Linus Helsinkiben született, 1969. december 28-án, szülei Anna és Nils Torvalds újságírók, nagyapja Ole Torvalds költő volt. Mindkét szülője a Helsinki Egyetem lázadó ifjúságához tartozott az 1960-as években. Családja a finnországi svéd nyelvű kisebbség tagja, amely a lakosság 5%-át teszi ki. Torvalds keresztnevét Linus Pauling amerikai Nobel-díjas kémikus után kapta, bár ő azt állítja, hogy Linus után kapta a Peanuts nevű képregényből. A Rebel Code: Linux and the Open Source Revolution című könyvében Torvalds a következőt írja:
„Úgy gondolom, hogy ugyanannyi köze van a nevemnek a képregényhőshöz, mint Paulinghoz, ezért 50%-ban egy Nobel-díjas kémikus és 50%-ban egy pokróchurcoló képregényhős keveréke vagyok.”
Torvalds a Helsinki Egyetemen tanult 1988 és 1996 között, ahol mesterfokozatot szerzett számítógéptudományból. Diplomamunkájának a következő volt a címe: Linux: A Portable Operating System (Linux: Egy hordozható operációs rendszer). A számítógépekkel való ismerkedést egy Commodore VIC-20-szal kezdte. A VIC-20 után vásárolt egy Sinclair QL-t, amit jelentős mértékben átalakított, különösen operációs rendszer szinten. Írt egy assemblert és egy szövegszerkesztőt a QL-re, és néhány játékot is. Állítólag, írt egy Pac-Man klónt is Cool Man címmel. 1990-ben vásárolt egy Intel 80386-alapú IBM PC-t, melyen néhány hétig Prince of Persia-t játszott, majd beszerzett egy Minix rendszert, amely lehetővé tette számára, hogy elkezdje a Linux fejlesztését. 1997 és 1999 között a 86open-nel is foglalkozott. A 86open tagjaival (BeOS, BSDI, FreeBSD, NetBSD, SCO, SunSoft, Linux) az Intel-hardverre készült Unix és Unix-szerű rendszerek standard bináris formátumát választották ki. Ez végül az ELF lett. Anno Linus Torvalds – egyetemistaként – ezt írta comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett:
Körülbelül egy hónappal az első tesztüzenet sikeres továbbítása után létrejött az első állandó kapcsolat az ARPANet hálózatán belül. A kapcsolatot a UCLA (Kaliforniai Egyetem, Los Angeles) és a Stanford Kutatóintézet között hozták létre. Az ARPANet, amely a modern internet alapját képezte, ezzel a mérföldkővel tette meg az első lépést egy globális kommunikációs hálózat felé. Az 1969. november 21-én létesített kapcsolat mára az internet első valódi kapcsolatának tekinthető.
1969 októberében zajlott az első adatátvitel az ARPANET-en, amely a modern internet elődjének számít. Az első próbálkozás kudarcba fulladt, így az internet történetének első üzenete mindössze két betű volt: „LO”.
1969. augusztus 30-án az első Interface Message Processor (IMP) megérkezett Leonard Kleinrock kutatócsoportjához az UCLA-n. Az IMP volt az a kulcsfontosságú eszköz, amely összekapcsolta a különböző kutatóintézetek hálózatait az ARPANET-en, az Internet előfutárán. Ez a mérföldkő az egész modern hálózati kommunikáció alapját jelentette.
1969. július 20-án az emberiség történetének egyik legemlékezetesebb eseménye zajlott le: az Apollo–11 küldetés holdkompja, az Eagle (azaz: Sas) sikeresen leszállt a Hold felszínére, a Nyugalom Tengere (Mare Tranquillitatis) nevű síkságon.
Az Apollo 11 űrhajó 1969. július 16-án startolt a floridai Cape Kennedy (ma Cape Canaveral) űrközpontból, hogy beteljesítse az emberiség egyik legnagyobb álmait: az első emberes holdraszállást.
Az Apollo 11 küldetés jelentősége, hogy ez volt az első olyan űrmisszió, amely embereket vitt a Holdhoz és próbálta meg valós terepen is megvalósítani a holdraszállást.
1969. július 3-án a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i kampusza (UCLA) sajtóközleményt adott ki, amelyben bejelentette, hogy:
„Ez lesz az első állomás egy országos számítógépes hálózatban, amely először kapcsolja össze különböző gyártóktól származó, különböző gépi nyelveken működő számítógépeket egy közös időosztásos rendszerbe (time-sharing system).”
A közlemény így folytatódott:
„A hálózat létrehozása jelentős előrelépést jelent a számítástechnika terén, és előfutára lehet a jövő nagy kiterjedésű számítógépes hálózatainak.”
1969. május 18-án a Kennedy Űrközpontból elindult az Apollo–10 küldetés, amely a holdraszállás közvetlen főpróbája volt. Bár az eredeti tervek szerint akár ez lehetett volna az első holdraszállás is, a NASA a teljes rendszer és eljárások éles tesztelését választotta, még a tényleges leszállás előtti utolsó lépésig. Ez a döntés megteremtette a sikert a későbbi Apollo–11 küldetés számára, amely két hónappal később történelmet írt.
1969. április 7-e történelmi jelentőségű nap az informatika világában: ekkor született meg az első RFC-dokumentum (Request for Comments), amely megalapozta a modern internetes kommunikáció szabályrendszerét. Az RFC-k története a technológiai együttműködés egyik legszebb példája, amely a kezdetektől a mai napig meghatározza, hogyan fejlődik és működik az internet.
A Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgép (SST – Supersonic Transport) 1969. március 2-én hajtotta végre első próbarepülését. A Concorde a világon csupán a második olyan utasszállító repülőgép volt, amely kereskedelmi forgalomban is üzemelt, és képes volt a hangsebesség több mint kétszeresével repülni. A fejlesztésben az Egyesült Királyság és Franciaország mérnökei működtek együtt, hogy megalkossák az egyik legtökéletesebb és legikonikusabb repülőgépet.
1969. február 9-én emelkedett először a levegőbe a Boeing 747, amely forradalmasította a kereskedelmi légiközlekedést és hosszú évtizedeken át a világ legnagyobb utasszállító repülőgépe volt. Érdekesség, hogy pontosan hat évvel a Boeing 727 első repülése után hajtották végre az első 747-es tesztrepülést. Nem világos, hogy ez szándékos időzítés volt-e, vagy puszta véletlen, mivel erről nincs egyértelmű hivatalos információ.
1969. január 16-án a szovjet űrhajók, a Soyuz 4 és Soyuz 5 végrehajtották az első emberi űrhajók dokkolását az űrben, valamint az első űrhajósok közötti legénységátvitelt, amelyet űrsétával hajtottak végre.
Körülbelül egy hónappal az első tesztüzenet sikeres továbbítása után létrejött az első állandó kapcsolat az ARPANet hálózatán belül. A kapcsolatot a UCLA (Kaliforniai Egyetem, Los Angeles) és a Stanford Kutatóintézet között hozták létre. Az ARPANet, amely a modern internet alapját képezte, ezzel a mérföldkővel tette meg az első lépést egy globális kommunikációs hálózat felé. Az 1969. november 21-én létesített kapcsolat mára az internet első valódi kapcsolatának tekinthető.
1969 októberében zajlott az első adatátvitel az ARPANET-en, amely a modern internet elődjének számít. Az első próbálkozás kudarcba fulladt, így az internet történetének első üzenete mindössze két betű volt: „LO”.