1962. február 24-én a világ tanúja lehetett az első műholdas telefon- és televíziós közvetítésnek, amelyet az Echo 1 kommunikációs műhold segítségével hajtottak végre. Bár az Echo 1 technológiája rendkívül egyszerű volt – lényegében egy hatalmas, fémből készült ballon, amely visszaverte a mikrohullámokat –, mégis úttörő jelentőségűnek bizonyult a globális kommunikáció történetében.
1962. február 20-án John Glenn történelmet írt, amikor első amerikaiként megkerülte a Földet. A Friendship 7 űrkapszula fedélzetén háromszor kerülte meg bolygónkat, egy küldetés, amely nemcsak az Egyesült Államok űrprogramját lendítette előre, hanem az egész világot lenyűgözte. Hogyan zajlott a repülés, és milyen technológia tette lehetővé ezt a mérföldkövet?
Az Enterprise és az űrkutatás egyik legfontosabb tesztje: 1977. február 18-án a NASA végrehajtotta az első űrrepülőgép-tesztet (Space Shuttle test flight), ám ez a repülés még nem a világűrbe vezetett. Az első űrrepülőgép-orbiter, az Enterprise, egy Boeing 747-es tetejére rögzítve hajtotta végre szűzrepülését „rögzített üzemmódban” (captive mode), vagyis az űrsikló ekkor még nem vált le a hordozórepülőgépről.
Ma már természetes, hogy az időjárás-előrejelzések pontos műholdas adatokon alapulnak, de vajon honnan indult mindez? 1959. február 17-én a Vanguard 2 lett az első időjárási műhold, amelyet azért küldtek az űrbe, hogy a felhőborítottság eloszlását mérje. Ez a kis műhold úttörő szerepet játszott az időjárás-megfigyelés történetében, és ami még lenyűgözőbb: a mai napig Föld körüli pályán kering
1974. február 11-én a Titan-Centaur rakéta első tesztindítása kudarcot vallott, mégis sikeresnek tekintették, mivel nem szükségesek újabb tesztek, és a rakétát végül hat alkalommal is sikeresen használták. A történet rávilágít a tudományos világ különleges döntéshozatali folyamatára.
Bruce McCandless II és Robert L. Stewart történelmi űrsétája: 1984. február 7-én két amerikai űrhajós, Bruce McCandless II és Robert L. Stewart végrehajtotta az első kötetlen (untethered) űrsétát, vagyis olyan űrsétát, amely során nem voltak kábellel rögzítve az űrrepülőgéphez. Ehhez az úttörő technológiai újításhoz a Manned Maneuvering Unit (MMU) nevű sugárhajtású manőverező egységet használták, amely lehetővé tette, hogy önállóan mozogjanak a világűrben.
1995. február 3-án Eileen Collins űrhajós történelmet írt, amikor az STS-63 küldetés elindult a floridai Kennedy Űrközpontból. Ő lett az első nő, aki az amerikai űrsikló (Space Shuttle) pilótájaként szolgált.Eileen Collins már fiatalon érdeklődött a repülés iránt, és karrierjét az amerikai légierőben kezdte. Katonaiként pilótakiképzést kapott, majd az amerikai űrprogram részeként csatlakozott a NASA-hoz.
1958. január 31-én az Egyesült Államok felbocsátotta első sikeres műholdját, az Explorer 1-et, amely ezzel hivatalosan is belépett az űrkorszakba. A műhold nemcsak Amerika válasza volt a Szovjetunió Szputnyik-programjára, hanem egy jelentős tudományos felfedezéshez is hozzájárult.
1961. január 31-én Ezen a napon Ham, a csimpánz történelmet írt, amikor fedélzetén a Mercury-Redstone 2 űrhajóval kilépett a világűrbe. Ham volt az első emberszabású majom, aki sikeresen végrehajtott egy űrrepülést, ezzel előkészítve az utat az emberes űrutazások számára.
1986. január 28-án, egy hideg téli reggelen az STS-51-L küldetésre induló Challenger űrrepülőgép röviddel a felszállás után szétesett a levegőben, fedélzetén hét űrhajóssal. Bár sokan azt hiszik, hogy az űrsikló felrobbant, valójában a szerkezetét ért aerodinamikai erőhatások szaggatták szét. A tragédia mély nyomot hagyott az űrkutatás történetében, és hosszú évekre visszavetette a NASA emberes űrprogramját.
1962. január 26-án a NASA elindította a Ranger–3 űrszondát, amelynek célja az volt, hogy képeket közvetítsen a Hold felszínéről, mielőtt becsapódna a felszínbe. Azonban egy sor technikai hiba miatt a szonda 22 000 mérfölddel (kb. 35 000 km-rel) elvétette a Holdat, így a küldetés sikertelen lett. Ennek ellenére a Ranger-program fontos mérföldkövet jelentett az emberiség Holdhoz vezető útján, amely végül a sikeres Apollo-küldetésekhez vezetett.
2004. január 25-én a NASA Opportunity nevű marsjárója sikeresen leszállt a Mars felszínére, alig három héttel azután, hogy ikertestvére, a Spirit már megérkezett a vörös bolygóra. Ez az esemény mérföldkőnek számított a bolygókutatás történetében, és hozzájárult ahhoz, hogy részletesebb képet kapjunk a Mars geológiájáról és múltbeli vízlelőhelyeiről.
2004. január 4-én a NASA Spirit nevű Mars-járója sikeresen landolt a vörös bolygón. A Spirit az első Mars-rover volt, amelyet a NASA küldött a bolygó felszínének részletes vizsgálatára. Feladatai közé tartozott a Mars geológiai jellemzőinek tanulmányozása, az élet jeleire utaló nyomok keresése, valamint a bolygó múltbeli környezeti viszonyainak feltárása.
1957. október 4-én a Szputnyik 1 volt az első ember által készített műhold, amely Föld körüli pályára állt. Ezzel megkezdődött az űrkorszak és űr sebességfokozatba kapcsolt hidegháborús verseny is, ami hatalmas előrelépést hozott az űrkutatásban. A műhold három hónapig volt pályán, mielőtt 1958. január 4-én visszatért volna a Föld légkörébe, ahol elégve megsemmisült.