#1.1.1.1.1 csak az alapokat tartalmazta.

Nem igaz, mert a KDE specifikus alapokat, de azt rendesen, és sokat.

Ha egy programot elindított az ember (és nem volt telepítve), az első indításkor települt

Ez sem egészen így volt. Sőt, egész máshogyan... .Valami olyasmi volt, mint amit a Crunchbang Linux (mostanság BunsenLabs) valósított meg. Scriptekkel sok minden megvalósítható:

Az felettébb érdekes lenne, ha rányomok egy alkalmazásra, és az azonnal települ: ha nem tetszik, akkor meg törölhetem, ugye, felesleges volt az egész.

Az általad említett, nem szabad forrású rendszer telepíthető, a csomagok is telepíthetőek. Megszűnt igaz, de előbbi korláttal használható. Vajh, mi célból trollkodsz a témával, azaz minek vagy itt, hiszen, amoda illesz be. Ahogyan ismerlek, te is biztosan megosztanád egy idős felhasználó nevét, lakcímét, fényképét közösségi oldalon és nyilvánosan (megszégyenítve), ha nem vette észre, hogy az apróbetűs részben az szerepel, a rendszer  nem ingyenes.

#1.1.1.1

Én is hasonlóképpen vagyok vele. Sok előretelepített programról azt se tudom, mire való - minden változatban jelen vannak, és csak a helyet foglalják. Néhányat törlök - amiről tudom, hogy micsodák -, a többit hagyom.

A blackPanther volt egy előremutató fejlesztés, mert csak az alapokat tartalmazta. Ha egy programot elindított az ember (és nem volt telepítve), az első indításkor települt - a következő használatkor már nem. Sajnos a blackPanthert kicsinálták, azt hiszem már nem érhető el. Igaz, akkor se használtam, amikor még népszerű volt, mert KDE asztali környezetet használt, és .rpm-csomagkezelője volt.

#1.1.1.1.2.1.1.1 A leírásban is írom, hogy nem feltétlen működik, azaz, vélhetően csiszolni kell a listát. De ez logikus, hiszen a Linux terjesztések nem követhetnek külső tükröket, főleg úgy nem, ha azokon nem készül el az új Linux verziónak megfelelő csomag verzió. Meg, hogy ami nem megy sehogy sem, arra rákeresel, hogyan kell az újabb kiadásra telepíteni.

Én a DEB csomagot komálom (de volt már alien-es RPM átalakítás is), esetleg forgatás, illetve az AppImage is jó. Nos, van három csomag, amit csak úgy, azaz, tükör felvétele nélkül telepítettem, letöltve a Debian telepítőt: kettő multimédiás, és egy pedig egy alkalmazás telepítője, ami csak telepíti magát az alkalmazást.
A LibreOffice-t is telepítettem már tükör nélkül, a Fresh verziókat, és ide bizony elkelne egy tükör, mármint, ha valaki Debian-alapú rendszert használ, az azt használhassa.

#1.1.1.1.2.1.1
Na ez az ami többségében nem működik függőségi problémák miatt ha fő verziót váltasz.Az Ubuntu 22.04-re frissitéskor a rendszer le is törölte ezeket az inkompatibilis szoftvereket,amiket sokszor csak nagy kompromisszumok által tudtam pótólni (akár napokig tartó kisérletezés árán) Ezért ahol lehetett én áttértem az Appimage-re,amit telepiteni sem kell,a snapot és a flatpakot ahol lehet kerülöm,mert lassúak kevésbé hatékonyak (pl a flatpakos Handbrake 50fps-el lassabban konvertál mint az Appimage-s változat) Két hónapig teszteltem az Ubuntu 22.04-et és végül visszatértem a 20.04-re,mert annyi kompromisszumot kellett kötni,hogy azt már nem toleráltam,még megpróbálom majd a 22.04.1-et egy tiszta telepitéssel,ha az sem válik be akkor maradok a 20.04-nél, végülis 2025-ig legalább támogatott lesz.

#4 Megerősíthetem, hogy ez a telepítő egy üres merevlemezen, régi üzemmódban indítva, valóban GPT partícionálást és Bios-Boot-Partíciót használ, még akkor is, ha a lemez 2^32 szektor alatt van (azaz kevesebb, mint 2TB normál 512byte-os logikai szektorokkal az interfészen).
Ez problematikus, mivel néhány régi, nem EFI-bootolható rendszer (azt hiszem, az "Intel Desktop Board" rendszereken vettem észre) -- megköveteli a "bootolható" partíciót az MBR-ben, nem csak az 55AA-t az utolsó 2 bájton. Lehet, hogy hibrid-mbr-bejegyzést tudnának tenni a bios-boot-partícióra, hogy az MBR-táblában is szerepeljen (és "bootolható" jelöléssel legyen ellátva), valamint a GPT-táblában is, vagy más módon a "80" boot flaget az utolsó MBR-bejegyzésre (nem igazán használatos). Az MBR-ben a GPT védőtartály bejegyzését nem szabad bootolhatónak beállítani, mivel egyes EFI/OS-ok nem fogják ezt érvényes GPT lemeznek tekinteni.
A 'legegyszerűbb' megoldás az érintettek számára, hogy kézzel particionálják a lemezt MBR-ként, még akkor is, ha még mindig van rajta egy 0xEF típusú EFI-rendszerpartíció és egy linux EXT4 partíció, amelyről bootolni lehet.
Ez ugyanaz a helyzet, mint a 3-irányban indítható linuxmint install-iso, MBR partícionálás aktív partícióval, GRUB az MBR-en, ESP 0xEF, és a DVD nem-emulációs-indítható is.
Ezen el kell majd gondolkodni a release-notes-hoz, vagy úgy.
____

Megerősíthetem, hogy ez a telepítő (még legacy módban indítva is) valóban létrehozza az ESP [EFI rendszerpartíciót] a meglévő Legacy multi-bootokon, de ennek ellenére működik mind a legacy-indításhoz, mind az EFI-indításhoz . Úgy gondolom, hogy ez összességében pozitív változás, amely biztosítja az előre/visszafelé kompatibilitást, az alábbi fenntartással.
A kiadási megjegyzésekben érdemes lenne elmagyarázni, hogy ez néhány rendszer EFI-indítását okozhatja, amikor korábban nem tette volna, és potenciálisan megakadályozhatja a többszörös indítást egy nem EFI-képes legacy OS-be [pl. az itt lévő netbookom mindig az ESP-t részesíti előnyben a legacy-indítással szemben, kivéve, ha az Esc-billentyűt minden alkalommal megérinti a boot menü, függetlenül attól, hogy mit tesz a BIOS-beállításokban], még akkor is, ha a partíció típusát 0xEF-ről 0xC-re változtatja ... akkor is megtalálja és EFI-indítja!

Az akadálymentesítéssel is van valami..., habár javítva már:

A hozzáférhetőségi beállítások közvetlen indítása a menüből hibás (javítva a cinnamon git-ben)

Tehát itt a magyarázat arra, hogy miért csinál a Mint telepítő EFI partíciót akkor is, ha csak sima BIOS van.

Azért, ha a meghajtó kikerül a gépből és átkerül egy UEFI-s gépbe, akkor is tudjon butulni. Csak éppen a telepítő hibásan működik.

https://community.linuxmint.com/iso/view/680 (le kell tekerni alulra a kommentekhez)

Amúgy már a Boot Repair Disk is tudja ezt, csak valamiért én maradtam le erről. Mármint ez felteszi a kérdést, hogy ez most egy cserélhető / cserebere lemez-e, vagy sem, és annak függvényében javítja ki, hogy működjön is. Igaz, egy Ubuntus GRUB-ot tesz fel.

Kinézet:

Cinnamon 5.4 verzió -> Mivel amúgy az ablakkezelés kétféleképpen valósult meg eddig, de nagy volt az igyekezet, hogy lehetőleg ez egységes legyen, nem volt ennek látszatja. Ha egy  programnak volt definiált fejsora, akkor a beállított GTK téma felelt a megjelenítésért. Ha nem, akkor nem a beállított, hanem a Metacity témakezelő. (Mint-x, Mint-y témák a Metacity-hez voltak igazítva, így alapból nem különböztek az ablakok. Hacsak nem változtatott valaki eltérő témára.

Nos, a Cinnamon-ból kukázták a Metacity témakezelőt, most csak a beállított GTK téma lesz a megjelenítés alapja. Csakhogy amit a Metacity tudott, az most hiányzik, a Mint témakezelő meg ezzel le lett csökkentve. Többek között nincs lehetőség az ablak szélek állítására, és az összes olyan témát sem lehet használni, ami Metacity-re épült, pl. nagy ablak gombok, stb.

Azaz értem én, hogy eddig bonyolult volt, és mostanra már annyira bonyolódott, hogy ezt már nem lehetett vállalni, de ezzel így szegényebb lett a Cinnamon.

 

#4.2.1 Ahogy írja is a.magyarázat, a replace kapcsoló vált, és egyben használatot rögzít (a következő változtatásig) az ablakkezelőknél. Példák:

metacity --replace

cinnámon --replace

#4.2 Mondjuk most egy Mint 20.3 van előttem. Menüszerkesztőt megnyitva látszik az Egyéb alatt a hozzá kapcsolódó menüpont, ami le van tiltva, azt nem tudom miért. Mármint biztos, hogy ha már fut a cinnamon, akkor nem indul, ezt mondja:

metacity

(metacity:3162): metacity-WARNING **: 14:01:01.311: Screen 0 on display ":0" already has a window manager; try using the --replace option to replace the current window manager.

(A menüben látható desktop fájl csak kiadja a metacity parancsot, opciók nélkül)

Amúgy:

man metacity

további okosságokat is mond.

Ami változás feltűnt, az a képernyőkép készítésre vonatkozik.

Szóval, régebben az volt, hogy megnyitok egy ablakot, mondjuk, egy beállítást, és abból nyitok még egy beállítást, ami az első ablak előtt nyílik meg, és, ha visszakattintok az első ablakra, akkor az kerül fókuszba, így a képernyőkép Ablak kiválasztásával mindkét ablakot lehet egyszerre fotózni. Mára ez „eltűnt”..., azaz, a forrás ablak nem kerül fókuszba. Ki kell jelölni a területet, ha egyszerre szeretném a két ablakot fotózni.

Mindez Debian 11 rendszeren. A Linux Mint rendszeren ugyanez van, megnézi valaki?

( apróság, de sokat használtam a leírások készítésénél, és bosszantó, hogy eltűnt a lehetőség )

Frissítés

Mmm, a változás problémája, úgy tűnik, megoldva. Felhasználói beavatkozást igényel, ezt:

Bosszantó marad, hogy a Képernyőkép készítése ablakot megnyitva, annak vezérlő felülete a fókuszba tett alkalmazás elé kerül. Máshogyan volt régebben..., ha jól emlékszem, az volt fókuszban, az összes, megnyitott ablak előtt. Persze, gondolnánk, a problémára ugyanez a megoldás: igen ám, de a Mindig felül beállítás a Képernyőkép alkalmazás ablaknál nem maradandó....

#7 Lentebb részletezi az oldal a használatot, de érdemes ránézni (nem próbáltam ki):

First we must initialize the TPM physical chip with the tpm_clear command, which returns the TPM to the default state, which is unowned, disabled and inactive. That command wipes all the ownership information from the TPM, invalidates all the keys and data tied to the TPM and even disables and deactivates the TPM.

First we must initialize the TPM physical chip with the tpm_clear command, which returns the TPM to the default state, which is unowned, disabled and inactive. That command wipes all the ownership information from the TPM, invalidates all the keys and data tied to the TPM and even disables and deactivates the TPM.

https://resources.infosecinstitute.com/topic/linux-tpm-encryption-initializing-and-using-the-tpm/

Azt nem tudja valaki, hogy lehet "kikapcsolni" a TMP kezelést az új kernelben? Próbáltam utánanézni, de csak annyit találtam, hogy kapcsoljam be a TPM-et az UEFI felületen. Ezt nem akarom, mert ha bekapcsolom, akkor a boot során folyamatosan loop-ba kerül a gép, felvillan egy pillanatra az induláskori képernyő (UEFI felület), majd újraindul, semmire nem reagál, le kell húzni töltőről, kivenni az aksit, ettől áll le. Visszatéve az aksit, F10-et nyomva tartva el lehet indítani a gépet, hogy a SETUP felülettel induljon. Kikapcsolva a TPM-et,  elindul a rendszer, de teleszórja piros üzenetekkel a dmesg-et, miszerint nem tud kommunikálni a TPM csippel.

Egy HP Probook 450 G2-ről van szó. Most nincs előttem, nem tudok konkrét hibaüziket mutatni, csak majd este.