A clickjacking (magyarul: kattintás eltérítés) támadások új változata a DoubleClickjacking lehetővé teszi a támadók számára, hogy rávegyék a felhasználókat arra, hogy dupla kattintással engedélyezzenek érzékeny műveleteket, kikerülve a clickjacking támadások ellen meglévő védelmi funkciókat. A clickjacking támadás során a támadók ráveszik a gyanútlan felhasználókat arra, hogy a weboldalon kattintsanak egy rosszindulatú tartalomra (például nyerhetnek valamit).

Az utóbbi években jelentősen megszaporodtak az online csalások, amelyek egyszerre működnek hírességekről szóló kattintásvadász hirdetésekkel, adathalász weboldalakkal és rámenős telemarketingesekkel. Videónkban végigvesszük, hogyan jutottunk el egy Budapesten parkoló McLarentől az utóbbi évek egyik legnagyobb, határokon átívelő online pénzügyi csalásához. Azt is megmutajuk, hogy milyen módszerekkel dolgoznak még ma is hasonló csalók, akik Moldován András, Tatár Csilla vagy épp Magyar Péter arcával próbálnak pénzt lehúzni a magyar interetezőktől.

A Google Play, az Android hivatalos áruháza, egy éves időtávot vizsgálva több mint 200 rosszindulatú alkalmazást terjesztett, amelyeket összesítve nagyjából nyolcmilliószor töltöttek le a felhasználók. Az adatokat 2023 júniusa, és 2024 áprilisa között gyűjtötték a Zscaler kutatói, akik az időszakban több malware családot is észleltek a vizsgált alkalmazásokban a Google Play-en, és egyéb platformokon is.

A leggyakoribb fenyegetések ezek között a következők voltak:

A Google Playen keresztül 11 millió Android eszközre telepítették a Necro malware új verzióját, a Necro Trojan-t, rosszindulatú SDK (Software Development Kits) supply chain támadások során. A Necro számos rosszindulatú programot tölt be és különböző rosszindulatú bővítményt aktivál a fertőzött eszközökön, úgymint:

A kampány kapcsolódik az ESET nemrégiben kiadott jelentéséhez, amely a progresszív webes alkalmazások (PWA-k) és fejlett WebAPK-k fokozott használatáról szól, amelyekkel banki hitelesítő adatokat lopnak el.

Egy rosszindulatú hirdetési kampány a Facebookon azokat a felhasználókat célozza meg, akik mesterséges intelligencia (AI) képszerkesztő eszközöket keresnek. A támadók legális szoftvereket utánzó, hamis alkalmazások telepítésével szerzik meg az áldozatok hitelesítő adatait. A támadás a Facebook oldalak tulajdonosainak küldött adathalász üzenettel kezdődik, amely hamis fiókvédelmi oldalakra irányítja, hogy megszerezzék a felhasználó bejelentkezési adatait.

Az interneten a korlátlan lehetőségek. A korlátlan lehetőségek viszont felelősséggel és veszélyekkel járnak. Mi mindannyian felelősek vagyunk az internet egészségéért, azzal hogy tudatosan használjuk ezt a nagyszerű eszközt. Oszd meg ezt a bejegyzést, azokkal, akiket biztonságban szeretnél tudni.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nevével visszaélő, káros csatolmányt tartalmazó e-mailek terjedésére hívja fel a figyelmet.