1967. január 27-én az Apollo–1 legénysége – Gus Grissom, Edward White és Roger Chaffee – tragikus módon életét vesztette egy földi teszt során, amikor az űrkabinban tűz ütött ki a Kennedy Űrközpontban. A baleset mély sebet hagyott az amerikai űrprogramon, de egyben fontos tanulságokkal is szolgált, amelyek hozzájárultak az Apollo-program későbbi sikeréhez. A soha el nem indított küldetés tiszteletére az űrhajót posztumusz Apollo–1 névre keresztelték.

Frank Borman, James A. Lovell és William Anders 1968 decemberében váltak az első emberekké, akik megkerülték a Holdat. Az Apollo–8 fedélzetén összesen tíz holdkörüli keringést hajtottak végre, és számos olyan eljárást teszteltek, amelyek a későbbi holdmissziók során váltak kulcsfontosságúvá. A küldetés során az űrhajósok több történelmi mérföldkövet is elértek: ők voltak az elsők, akik elhagyták a Föld alacsony pályáját, elsőként láthatták a Földet teljes bolygóként, és az elsők, akik közvetlenül pillanthatták meg a Hold túlsó oldalát.