1979. január 2-án Dan Bricklin és Bob Frankston, a világ első táblázatkezelő szoftverének, a VisiCalc-nek a fejlesztői megalapították a Software Arts céget, amely a VisiCalc szoftver fejlesztése mögött működött. A VisiCalc-ot később még abban az évben mutatták be és szállították, és ez lett az első olyan „killer app” (megkerülhetetlen alkalmazás), amely személyi számítógépeken futott. Bricklin és Frankston a VisiCalc által olyan hatékony üzleti eszközt kínáltak, amelyet bárki használhatott a saját számítógépén, így hozzájárultak a személyi számítógép üzleti gépként való megítélésének megváltoztatásához, amely korábban csupán hobbi eszközként volt jelen.
1978 tavaszán, miközben MBA diplomáját szerezte a Harvard Business School-ban, Dan Bricklin számára megszületett az elektronikus táblázatkezelő szoftver ötlete. A Harvard Aldrich Hall 108-as termében ülve gyakran álmodozott. „Mi lenne, ha a számológépem hátulján lenne egy golyó, mint egy egér...” – tűnődött (már korábban találkozott az egérrel, valószínűleg Doug Engelbart konferenciáján vagy az Alto számítógép bemutatóján). „És mi lenne, ha lenne egy Head-Up Display kijelzőm, mint egy vadászgépben, ahol a virtuális képet láthatnám a levegőben előttem. A számológépen a táblázatban egérrel vagy billentyűzettel csak mozognék, beírnék néhány számot, kört rajzolnék köréjük, hogy összegezzem őket, elvégeznék néhány számítást, és azt mondanám: ‘10% megfelel!’” (Akkoriban mindig ez volt a válasz, amikor nem tudtak bonyolultabb számításokat végezni.)
1978 nyarán, az MBA program első és második éve közötti szünetben, miközben biciklizett Martha's Vineyard-en, eldöntötte, hogy valóra váltja ezt az ötletet, és valós terméket akar létrehozni, amit majd eladhat a diploma megszerzése után.
Bricklin az első prototípus megalkotásához az Apple II-t használta, amelyet Dan Fylstra, a Personal Software alapítója biztosított számára. Az első verzióban a képernyő görgetése még nem volt megoldva, de a táblázatok oszlopai, sorai és néhány egyszerű számítás már működtek. A fejlesztési folyamatot állapotdiagramokkal tervezték meg, amelyek azt mutatták be, hogy miként működik a program a különböző billentyűk megnyomásakor.
A termék fejlesztésére és publikálására vonatkozó szerződést a Personal Software céggel kötötték. Az üzlet az volt, hogy Bricklin és Frankston készítik el a programot, míg a Personal Software publikálja azt. A szerződés értelmében a szoftver eladásaiból a két alapító 35,7%-ot kapott a normál eladások után, és 50%-ot az OEM (számítógép-gyártói) értékesítések után. Ez a megállapodás, az „alkotó és publikáló” típusú együttműködés, később az iparágban elterjedt lett.
A Software Arts, Inc. 1979. január 2-án alakult meg Bob Frankston és Dan Bricklin közreműködésével. A céget Bob nevezte el, miközben egy gyorsétteremben vacsoráztak, amelyet „Kentucky Fried Fish”-nek hívtak (ez egy régi KFC épület volt, amit másik étterem használt újra).
Első irodájuk Bob bérleményében volt Arlingtonban, Massachusettsben, ahol ő a padláson dolgozott. A helyiség így nézett ki:
Bob Frankston itt dolgozott a VisiCalc kódolásán, miközben a képernyőt az Apple ][-ön próbálgatták. Az első verzió egy olyan korai változata volt, ahol a számok balra igazítottak voltak, és még nem voltak rögzített tizedesek. A program célja az volt, hogy minden pénzügyi érték pontosan jelenjen meg, elkerülve a bináris lebegőpontos számításokkal járó problémákat.
A program fejlesztése assembler nyelven történt, először a MOS Technology 6502 mikroprocesszorhoz, amely az Apple ][-ben volt használatos. A kódolás az MIT Multics típusú megosztott rendszeren zajlott, mivel éjszaka sokkal olcsóbb volt a használata, mint nappali csúcsidőben. Bob a modemjével csatlakozott a rendszerhez, miközben a nappalokat alvással töltötte.
A VisiCalc első verziója, amelyet 1979 januárjában készítettek, egyszerű, de funkcionális volt. Az értékek balra igazítottak voltak, és nem voltak még a tizedesjegyek helyes kezelésére vonatkozó szabályok. Az első képernyőképek is egyszerűek voltak, a számokat gondosan beírták, hogy jól mutassanak.
A kezdeti névötletek között szerepelt a „Calcu-ledger”, amit Dan Bricklin a reklámokhoz készített esszéjében említett. A végső név, a „VisiCalc”, a Personal Software és a Software Arts csapata közötti megbeszélésen született meg. A VisiCalc a piacra kerülése után hamarosan az első olyan „killer app”-ként vált ismertté, amely a személyi számítógépek elterjedését gyorsította.
A VisiCalc első „üzleti problémája” a Harvard Business School egyik esettanulmánya, a Pepsi-Cola esettanulmány elemzése volt. A program segítségével Dan Bricklin gyors pénzügyi előrejelzéseket készíthetett, miközben a számológépek és papíralapú számítások világában még soha nem látott szintű precizitással dolgozott. A professzor a látottak után megkérdezte, miért nem használt egyszerűbb arányokat. Bricklin válasza az volt, hogy így pontosabb volt az eredmény.
1979 májusában a VisiCalc elsőként mutatkozott be a személyi számítógépekkel foglalkozó sajtó előtt a San Franciscóban megrendezett West Coast Computer Faire keretében. A Personal Software egy különteremben szervezett bemutatót, ahol többek között a VisiCalcot és más lehetséges kiadványaikat ismertették a meghívott vendégekkel. Az esemény során Dan Bricklin demonstrálta a VisiCalc működését, bemutatva a program úttörő jellegét és felhasználási lehetőségeit. A bemutató kiemelkedő figyelmet kapott, hiszen a VisiCalc egyszerű és hatékony eszközként vált ismertté, amely alapjaiban változtatta meg a számítógépes táblázatkezelésről alkotott képet.
Ezen a rendezvényen találkozott először Bricklin Vern Raburnnel, aki később a Microsoft és a Symantec munkatársaként vált ismertté, majd társalapítója lett a Slate Corporationnek, ahol Bricklinnel és másokkal együtt dolgozott. Ez a találkozás is mutatja, hogy a VisiCalc nemcsak technológiai innovációként, hanem a szakmai kapcsolatok szempontjából is jelentős mérföldkő volt.
