1962. január 26-án a NASA elindította a Ranger–3 űrszondát, amelynek célja az volt, hogy képeket közvetítsen a Hold felszínéről, mielőtt becsapódna a felszínbe. Azonban egy sor technikai hiba miatt a szonda 22 000 mérfölddel (kb. 35 000 km-rel) elvétette a Holdat, így a küldetés sikertelen lett. Ennek ellenére a Ranger-program fontos mérföldkövet jelentett az emberiség Holdhoz vezető útján, amely végül a sikeres Apollo-küldetésekhez vezetett.
2004. január 25-én a NASA Opportunity nevű marsjárója sikeresen leszállt a Mars felszínére, alig három héttel azután, hogy ikertestvére, a Spirit már megérkezett a vörös bolygóra. Ez az esemény mérföldkőnek számított a bolygókutatás történetében, és hozzájárult ahhoz, hogy részletesebb képet kapjunk a Mars geológiájáról és múltbeli vízlelőhelyeiről.
2004. január 4-én a NASA Spirit nevű Mars-járója sikeresen landolt a vörös bolygón. A Spirit az első Mars-rover volt, amelyet a NASA küldött a bolygó felszínének részletes vizsgálatára. Feladatai közé tartozott a Mars geológiai jellemzőinek tanulmányozása, az élet jeleire utaló nyomok keresése, valamint a bolygó múltbeli környezeti viszonyainak feltárása.
1957. október 4-én a Szputnyik 1 volt az első ember által készített műhold, amely Föld körüli pályára állt. Ezzel megkezdődött az űrkorszak és űr sebességfokozatba kapcsolt hidegháborús verseny is, ami hatalmas előrelépést hozott az űrkutatásban. A műhold három hónapig volt pályán, mielőtt 1958. január 4-én visszatért volna a Föld légkörébe, ahol elégve megsemmisült.