A Dual fejes (Dual Head) videokártyák elterjedése a Matrox G400 sorozattal 1999-ben kezdődött el nagymértékben a gamer piac miatt. Arról viszont már kevesebben tudnak, hogy előtte is voltak erre való próbálkozások. Bár igaz, hogy ez nem 3D-s kártya volt. Tekerjünk kicsit vissza az időben. Akkoriban a brit és német cégek folyamatosan fejlesztettek (ELSA Technology AG, SPEA) a videokártya biznisz minden területén. Kicsivel előtte született meg egy cég a Datapath amelyről ez a cikk szól. A cég ma is létezik.
A Datapath-ot 1982-ben alapította Tony Jones, Steve De’Ath és Brett Butcher. Fél éven belül megjelent az első termék, egy olcsó színes grafikus terminál, amely szilárdan megalapozta a vállalat életképességét. A Datapath a 80-as évek elején és közepén folytatta a miniszámítógépekhez való grafikus számítógépes terminálok fejlesztését, és vezető pozíciót szerzett az Egyesült Királyság és a Németország piacain.
1986-ban a Datapath piacra dobta első nagy teljesítményű plug-in grafikus kártyáját PC-k számára, a QPC-t (Quad Pixel Control), mivel a PC egyre inkább megelőzte a miniszámítógépet a CAD alkalmazásokban.A Datapath számítógépes grafikai tevékenysége tovább virágzott a grafikus kártyák további generációival, a Merlin-nel (1990) és a Harlequin-nel (1992). A 1994-ben mutatta be a 3D Merlin és a 2D Orion termékcsaládot, elsősorban a nagy értékű speciális piacokra összpontosítva, mint például a radarmegjelenítési rendszerek, a valós idejű 3D megjelenítés, a 3D virtuális valóság, a 3D head-up kijelzők és az orvosi képalkotó alkalmazások.
A 90-es évek második fele felé jelentős növekedés következett be a több kijelzős megoldások terén a munkaállomások számára, különösen a pénzügyi területeken vették az ilyen termékeket. Erre a növekedésre reagálva, 1995-ben sikeresen piacra dobták a Twin Orion 64-et, amely a több kijelzős rendszerek (például: tőzsde) európai piacának jelentős részét elfoglalta. 2000-ben a Datapath bemutatta a Horizon grafikus kártyák családját videofali alkalmazásokhoz. Ez a termék sok új ügyfelet vonzott, nagyon sikeresnek bizonyult, és kiterjesztette a Datapath elérhetőségét Észak-Amerikára és Ázsia-csendes-óceáni térségre.
Na de itt álljunk meg egy picit (1997). A Twin Orion 64-sikerén felbuzdulva 1997-ben piacra dobták a S3 Trio 64 alapú „TWINfinity” kártyákat.
A TWINfinity engine főbb jellemzői:
- A kártya két darab S3 Trio 64 V2 chipet tartalmazott, dual fejes kimenettel.
- 2MByte RAM van chip-enként
- 1280x1024 felbontás (5:4-es monitorokon)
- 256, High color és 16 millió színű üzemmódok.
- 85Mhz képfrissítési-frekvencia.
A window-os illesztőprogram felrakása után egy DOS-os segéd program aktiválja a második („slave”) kimenetet és egy színes Datapath logo mutatja nekünk hogy a rendszer működik.
Ezek után Windows vezérlőpultban (Control Panel) rögtön meg is jelenik egy TWIN-fül ahol (akár csak a mai rendszerekben) mindent beállíthatunk, legyen szó a felbontásról vagy a monitorok elhelyezkedéséről.
A két S3 chip felbontása ugyan nem állítható külön-külön, ez akkoriban azért még nagy kihívás lett volna, de az alkalmazás ablakok mozgatása a „nagyobb” kiterjesztett asztalon tökéletesen működik.
Azoknál a játékoknál amik támogatják a DirectX non-exclusive módját játszhatunk ablakba, a másik képernyőn meg lehet bármi. A cég ezután folytatta tovább a menetelést ezen a téren is, és eljutott oda ahol ma is van. Később volt nekik dual és quad fejes videokártyáik is, de ez már egy másik történet.
Az összeállítást késztette: Kistamás János
