Készítettek egy szerver nélküli virtuális Linux-környezetet, amely a böngészőben változatlan Debian binárisokat futtat. Ezt WebVM amely változatlan teljes Debian alapú virtuális gép, és ami a böngészőben fut. Ezt a CheerpX, egy WebAssembly nyelvre fordított virtualizációs platform teszi lehetővé. Itt aztán futtatható Python, Bash, és akár GCC is.
Ha a Linux Mint-ből ismerős Warpinator fáfljmegosztó programot Debian alatt is használni szeretnénk (Nem vonatkozik az LMDE verziókra, hiszen ott elérhető a csomagtárolóból), megmutatok egy módszert, ez hogyan érhető el. Létezik a flatpak verzió is (lásd lentebb), de én egy másik módszert mutatok nektek:
Előszőr is, nyilván sudo apt update.
Szükségünk lesz a függőségekre, (van egy pár) szerezzük be őket:
Már Októberben megjelent a Devuan legújabb stabil kiadása a 4.0 „Chimaera" . A rendszer a Debian GNU/Linux egy olyan változata, amely systemd nélkül készült.
A Devuan 4.0 lehetővé teszi a SysVInit, Runit vagy OpenRC kiválasztását indítórendszerként a systemd helyett. A Devuan 4.0 a Debian 11 „Bullseye" kiadásán alapul Linux 5.10 LTS kernellel.
Ami a Radeon ROCm GPU szoftveres támogatását illeti, az AMD hivatalosan csak a SUSE Linux Enterprise Server, RHEL / CentOS és Ubuntu LTS kiadásokon támogatja. De az Arch Linux már így is eléggé megkönnyíti a telepítést a harmadik féltől származó csomagokkal, és most a Fedora és a Debian fejlesztői is szemmel tartják a Radeon Open eCosystem szoftverének lehetséges csomagolását, hogy könnyebben telepíthessék ezeket a disztribúciókat.
Ha Ubuntut, RHEL/CentOS-t vagy SUSE-t használ mint támogatott vállalati Linux-disztribúciót, az AMD-nek van egy elérhető telepítési útmutatója és csomagja ahhoz, hogy beállítsa a nyílt forráskódú GPU számítási szoftverüket. De azok számára, akik más disztribúciókat használnak, a mérföldkövek eltérőek lehetnek, mivel nincs univerzális telepítő, és a saját ROCm binárisok létrehozásának lépései meglehetősen bonyolultak.
A Liquorix alapja a Vanilla rendszermag (kernel). Készítői törekednek a lehető legjobb beállításokra a játék- és a multimédiás alkalmazások használati igényeihez, valamint, más, valós idejű terhelésekhez. Jelenleg a Debian-alapú (például LMDE) és az Ubuntu-alapú (például Linux Mint) terjesztésekhez érhető el, a 64 bites architektúrára. Telepítése és frissítése a csomagkezelők használatával történik a rendszermag saját tükörkiszolgálójáról.
A PipeWire egy viszonylag új Linuxos fejlesztés a hang- és videóeszközök működtetésének javítására. Alacsony késleltetésű, gráf alapú feldolgozómotort biztosít a hang- és videóeszközök kezeléséhez. Együttműködik a PulseAudio, a JACK és az ALSA hangrendszerekkel.
Épp a mai nap futottam ebbe bele és megosztom veletek, ha valaki így járna hogyan oldottam meg a helyzetet. Adott esetben Debian 11 rendszert telepítettem egy asztali gépre a netinst.iso segítségével. A rendszer települését követően a boot után fekete képernyő fogadott. Hamar kiderült, hiszen írta is a rendszer, hogy a videókártya a ludas. Hiányzott a firmware. Ez a gép AMD gpu-val van megáldva, melynek illesztője non-free "zárt". Az alapvető netinst.iso ezeket az illesztőket nem tartalmazza.
A Java JRE 8 letöltését az update-sun-jre alkalmazás végzi, amelyet külső tükör felvétele után lehet telepíteni. Az alkalmazás egy shell script, amely a rendszer frissítések alkalmával megkeresi, letölti és telepíti a legújabb Java JRE (Java Runtime Environment) kiadást, egészen pontosan, mindezt a 8-as verzió tekintetében, és az Oracle weboldaláról.
A Synaptic csomagkezelő a Debian-alapú rendszerek sajátja. Használatának előnye, hogy egyszerre több csomag (alkalmazások és függőségeik) telepítésére van lehetőség, és az átlagosnál kicsit bővebb információkat kapsz a csomagtulajdonságokról.
Most a használatának alapjait mutatom be, A teszt alanya a Linux Mint 20.1 Ulyssa, Cinnamon asztali környezettel.
A Flatpak egy segédalkalmazás a szoftverek telepítéséhez, a csomagkezeléshez, és az alkalmazás virtualizációhoz a Linux terjesztéseken. A Snap, és AppImage csomagokhoz hasonlóan a Flatpak olyan „homokozó” környezetet biztosít, amely elkülöníti az alkalmazásokat a rendszer többi részétől. Kényelmes, és működőképes, hiszen az alkalmazások telepítéséhez és futtatásához szükséges függőségeket egy, az egyben tartalmazza. Arra azért illik figyelni, hogy előbbi okból a telepített alkalmazások helyfoglalása meglehetősen nagy.
A tükrökről elérhető Wine csomagok is megfelelhetnek a céljaidnak, de létezik egy külső tükör, melyről a Wine újabb verziója telepíthető. Ennek neve Wine HQ.
Honlap: https://www.winehq.org/
Olvasd el a hozzászólásokat is, mielőtt bármibe belekezdesz. A frissített tartalom, azaz az éppen aktuális megoldás hozzászólásként kerül közlésre. A bejegyzés a Wine HQ 5.0 verziójának telepítési módszerét írja le, a későbbi verziók tekintetében előfordulhat, hogy más lesz a telepítés módszere.
Nem célom véleményt mondani a böngészőről, a használatát mindenki döntse el maga. Olvass alaposan utána az előnyöknek és hátrányoknak. Mindössze a telepítést szeretném megmutatni.
A VidCutter nyílt forráskódú, ingyenes, multiplatform és nem lineáris videó szerkesztő alkalmazás.
Telepíthető PPA és OpenSuse tükörről vagy AppImage, DEB, FlatPak és Snap csomagként.
A PPA-ról elérhető alkalmazás ezt a hibát mutatja:
ImportError: cannot import name 'qt_set_sequence_auto_mnemonic'
A konzol (terminál) használatát jelentősen megkönnyíti a TAB billentyű használata.
A TAB a név kiegészítésekhez használható:
-- egyszer megnyomva
-- a könyvtárnevet, a fájlnevet vagy a parancs nevet egészíti ki, akkor, ha létezik pontos egyezés.
-- kétszer megnyomva
-- listázza az összes lehetséges könyvtárnevet, fájlnevet vagy parancs nevet, akkor, ha nem létezik pontos egyezés.
Előfordulhat, hogy DRM-védett könyveket töltöttél le, vásároltál meg, valamelyik E-Book formátumban. E-Book formátum például az EPUB. Nem helyes DRM-védett könyveket vásárolni, hiszen évek múlva szerintem még a Windows alatt sem biztosan tudod megnyitni ezeket. Egy kiváló alkalmazás, a Calibre fejlesztői is ezt mondják: