenetek esetén. A javítás már elérhető, célszerű mihamarabb telepíteni.

kami911 képe

Két magas besorolású hiba miatt érdemes frissíteni az OpenSSL-t

A kritikus hiba végül inkább csak magas besorolásúvá szelídült, de így is mindenki, aki OpenSSL-t 3.0.0-3.0.6 közötti verziókat használ valamilyen formában, frissítse az OpenSSL szoftverkönyvtárat a 2022. november elsejétől elérhető verziókra – így két CVE javítását is megkapja.

Az OpenSSL projekt a hibákról így ír:

kami911 képe

Elsején vigyázó tekinteteiteket az OpenSSL-re vessétek

Az OpenSSL projekt csapata szeretné előre bejelenteni az OpenSSL 3.0.7-es verzióját. Az OpenSSL 3.0.7 egy biztonsági hibajavító kiadás, amely a legmagasabb, kritikus (CRITICAL) súlyosságú probléma át orvosol majd.

kami911 képe

2023-tól irány a nyílt forráskód a közigazgatásban?

A Miniszterelnökséget vezető miniszter (MvM),Dr. Gulyás Gergely 16/2022. számon, 2022. X. 18-án, kedden a Magyar Közlönyben közzétett MvM rendelete alapján a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok informatikai működésére vonatkozólag ismertette a szakmai követelményeket: A fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) nyílt forráskódú programot alkalmaz mindazon informatikai szolgáltatásnál, ahol azt műszaki, gazdasági okok nem zárják ki, így különösen az elektronikus levelezés biztosításánál, valamint – a böngészőprogramot is ideértve – az irodai alapprogramoknál.

kami911 képe

Az Nvidia nyílt forráskódúvá tette illesztőprogramjai kernel moduljait

Emlékeztek még arra hírre, amikor Linus Torvalds, a Linux Kernel atyja élesen kritizálta az Nvidia-t? Ez még 2012-ben történt, egy finnországi hacker találkozón, ahol Torvalds nekiment az Nvidia-nak, „a legrosszabb vállalatnak" nevezte a céget. Sok bit folyt át azóta a Linux Kerneleken is, de a helyzet nem sokat változott. Egészen pár héttel ezelőttig, amikor…

… az Nvidia közzétett egy új Jetson L4T illesztőprogram kiadást és ezzel együtt a build generálásához használt publikus forrásaikat is. Akkor nem remélhette senki igazán, hogy az Nvidia tovább megy az open source úton. Bár már 2019-ben voltak nyomai, hogy esetleg lesznek Nvidia nyílt forráskodú kiadások az illesztőprogramok tekintetében, de nem történt igazából semmi, egészen két nappal ezelőttig.

Az Nvidia hivatalosan is bejelentette, hogy nyílt forráskódú Linux GPU kernel modulokat adtak ki. Emellett megjelent az 515.43.04-es illesztőprogram verzió is. Ez egy hatalmas lépés, és remélhetőleg lesz még folytatás a vállalattól.

Az Nvidia kernelmodulok forráskódja elérhető a GitHub rendszeréből, a modulokat használó 515.43.04 beta jelőlésű új videokártya illesztőprogram pedig innen.

kami911 képe

Szabad lett az Overgrowth játék forráskódja

A Wolfire Games nyílt forráskód barátjaként ismert játékstúdió nyílt forráskódú szoftverként adta ki a 2017-ben megjelent Overgrowth című játékukat, amely a Lugaru játék folytatása.

Az Overgrowth nyílt forráskódúvá válása a Lugaru egy évtizeddel korábbi nyílt forráskódúvá válását követi. Az Overgrowth már egy évtizede fut Linuxon, a macOS és a Windows mellett. Bár az akció-videojáték hivatalosan csak 2017-ben jelent meg, 2008 óta fejlesztették, és gyakori alfa-kiadásokat és Steam Early Access támogatást is kapott.

kimarite képe

GCompris 2.0

A GCompris 2.0 nyílt forráskódú oktatási programcsomag, amely kettőtől és tíz év közötti korú gyermekek számára nyújt szórakoztató eszközöket, mostantól letölthető, új és továbbfejlesztett tevékenységekkel. A gyermekek számára készült oktatóprogram segítségével a kicsik különböző aktivitásokkal sajátíthatják el a legkülönbözőbb ismereteket, a számítógép használatától az olvasás, a matematika, tudomány és földrajz alapjain keresztül egészen a tengeralattjáró működésének elvéig.

kimarite képe

A Pale Moon böngésző témázása: a sötét téma

A Pale Moon böngészőről itt olvashatsz: A Pale Moon böngésző telepítése

Sokan igénylik a világos és a sötét témák közötti váltást. Ennek kivitelezése nem is olyan nehéz, mint gondolnád.

A telepítés után a Pale Moon világos témával jelenik meg, azaz átveszi a rendszer által használt kinézetet, ami lehet világos vagy sötét.

kimarite képe

A Pale Moon böngésző telepítése

A Pale Moon egy Firefox alapú nyílt forrású webböngésző. A kezelőfelületét a Firefox 28-as verziójából forkolták még az Australis bevezetése előtt, így jobban testreszabható maradt. A XUL API-t is viszik tovább, amit a Firefox hamarosan megszüntet. Ezért kompatibilis a legtöbb Firefox kiegészítővel. Már készülnek egy saját kiegészítőgyűjteménnyel. A XUL sokkal mélyebb függvényhívásokat enged meg a bővítményeknek, így nemsokára jó pár kiterjesztés (addon) már csak Pale Moon-on fog működni teljes körűen, ilyen például a NoScript, DownThemAll!, Ghostery vagy a Greasemonkey.

kimarite képe

sK1 2.0 - nyílt forráskódú, keresztplatformos vektorgrafikus szerkesztő

Az alkalmazásról a honlapja azt mondja, hogy olyan szerkesztő, mint például CorelDRAW, az Adobe Illustrator vagy a Freehand. Legfontosabb jellemzője a professzionálisan pontos nyomtatás és a nyomtatáshoz előkészített PDF kimenet.

Az sK1 támogatja az alapvető vektorgrafikus rajzelemeket: téglalapok, lekerekített téglalapok, ellipszisek, pitek, szektorok, akkordok, sokszögek, Bézier-görbék, szöveg és bitképek.

kimarite képe

Szabad Szoftver Konferencia - Szeged 2019

Pár év után, 2019-ben a Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter és az SZTE Szoftverfejlesztés Tanszék együttműködésével újra találkozhatunk. A rendezvény célja, hogy az eddigieknél is jobban felszínre kerülhessenek a szabad szoftverekben rejlő lehetőségek, új ismereteket szerezve és szakmai kapcsolatokat építve.

kimarite képe

A Signal üzenetküldő alkalmazás telepítése

Signal egy, saját fejlesztésű protokollt és újszerű titkosítási megoldásokat használó üzenetküldő alkalmazás. A Signal egyébként nyílt forráskódú, a titkos kommunikációért felelős protokoll pedig szabadon használható más szoftverekben is.

Ezt implementálja ma már a WhatsApp, a Facebook Messenger és a Google Allo is (inkább díszként és marketingfogásként, mivel általában opt-in rendszerben titkosítanak, a metaadatokat pedig tárolják és készséggel kiadják a hatóságoknak), illetve az eredeti Signal alkalmazás is (ez metaadatot nem tárol).

Oldalak

Feliratkozás RSS - nyílt forráskód csatornájára