Kezdjük az elméleti dolgokkal:

Hogyan lehet neked is Linux Mint-ed?
Kell hozzá egy számítógép, amin Linux Mint fut.

Hogyan kerül egy számítógépre a Linux Mint?
Jellemzően úgy, hogy valaki letölt (aztán leellenőriz) egy Linux Mint képfájlt, telepítőt ír belőle egy pendrive-ra és feltelepíti ezt a számítógépedben benne lévő vagy abba bekerülő lemezre.

Ki végzi ezt el?
Megcsinálhatja ezt bárki, kerülhet hozzád úgy a gép hogy már rajta van a Linux Mint, [de akár még olyat is lehet, hogy a géped tulajdonságait, beállításait ismerve úgy kapsz egy a gépedbe beszerelendő vagy ahhoz külsőleg csatlakoztatandó lemezt, hogy már rajta van a(z) (elő)telepített Linux Mint].
Lehet azt is, hogy keresel magadnak egy számítógépszervizt, mely hajlandó rá, hogy a meglévő gépedre feltelepíti neked a Linux Mint-et. Esetleg találhatsz magadnak egy lelkes aktivistát, aki megcsinálja ezt neked, vagy talán még azt is vállalja, hogy odaül melléd és segít neked ebben, de te magad végzed a folyamatot, és így pártfogó irányítása mellett bele is tanulsz közben.
Választhatod a fenti lehetőségek bármelyikét, azonban valójában a leggyakrabban az a helyzet, hogy ezeket nem olyan könnyű összehozni, így marad az, hogy az egészet magunknak kell csinálnunk.
A továbbiakban ezen az úton próbállak végig vinni, méghozzá úgy, hogy azt feltételezem, te talán még soha nem adminisztráltál (telepítettél, állítottál be, frissítettél) számítógépes rendszert, legfeljebb használtad azt, amellyel mások mindezt megtették helyetted, ezért próbálok csak egyszerűen végrehajtható lehetőségeket felvonultatni a számos kínálkozó közül.

Beszerzés és kipróbálás

Az első kérdés az szokott lenni, hogy: Melyik Linuxot, azon belül is melyik Linux Mint-et válasszam?
Erre én most egy egyszerű választ fogok adni:
Töltsd le az aktuális Linux Mint Cinnamon 64 bites lemezképet.
(Van még sok más választási lehetőség és jól el szoktak ezeken lamentálni, de kár itt elakadni, a legtöbb géphez jó lesz ez, ha nem valami szemétdombra való hulladékra szeretnél telepíteni, vagy nagyon új gépre, akkor valószínűleg jól fog ez futni. A legtöbb embernek ez van, ehhez fogsz kapni a legkönnyebben segítséget.)

A lemezkép letöltése

A legegyszerűbb jelenleg, ha https://linuxmint.hu/letoltesek oldalon a legutoljára kiadott verzió (most ez a Linux Mint 21.3 Virginia) „Cinnamon (64 bit) letöltés” résznél a „Quantum Mirror”-ra kattintasz.

Ekkor, ha nincs másképp beállítva a böngésződ, elkezdődik a lemezkép letöltése a Letöltések könyvtárba.
Az internetsebességtől függően a folyamat néhány percig vagy akár sokáig is eltarthat, várd ki türelemmel a végét.
(Ha megnézed, nem ez a lehetőség, hanem a Torrent van elől a felsorolásban, vagyis ez van előnyben részesítve és ez jogos is, hiszen ha torrenttel töltöd le, és utána a torrent természetéből adódóan vissza is osztod, akkor ezzel segíted a Linux Mint terjedését. Ha ismered a torrent működését van ilyen irányú gyakorlatod, akkor nyugodtan válaszd ezt, én azért maradtam elsődlegesen a közvetlen letöltés ajánlásánál, mert láttam már érdeklődőt aki nem volt jártas a torrentezésben és ezen a ponton ezért elakadt.)

A következő lépés a letöltött lemezkép ellenőrzése szokott lenni, hiszen hibás lemezképből nem lehet hibátlan telepítőt írni. Ez azért nem annyira egyszerű, vessetek rám követ, én ezt ki szoktam hagyni és csak akkor térek ki rá, ha a megírt telepítővel vagy a telepítéssel valami gond van, általában nincs.

A lemezkép kiírása

Kell hozzá egy pendrive, melyről minden adat törölhető. Jelenleg a lemezkép mérete 2,9 GB, így elvileg bármely ezt meghaladó méretű pendrive megteszi, legtöbbször az emberek rendelkeznek ilyennel, de ha kell egyet venni, az sem nagy költség.
A letöltött lemezképet pendrive-ra kiírni a legegyszerűbb talán a Balena Etcher-rel.
Letöltöd a rendszeredhez illő hordozható vagy telepíthető Balena Etcher verziót, ha kell, akkor telepíted. Csatlakoztatod a géphez a pendrive-ot, aztán elindítod a Balena Etcher-t.
Három egyszerű lépés:
– A „Flash from file”-ra kattintva kitallózod a lemezképet.
– A „Select target”-ra kattintva kiválasztod a pendrive-odat.
– A „Flash”-re kattintva kezdeményezed a lemezkép pendrive-ra írását…

Szépen türelmesen várd meg míg végez!

Bootolás a pendrive-ról

Most már van egy pendrive-od, amiről lehet telepíteni a Linux Mint-et, bootolj be róla! A gépek bekapcsolásakor valamilyen gépenként változó gombot megnyomva előhívható egy úgynevezett boot menü. Nekem van olyan gépem, amin ehhez az F12-őt, másikon az F2-őt, harmadikon az Esc billentyűt kell ehhez megnyomni. Hogy nálad melyiket, azt én innen nem tudom megmondani, de általában a gép bekapcsolását követően ez kiírja, jellemzően a képernyő alján lévő sorban.
Ha megvan a boot menü, akkor abban meg fog jelenni a pendrive-od, még az is lehet, hogy kétszer, egyszer lesz a pendrive-od neve, másszor meg a UEFI után a pendrive-od neve, valahogy így:

Válaszd ki a pendrive-od (ha kétféle módon is elérhető, akkor inkább az UEFI-st) és nyomj egy entert.

Hamarost megjelenik egy úgynevezett GRUB menü, melyben az alapértelmezetten is bejelölt első lehetőséget választva, azaz simán csak egy entert ütve, betöltődik egy live rendszer.

Az UEFI módban bootolt telepítő GRUB menüje

A legacy módban bootolt telepítő GRUB menüje

Mi is az a live rendszer?
A live rendszer a telepítő pendrive-odról a gépedben lévő RAM segítségével fut, a gépben lévő lemezt nem veszi igénybe. Nyugodtan próbálgathatod tehát már most is a majdani telepítetthez nagyon hasonlító rendszert, ami persze lehet, hogy nem vagy csak részben magyar és bizonyára lassabb is, mintha már az SSD-ről futna, de máris le tudod ellenőrizni, hogy mennyire kompatibilis a géped a Linux Mint-tel, ha a live rendszer alatt van kép, hang és internetkapcsolat, akkor szerintem nyugodtan akár neki is lehet majd fogni adott gépen a telepítésnek, az alapfeltételek ebből a szempontból teljesülnek. Böngészhetsz, játszhatsz le mondjuk videókat az internetről, használhatod az irodai alkalmazásokat…, szóval ismerkedhetsz a Linux Mint-tel. Aztán ha végeztél, leállítod a gépet és később indítod úgy, ahogy szoktad, minden maradt a gépeddel úgy, ahogy volt. Amikor kedved van, bootolsz újra a pendrive-ról...

Amennyiben idáig eljutsz, szerintem az is hatalmas dolog, most már van saját tapasztalatod arról, hogyan is néz ki, miként működik egy asztali felhasználásra szánt Linux!

Lépések a telepítés irányába

Ha már saját magunknak kell csinálnunk, mi ennek a legegyszerűbb és legbiztonságosabb módja?
Azt már tárgyaltuk, hogy kell hozzá egy gép, amire telepíteni tudod majd a Linux Mint-et.
Egy eléggé kockázatmentes állapotot, viszonylag olcsó módon, elő tudunk úgy idézni, hogy egy már meglévő, amúgy Linux Mint kompatibilis gépünkbe teszünk egy külön SSD-t a Linux Mint számára. Ha nem tudod, hogy lehet-e még egy SSD-t beletenni a gépedbe, ha igen, akkor milyen való bele, ha kell segítség a beszereléséhez, akkor vidd el a géped egy számítógépszervizbe és ebben mind segíteni fognak neked.
(Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nekem van két USB-s SATA adapterem is, szóval én ennek segítségével szoktam a laptopokból felszabadult merevlemezekre is Linuxokat telepíteni. Csak hát a merevlemez tízszer lassabb az SSD-nél, ma már nem ad kellemes felhasználói élményt, ezért ezt ajánlani nem volna tőlem ildomos. Az ehhez hasonlóan USB-sen csatlakoztatott SSD-re is lehet Linuxot telepíteni, csak tudtommal az SSD esetében a használat során akkor van gond, ha nem támogatja a trimet. Ha találsz olyan külső USB-s SSD-t, mely támogatja a trimet, akkor arra is nyugodtan telepítheted a Linux Mint-et. Ennek nagy előnye, hogy a külső SSD-t könnyedén magaddal viheted és jó eséllyel az erre telepített rendszert másik gépen is be fogod tudni bootolni, használni, hiszen a Linux eléggé jól viseli a hardverkörnyezet megváltozását.)

Külső merevlemez egy számítógéphez csatlakoztatva

A Linux Mint számára mekkora SSD-t válasszak?
Nekem több gépemben is 120 GB-os van mindössze, így nem volna hiteles, ha azt írnám, hogy ekkorával nem lehet használni egy gépet. Lehet. Jobbára igazából csak egy rendszer fér rá és azért figyelni kell rá, hogy milyen alkalmazásokat telepít a rendszerre az ember, hány rendszermentési pontot készít, sok adatot nem lehet egy ekkora lemezen tárolni... Itt is igaz, minél nagyobb a lemez, annál jobb, igazából minimum 256 GB-ost javasolnék, de pláne, ha nem nagy az árkülönbség válaszd nyugodtan a számodra még megfizethető legnagyobbat. A nagy kapacitású lemezt a legkönnyebb használni, nem nagyon kell figyelned rá, hogy mit telepítesz, hány visszaállítási pontot készíttetsz a rendszerrel, persze nincs olyan nagy lemez, amit ne lehetne adattal teletömni, de egy nagyobb nehezebb, mint egy kicsit.

Külön gép a Linux Mint számára
Persze, ha megteheted, hogy ne csak egy külön lemezt szánj a Linux Mint-nek, hanem egy egész külön gépet tudsz biztosítani a számára, az is tökéletes. Nyilván nem mindig hever az ember körül egy gép kihasználatlanul, azonban ma már talán egy ilyen beszerzése sem akkora összeg, mint amikor mi öregek kezdtük.

Milyen gépet válasszak?
Népszerű álláspont, hogy a Linux mindenen elfut. Azonban szerintem ez egy picit hamis, nagyon gyenge vagy hibás gépen a Linux Mint-et sem lehet vagy nem lesz élmény használni. A gép természetesen ne legyen hibás, a mai minimum követelmény szerintem i5-ös processzor, SSD és 8 GB RAM, amely azért később legyen bővíthető legalább 16 GB-ra. Ha ettől jobb a processzor, több a RAM, az csak jó, annál nagyobb az esélye, hogy nem csak alapfeladatokra mint böngészés, filmnézés, irodai munka... fogod tudni használni a gépet.

Mivel Linux Mint-et szeretnénk rá telepíteni, olyan gépet kell választanunk, ami kompatibilis a Linux Mint-tel, amin jól működik majd ez a rendszer. Nagyon sok, a legtöbb gép ilyen, ha azonban kifogunk egyet ami éppen nem az, ez minket nem fog vigasztalni.
A telepítő pendrive-ot bárhová magaddal viheted, ha nem arra gépre akarod majd telepíteni a Linux Mint-et, mint amelyiken a telepítő-pendrive-ot kiírtad és a vásárlás előtt megengedik, hogy a kiszemelt gépet kipróbáld live rendszer alól, akkor így máris megbizonyosodhatsz arról, mennyire kompatibilis ez a Linux Mint-tel. Persze az is jó, ha például ez egy laptop, hogy rákeresel az interneten és így győződsz meg róla, hogy az a gép, amit meg szeretnél venni, remekül fut majd a Linux Mint.
A külön gép a Linux Mint-nek több szempontból is a legjobb megoldás szerintem, hiszen ha ezen a külön gépen nincs semmilyen számunkra érzékeny adat, minden törölhető, akkor nem kell foglalkoznunk az adatmentéssel és nyugodtan szabadon próbálkozhatunk a telepítéssel anélkül, hogy küzdenünk kellene azzal a kockázattal, hogy tapasztalatlanként félrenyúlunk és töröljük a számunkra fontos adatainkat vagy kárt teszünk a gépen lévő másik operációs rendszerben és ehhez még a telepítés során a gépben lévő többi lemez se kell kiszerelnünk a gépből, vagy lehúznunk az alaplapról a telepítés idejére. Így is elő tudod idézni azt az állapotot, hogy gyakorlatilag minden kockázat nélkül és nagyon nagy eséllyel egy sikeres telepítés koronázza első próbálkozásod.

A Linux Mint telepítése

Hogyan zajlik a telepítés?
Amennyiben van(nak) a gépben másik lemez(ek), akkor a legbiztonságosabb ha az(oka)t a telepítés idejére lehúzzuk, illetve kiszereljük a gépből.
(Tudom, ez néha macerás, és persze én mindig úgy telepítek, hogy a többi lemez is csatlakoztatva van a géphez, de ekkor már figyelni kell arra, hogy a gépben lévő másik vagy többi lemezen lévő tartalomban a telepítés során kárt ne tegyek. Mehetsz erre felé is, de sokféle jó megoldás lehet és ez összezavarhatja, megakaszthatja a kezdőt, ezért itt ebbe nem fogok belebonyolódni. Nyiss neki egy fórumtémát és a konkrét esetet kielemezve fognak neked ebben a fórumtársak segíteni.)
Mi most az egyszerűség kedvéért maradunk annak az esetnek a tárgyalásánál, amikor a géphez csak a telepítő-pendrive és egy olyan lemez (HDD vagy SSD) van csatlakoztatva, melyen nincs semmilyen adat, vagy minden rajta lévő adat törölhető.
A mostanra számodra már ismerős módon bebootolsz a telepítő-pendrive-ról (UEFI-s gépen most még jobban ajánlott az UEFI-s előtagú eszközt választani a boot menüből!) és ahelyett hogy próbálgatnád a Linux Mint-et, az „Install Linux Mint” ikonra kattintasz.

A telepítés indításának kezdeményezése

Elindul a telepítő.
Első lépés a rendszer nyelvének kiválasztása, itt érdemes a „Magyar”-t megjelölni majd a „Folytatás” gombot megnyomni.

A billentyűzetkiosztásnak általában jó az alapértelmezetten bejelölt „Hungarian”, „Hungarian”, ha valami különlegesebb billentyűzeted van azt persze most is megkeresheted, de ezt a beállítást később a telepített rendszeren is tudod majd módosítani.

A „Multimédia kodekek telepítése” lehetőséget én szoktam kérni, jó az ha a rendszer minél több mindent képes lejátszani.

A „Telepítés típusa” egy fontos rész, de mivel nekünk most csak egyetlen formázatlan vagy törölhető tartalmú lemez van a gépben, a telepítő automatizmusa biztosan nem fog hibázni, nyugodtan választhatjuk a „Merevlemez törlése és Linux Mint telepítése” lehetőséget és a „Telepítést most” gombra kattintva mehetünk is tovább.

Kapunk még egy figyelmeztetőablakot, itt is választhatjuk nyugodtan a „Folytatás”-t.

„Hol tartózkodik?” A Budapest az időzóna meghatározására általában tökéletes, itt is csak a „Folytatás”-t kell megnyomni.

A „Kicsoda Ön?” egy fontos rész!
Itt „Az Ön neve” és „Válasszon jelszót” valamint „Jelszó megerősítése mezőket feltétlen ki kell töltenünk. A „Válasszon jelszót” mezőbe miután beírtuk a jelszavunkat, a szem alakú ikonra kattintva ellenőrizzük le, hogy a rendszer úgy és azt a jelszót érzékelte-e, amit meg szerettünk volna adni, a jelszavunkat jól jegyezzük meg (esetleg jegyezzük le), hiszen arra szükségünk lesz a rendszer használatához!
A „Jelszó megkövetelése a bejelentkezéshez” szerintem helyes beállítás, ezt hagyjuk nyugodtan így.
Jöhet a „Folytatás”!

Innentől kezdve a rendszerről láthatunk különböző diákat, zajlik a telepítés, várjunk türelemmel (én ilyenkor sokszor magára is hagyom a gépet, levegőzöm egyet). Optimális esetben nincs semmilyen hiba és egyszer csak megjelenik a telepítés végét jelző üzenet.

Az „Újraindítás most” gomb megnyomása után következik még egy üzenet:

Távolítsuk el (húzzuk ki) a telepítő-pendrive-ot a gépből és nyomjuk meg az entert.

A telepített rendszer első indítása

A gép újraindul és betöltődik a telepített Linux Mint.
A bejelentkezési képernyőn a jelszavadat megadva birtokba veheted a rendszered.

Gratulálok a sikeres telepítéshez és szeretettel üdvözöllek a Linux Mint felhasználók táborában!

Utószó

Ha a folyamat kezdetekor volt másik lemez is a gépedben, amit a telepítés idejére lehúztál vagy kiszereltél, akkor most állítsd le a gépet, áramtalanítsd és csatlakoztasd újra vagy szereld vissza a lemezeket.
Kapcsold be újra a gépet.
Ha a Linux Mint az egyetlen rendszer a gépeden, akkor biztosan az fog elindulni.
Amennyiben több telepített rendszer is van a gépeden, akkor a gép bekapcsolását követően a boot menüben ki tudod választani, hogy melyik rendszer vagy lemez bootoljon be...

Természetesen lehet egy lemezre, amire a Linux Mint kerül úgy is telepíteni, hogy nem ezt az automatizmust választod és (akár sokkal) több partíciót hozol létre, készítesz külön home vagy adatpartíciót, létrehozol egy partíciót másik, később telepítésre kerülő rendszer számára…
Azonban ezek mind bonyolultabb eljárások ennél, a legegyszerűbb ezzel az automatizmussal telepíteni és ez is remekül használható, működőképes rendszert eredményez.
Amennyiben sikerült felkeltenem az érdeklődésedet, ennél sokkal részletesebb információkat találhatsz magáról a Linux Mint-ről vagy a telepítéssel kapcsolatos dolgokról a Linux Mint kézikönyvben, például az általam most átugrott letöltött lemezkép ellenőrzése is megtalálható benne.

Ha bárhol elakadnál vagy bármivel kapcsolatban kérdésed lenne, arra biztatlak, hogy nyiss egy fórumtémát, a tapasztalt fórumtársak örömmel válaszolnak, segítenek neked!

Sok sikert!