Jurij Gagarin, a 27 éves szovjet űrhajós, az első emberként kerül az űrbe, amikor 1961. április 12-én a Vostok 1 nevű szovjet űrhajón körberepüli a Földet. Gagarin összesen egy órát és negyvennyolc percet töltött az űrben, mielőtt visszatért a Föld légkörébe. Az ő űrrepülése volt az egyetlen, amelyet elvégezett, mivel a későbbi terveit sosem valósíthatták meg. Jurij Gagarin 1968.

A rakéta, amely megalapozta az emberes holdutazás sikerét. 1966. február 26-án indították el az első Saturn 1B rakétát a floridai Cape Canaveral űrközpontból. A Saturn 1B fő feladata az volt, hogy tesztelje az Apollo űrhajót, miközben a nagyobb és erősebb Saturn V rakéta fejlesztése zajlott, amely végül lehetővé tette az emberek Holdra juttatását. Bár a Saturn 1B-t nem a Hold-missziók végrehajtására tervezték, mégis kulcsszerepet játszott az Apollo-program sikerében.

Elképesztő, de igaz: a VLC médialejátszó, amelyet világszerte emberek milliói használnak, a 20. születésnapját egy egészen rendkívüli módon ünnepli – egyes felhasználói videókat elküld a Holdra. Ez az ambiciózus projekt, amely a VLC Lunar Time Capsule nevet kapta, a NASA Artemis-programjához kapcsolódik, és a Griffin holdi leszállóegységgel utazik majd. A küldetés 2025 végére van tervezve, és ez lesz az első kereskedelmi holdraszállás.

1962. február 24-én a világ tanúja lehetett az első műholdas telefon- és televíziós közvetítésnek, amelyet az Echo 1 kommunikációs műhold segítségével hajtottak végre. Bár az Echo 1 technológiája rendkívül egyszerű volt – lényegében egy hatalmas, fémből készült ballon, amely visszaverte a mikrohullámokat –, mégis úttörő jelentőségűnek bizonyult a globális kommunikáció történetében.

Az Enterprise és az űrkutatás egyik legfontosabb tesztje: 1977. február 18-án a NASA végrehajtotta az első űrrepülőgép-tesztet (Space Shuttle test flight), ám ez a repülés még nem a világűrbe vezetett. Az első űrrepülőgép-orbiter, az Enterprise, egy Boeing 747-es tetejére rögzítve hajtotta végre szűzrepülését „rögzített üzemmódban” (captive mode), vagyis az űrsikló ekkor még nem vált le a hordozórepülőgépről.

1989. február 14-én elindították az első Block-II GPS műholdat, amely egy új korszak kezdetét jelentette a globális helymeghatározás történetében. Ezek a műholdak alkották meg azt a rendszert, amely napjaink GPS-technológiájának alapját képezi.

1970. február 11-én Japán sikeresen pályára állította első műholdját, az Osumi-t, ezzel pedig történelmet írt, mivel az ország a negyedik nemzetként állította pályára műholdját. Az esemény fontos mérföldkő volt Japán űrkutatásában, és hozzájárult az űrtechnológiai fejlődéshez világszerte.

1990. február 10-én a Galileo űrszonda elhalad a Vénusz mellett, miközben úton van a Jupiter felé. A Galileo a Vénusz melletti elhaladást, valamint két Föld körüli manővert használta „gravitációs sling-shot” (gravitációs parittya) technikaként, hogy a lehető legkevesebb üzemanyag felhasználásával érje el a Jupitert.