Körülbelül egy hónappal az első tesztüzenet sikeres továbbítása után létrejött az első állandó kapcsolat az ARPANet hálózatán belül. A kapcsolatot a UCLA (Kaliforniai Egyetem, Los Angeles) és a Stanford Kutatóintézet között hozták létre. Az ARPANet, amely a modern internet alapját képezte, ezzel a mérföldkővel tette meg az első lépést egy globális kommunikációs hálózat felé. Az 1969. november 21-én létesített kapcsolat mára az internet első valódi kapcsolatának tekinthető.
Egy MIT tudós, J.C.R. Licklider, kinevezésre került az új Információfeldolgozási Technológiai Iroda (Information Processing Techniques Office, IPTO) kutatásainak vezetőjévé. Az ARPANET hálózat volt az internet előfutára. Az ARPA által 1969-ben fejlesztett hálózat célja az amerikai kormány felügyelete alatt álló katonai bázisok és kutatási osztályok összekapcsolása volt. Az ARPANET teljes egészében az amerikai kormány finanszírozásával jött létre a hidegháború idején, amely az Egyesült Államok és a Szovjetunió (SZU) közötti feszültséggel volt jellemezhető. Az amerikaiak egy olyan kommunikációs hálózatot fejlesztettek ki, amely nem hagyta őket sebezhető helyzetben, ha szovjet támadás érné őket.
A 70-es évek elején az egyetemek és más, a katonai komplexum számára dolgozó intézmények engedélyt kaptak az ARPANET-hez való csatlakozásra, és 1975 közepére körülbelül 100 csomópont létezett. A 70-es évek végére az ARPANET annyira kinőtte magát, hogy a csomagkapcsolási protokollja, a Network Control Protocol (NCP) már nem bizonyult megfelelőnek. 1972-ben az ARPANET kibővítette hatáskörét.
Az első Nemzetközi Számítógép- és Kommunikációs Konferencián (First International Conference of Computers and Communication) Washingtonban az ARPA tudósai bemutatták a rendszert, amely különböző számítógépeket kapcsolt össze 40 helyszínen. A washingtoni konferencia megalapította az Internetworking Working Group-ot (IWG), hogy koordinálja a jövőbeli kutatásokat. Ezzel párhuzamosan az ARPA tudósai folyamatosan finomították a rendszert. 1972-ben egy programot telepítettek, amely lehetővé tette az e-mailek küldését a hálózaton keresztül.
A 70-es évek elején a tudósok host-to-host protokollokat is kifejlesztettek. Ezt megelőzően a rendszer csak távoli terminál hozzáférést biztosított egy hosthoz. 1974-ben az ARPA tudósai, együttműködve a Stanford Egyetem kutatóival, olyan protokollokat fejlesztettek ki, amelyek lehetővé tették a különböző hálózatok közötti kommunikációt: a Transmission Control Protocol / Internet Protocol (TCP/IP) protokollt.
1972 – Az első e-mail programot Ray Tomlinson írta, amely mérföldkővé vált az ARPANET bővülő hálózatában, amely év végére már 24 helyszínt kötött össze.
1973 – Műholdas kapcsolatokat létesítettek Hawaii, az angliai University College of London és a norvég Royal Radar Establishment részvételével. Az ARPANET nemzetközivé vált, 37 helyszínt kapcsolva össze.
1974 – Vint Cerf és Bob Kahn publikálták a „A Protocol for Packet Network Intercommunication” című tanulmányt, amely a Transmission Control Protocol (TCP) tervezését ismerteti.
1980 – Az ARPANET első kiesése október 27-én következett be. A problémát egy véletlenül terjedő státusz-üzenet vírus okozta.
1983 – Az átváltás a gazda-gazda Network Control Protocolról (NCP) a TCP/IP-re, mint alapvető hálózati technológiára. Az ARPANET megosztásra került egy katonai (MILNET) és egy polgári részre.
1986 – Az NSFNET létrehozása 56 kbps-os gerinchálózati sebességgel.
1990 – Az ARPANET nyugdíjazása, miután a legtöbb egyetemi rendszert átállították az NSFNET-re. Az ARPANET projekt tehát 1990-ben megszűnt, de hozzájárult a távközlési iparban kialakult együttműködésekhez, amelyek megalapozták a modern internet és a világháló (World Wide Web) létrejöttét.
Hozzászólások
Magyarul eleinte csak
Beküldte zoli62 -
Értékelés:
Magyarul eleinte csak terminalban kiadott prancsokkal tudtak kommunikálni gépek között. Általában különböző egyetemeken levő kutató számítógépek között. Ennek magyar megvalósítása a Hbone volt már az internet korában. https://hbone.hu/
Én egy ilyen szárnyvonalon levő intézményben dolgoztam korábban. Köznyelvben egyetemi hálózat. https://www.tmit.bme.hu/sites/default/files/buihkr_szolgaltatasok_es_alk... Szorosan hozzá kapcsolódott az NIIíF 1986 óta. Az üzemeltetését átvevő KIFÜ idén decemberben jogutód nélkül megszűnik.
Magyarul eleinte csak
Beküldte kami911 -
Értékelés:
Wow ez azért elég menő, nincs kedved esetleg mesélni a régi időkről, egy-két cikk erejéig?
Nézőpontok
Beküldte T.István -
Értékelés:
Szerintem:
Az Arpanet koncepciót nyilvánvaló okok miatt nevezik az Internet ősének, naná annak során lett kidolgozva a TCP/OP. De! Kezdetben ugyebár katonai / védelmi célok voltak a szempontok, a hálózatnak nem volt kitüntetett node-ja, és hálózat olyan kiépítésű volt, hogy több node kiesése mellet is működésképes volt.
Ehhez képest mi van ma? A világ nagyobbik felén olyan a hálózat (igen, nagy részben nálunk is) hogy van kitüntetett node, annak kiesése az egész országot leválasztja, de ez fontos abból a szempontból, mert így lehet elszeparálni / ellenőrizni is a forgalmat lásd Kínai Nagy Tűzfal.
Biztos, hogy a mai Internet ez az a régi Arpanet továbbfejlődése?
@Zoli: Biztos nagyobb rálátásod van a dolgokra, akkor kettő nagy kapcsolat volt, a Hbone, ami az Ebone-ra kapcsolódott, de ez volt az egyetemi kapcsolat, és volt a nyilvános, vagy kereskedelmi kapcsolat, most nem jut eszembe a neve. Most kb. mi a helyzet? KIFÜ megszűnése azt jelenti, csak egy, a "kereskedelmi" kapcsolat marad? (Azokban az időkben nyilvános volt, merre és hogyan mennek a drótok, ma már ezeket eltitkolják)
Amikor Al Gore deregulációja nyilvánosan elérhetővé tette a köz számára a hálózat használatát (ezért hiszik az amerikaiak, hogy az Internetet Al Gore találta fel), de jobban belegondolva, nem ez a mai Internet születése? A köz teljesen újraépítette a hálózatot, nem az Arpanet-et használta ehhez.
Nagyon sokáig úgy látszott, hogy az Internetnek számos alkalmazása lehet (Gopher, FTP, peer to peer, ATM, meg persze WWW). Ma már bárit megkérdezel. az Internet az kizárólag a WWW, azaz az Internet az a grafikus tartalom ami ma van.
Na, ennek semmi köze az eredeti Arpanet-hez, de a még a későbbi '90-es évek elején uralkodó elképzeléshez sem.
Ebben az értelemben az Internet nem lehet, hogy a CERN-ben született meg?
A '90-es évek internetje kezdetben maga volt a világszabadság, a határok nélküli információs szupersztráda, ami nemzetek és cégek feletti (hisz nincs olyan, hogy Internet inc, és egyik országnak sem a sajátja. // már jó ideje a légtér, a rádióhullámok, a vizek és az űr fel lett osztva az országok között, és minden ország igyekezik az ellenőrizni, korlátozni// -ehhez képest az internet korlátoktól mentes, szabad információ áramlás, demokratizálódás.... Khm, ma hogy is van ez?
Az Interneten eredetileg távolról hozzáférni a helyi géphez, pláne úgy, hogy felhasználó ebben nem vesz részt, nem is tud róla, hogy is mondjam, fontos volt. Amikor 1995-ben megszületett a süti, akkor ment az altatás, hogy ez nem olyan, ugyan, ez nem csinál semmit, de fontos a működés szempontjából. Aztán jött a helyi cache. Persze ez azért kell, hogy ne legyen olyan lassú. Már nem emlékszem pontosan mikor lett Javascript. Ami aktív kód, helyi gépen fut, és mindent is tud csinálni. Aztán se szeri, se száma az interaktivitást biztosító megoldásoknak. A '90-es évek vége felé az FB felszipkázta a helyi gépről a levelező kliens címjegyzékét, annak aki frissen regisztrált, és a címjegyzékben szereplő összes címre küldött egy e-mailt olyan szöveggel, hogy xy (aki a címjegyzés tulajdonosa) meghív téged, hogy csatlakozz. Bizony!
Tehát, ez, ami most van, ez mikor is született?
Magyarul eleinte csak
Beküldte T.István -
Értékelés:
Szerintem ezt nem lehet úgy elmesélni, hogy az alternatív kapcsolás szerepét a kiépítésben meg lehetne kerülni, tehát, nem is igaz, ez valójában nem is történt meg.