Function? Aki már programozott egy picit ismerni ezt a fogalmat. Aki pedig nem, neki gyorsan összefoglalom: egy olyan programozási szerkezet, amiben egy névhez hozzárendelünk összetettebb programrészt, amire ezentúl a névvel tudunk hivatkozni. Így csak egyszer kell összeállítani ezt a kis programrészt és azután végtelenszer fel tudjuk használni. Most természetesen nem programozni fogunk, csak a bash shellben (pontosabban a bashrc-ban) készítünk ilyen kis programocskákat, amiket szeretnénk használni.
Hatékony keresés? Ha valamelyik állományt, mappát kell keresni mindenki valamelyik fájlkezelő keresőjére gondol. Ami jó ötlet, de van pár hibája. Sok fájlkezelő keresője túl egyszerű egy komolyabb kereséshez, és sok esetben lassú is. Ha egymás után keresünk állományokat akkor kitűnik az egyik legnagyobb hiba: nem feltétlen készít a kereső egy saját adatbázist, amiben gyorsabb keresni. A nagy tárolók korában a gyorsaság fontos, hiszen nem túl élvezetes a keresés. Milyen megoldást lehet még bevetni? Egy viszonylag egyszerűt mutatok, ami terminálos, gyors és jól skálázható.
Erős a gyanúm, hogy mindenki hallott már a grep parancsról, de sokkal kevesebben használják ezt a kellemes és hatékony parancssori programot.
Bár ismeri mindenki, de egy kis bemutatás nem árt. A grep parancs jellemzően szöveges állományokban keres egy előre megadott mintát, szót, karakter sorozatot. Illetve azokat a fájlokat listázza ki melyekben az adott karaktersorozat megtalálható.
Xargs nem egy mindennap használt parancs, jellemzően nem is ismerik. Én sem nagyon ismertem, de egy cikket olvasva érdekesnek és bemutatandónak találtam az xargs parancsot. Az xargs Linux parancs lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy parancsokat, parancs sorozatokat hajtson végre a szabványos bemenetről. Ha ez zavarosan hangzik, talán egyszerűbb, ha megnézünk egy egyszerű példát. A következő cat parancs az xargs segítségével az ls parancs által listázott összes fájlt megjeleníti.
Az Állítsd meg a csendes gyilkost! bejegyzéshez írott egyik hozzászólásomban felvetettem, hogy a LibreOffice Calc-ban mindenki könnyedén készíthet magának egy egyszerű vérnyomásnaplót. Azonban eszembe jutott, hogy talán nem ártana ehhez egy rövid útmutató azoknak akik számára teljesen ismeretlen ez az alkalmazás.
Az xclip használata nem egy érdekfeszítő téma, hiszen van szebb és többet tudó vágólap kezelő is. Az xclip egy egyszerű, de stabil vágólap kezelő, aminek nagy előnye, hogy parancssoros. Így mini szkriptekbe beépíthető, és minden rendszer tartozéka. Ha véletlenül nem települt fel, akkor telepíteni kell, amit a saját csomagkezelőddel megtehetsz. Értelemszerűen csak xorg alatt müködik.
Sokan azért nem használnak Linuxot, mert egyszerűen nem is ismerik, ha odáig el tudunk jutni, hogy szabadon kipróbálják, akkor már sokkal többször és szívesen választják az ilyen rendszert pláne a hétköznapi alapfeladatokra. Erre a megismertetésre is remek lehetőséget kínál egy külső SSD-re telepített Linux, hiszen a gépet ehhez nem kell megbontani, a telepítőről futtatott live rendszerhez hasonlóan a gépen esetleg fent lévő más rendszert ez nem érinti, az háborítatlan marad, nyugodtan lehet ismerkedni a Linuxszal. Persze ezen felül is több olyan szituációt (garanciális a gép, másé a gép [esetleg munkahelyi vagy iskolai gép, de mi inkább a saját rendszerünkkel használnánk], egyszerűen nem szívesen bontjuk meg a gépet mert nem értünk az ilyesmihez...) el tudok képzelni, amikor nem akarjuk vagy tudjuk megbontani azért a gépet, hogy a Linux számára beletegyünk még egy SSD-t, esetleg nincs is már lehetőség a gép belsejében még egy lemezt elhelyezni, ilyenkor jó megoldás lehet számunkra egy külső, a géphez USB-n csatlakoztatott SSD-ről futtatni a Linuxot, a módszer további előnyeként megemlíthető, hogy a Linux nem érzékeny a hardverkörnyezet változására, a külső SSD-t más géphez csatlakoztatva nagyon nagy eséllyel azon is ugyanúgy használni tudjuk majd a rendszert.
E cikkben bemutatom, hogy hogyan lehet telepíteni az Adobe Photoshop CC 2019-et Linux Mint-en. Azért esett a választásom erre a szoftver verzióra, mert ez az utolsó verzió ami még fenntartja a Windows 7-et, a WineHQ Windows kompatibilitási rétegnek pedig pedig jó Windows 7 kompatibilitása van.
A mai rész egy olyan területre kalauzol el, ami sok vitát generál. Bár a bemutatott módszerek komoly kockázattal járhatnak, de én úgy gondolom akinek van egy kis esze el tudja dönteni maga is a használatukat. A leírtak egy része a Linux (Unix) rendszerek egyik legnagyobb előnyét írják felül: a jogok teljes elkülönítését.
Miről is lesz szó? A sudo jog kikapcsolásáról. Azaz el szeretnénk érni, hogy egy sima user (a mintában laci, azaz én) kapjon teljes rendszergazdai jogot, úgy, hogy jelszó beírása nélkül futtathasson olyan programokat amikhez eddig ismerni kellett a root jelszót.
Firejail alapok, használata és három példa a használatára. Az első kérdés jogos:
Mi is az a Firejail?
Egy kis program, ami a leírásának első mondata szerint:
Firejail is a SUID sandbox program that reduces the risk of security breaches by restricting the running environment of untrusted applications using Linux namespaces, seccomp-bpf and Linux capabilities.
Hogyan lehet neked is Linux Mint-ed?
Kell hozzá egy számítógép, amin Linux Mint fut.
Hogyan kerül egy számítógépre a Linux Mint?
Jellemzően úgy, hogy valaki letölt (aztán leellenőriz) egy Linux Mint képfájlt, telepítőt ír belőle egy pendrive-ra és feltelepíti ezt a számítógépedben benne lévő vagy abba bekerülő lemezre.
A LinuxMint.hu lehetőséget nyújt többféle tartalom hozzáadására, és a következő bejegyzés témája, hogyan küldhetsz be saját anyagokat Cikk vagy Blogbejegyzés formájában.
Miről írjak?
Röviden: Bármiről!
Kicsit részletesebben: Bármiről, ami kapcsolódik a Linux Mint-hez vagy a szabad szoftverekhez! Ha van egy jól bevált trükköd, oszd meg, hogy mások is használhassák, és könnyítsd meg az életüket. Ha érdekes információt találsz, fordítsd le magyarra, ha szükséges, és jelöld meg a forrást, majd publikáld!
TLDR. A TLDR az internetes szleng egyik kifejezése, az angol „too long, didn’t read” (magyarul: „túl hosszú, nem olvastam el”) kifejezés rövidítése. Ezt írja a wikipédia. Ennyi felvezetés után már a lényegre is térhetünk. A Linux nagyon jól dokumentált. Gyakorlatilag a legtöbb parancs, program minden felhasználási területe a leírásokban részletesen megtalálható. Ahogy ismerjük a legtöbb programnál a -h vagy a -help kapcsoló kiíratja a főbb kapcsolókat, opciókat és lehetőségeket. Tegyük meg most az ls paranccsal. Szuper!