1974. február 11-én a Titan-Centaur rakéta első tesztindítása kudarcot vallott, mégis sikeresnek tekintették, mivel nem szükségesek újabb tesztek, és a rakétát végül hat alkalommal is sikeresen használták. A történet rávilágít a tudományos világ különleges döntéshozatali folyamatára.

1995. február 3-án Eileen Collins űrhajós történelmet írt, amikor az STS-63 küldetés elindult a floridai Kennedy Űrközpontból. Ő lett az első nő, aki az amerikai űrsikló (Space Shuttle) pilótájaként szolgált. Eileen Collins már fiatalon érdeklődött a repülés iránt, és karrierjét az amerikai légierőben kezdte. Katonaiként pilótakiképzést kapott, majd az amerikai űrprogram részeként csatlakozott a NASA-hoz.

1961. január 31-én Ezen a napon Ham, a csimpánz történelmet írt, amikor fedélzetén a Mercury-Redstone 2 űrhajóval kilépett a világűrbe. Ham volt az első emberszabású majom, aki sikeresen végrehajtott egy űrrepülést, ezzel előkészítve az utat az emberes űrutazások számára.

1962. január 26-án a NASA elindította a Ranger–3 űrszondát, amelynek célja az volt, hogy képeket közvetítsen a Hold felszínéről, mielőtt becsapódna a felszínbe. Azonban egy sor technikai hiba miatt a szonda 22 000 mérfölddel (kb. 35 000 km-rel) elvétette a Holdat, így a küldetés sikertelen lett. Ennek ellenére a Ranger-program fontos mérföldkövet jelentett az emberiség Holdhoz vezető útján, amely végül a sikeres Apollo-küldetésekhez vezetett.

2003. január 16-án a híres Columbia űrsikló elindult utolsó küldetésére, az STS-107-re, amely végül a végzetét is jelentette.

1957. október 4-én a Szputnyik 1 volt az első ember által készített műhold, amely Föld körüli pályára állt. Ezzel megkezdődött az űrkorszak és űr sebességfokozatba kapcsolt hidegháborús verseny is, ami hatalmas előrelépést hozott az űrkutatásban. A műhold három hónapig volt pályán, mielőtt 1958. január 4-én visszatért volna a Föld légkörébe, ahol elégve megsemmisült.