1986. január 28-án, egy hideg téli reggelen az STS-51-L küldetésre induló Challenger űrrepülőgép röviddel a felszállás után szétesett a levegőben, fedélzetén hét űrhajóssal. Bár sokan azt hiszik, hogy az űrsikló felrobbant, valójában a szerkezetét ért aerodinamikai erőhatások szaggatták szét. A tragédia mély nyomot hagyott az űrkutatás történetében, és hosszú évekre visszavetette a NASA emberes űrprogramját.

2004. január 25-én a NASA Opportunity nevű marsjárója sikeresen leszállt a Mars felszínére, alig három héttel azután, hogy ikertestvére, a Spirit már megérkezett a vörös bolygóra. Ez az esemény mérföldkőnek számított a bolygókutatás történetében, és hozzájárult ahhoz, hogy részletesebb képet kapjunk a Mars geológiájáról és múltbeli vízlelőhelyeiről.

Az AT&T által birtokolt Telstar 401 műhold, amely számítógépes adatokat, telefonhívásokat és televíziós műsorszórást továbbított, 1997. január 11-én hirtelen és látszólag ok nélkül meghibásodott. Az AT&T több mint egy héten át próbálta helyreállítani a kapcsolatot a műholddal, de végül sikertelenül.

1958. október 11-én a frissen megalakult NASA (National Aeronautics and Space Administration – Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) elindította első űreszközét, a Pioneer–1 nevű szondát. Bár a küldetés nem érte el eredeti célját, a Hold felé tartó pályát, mégis mérföldkőnek számított az amerikai űrkutatás történetében, és értékes tudományos adatokat szolgáltatott a világűr felső rétegeiről.

1958. október 1-jén az Egyesült Államok történetében mérföldkőhöz érkezett az űrkutatás terén. A már korábban működő NACA (National Advisory Committee for Aeronautics – Nemzeti Repülésügyi Tanácsadó Testület) a hidegháborús verseny és különösen a szovjetek első műholdjának, a Szputnyik 1-nek az elindítása nyomán átalakult, és megalakult a NASA (National Aeronautics and Space Administration), az amerikai űrkutatási hivatal. A NASA létrehozása lehetővé tette az Egyesült Államok számára, hogy szervezett és koordinált módon vegyen részt az űrversenyben, fejlessze rakétatechnikáját, indítson műholdakat, és később űrhajósokat küldjön az űrbe. Az intézmény megalapítása nemcsak technológiai és tudományos jelentőségű volt, hanem stratégiai válasz a hidegháborús kihívásokra, és hosszú távon az amerikai űrprogram egyik legfontosabb pillére lett.

1977. szeptember 1-jén a Pioneer 11 űrszonda történelmet írt, amikor első ember alkotta eszközként elrepült a Szaturnusz mellett. Ez a mérföldkő az űrkutatásban alapvetően bővítette az emberiség ismereteit a Naprendszer külső bolygóiról. A Pioneer 11 űrszonda a NASA szondaprogramjának részeként indult, célja a külső bolygók, köztük a Jupiter és a Szaturnusz vizsgálata volt. 1977-ben indították útnak, és a Szaturnuszhoz érve vált az első ember alkotta tárggyá, amely közvetlen közelről tanulmányozta a gázóriást és gyűrűrendszerét.

1960. augusztus 12-én pályára állították Echo 1-et, a világ első kommunikációs műholdját. Bár a mai értelemben vett műholdakkal ellentétben az Echo 1 nem erősítette és nem továbbította a jeleket, hanem passzív reflektorként működött: a Földről küldött rádiójeleket egyszerűen visszaverte a felszínére érkező irányba. Ez a technológia akkoriban forradalminak számított, hiszen lehetővé tette, hogy a világ két, egymástól távoli pontja közvetlen rádiókapcsolatot létesítsen műhold segítségével.