Merre tovább Linux Mint Magyar Közösség?

kami911 képe

Sok víz lefolyt a Dunán mióta a Linux Mint Magyar Közösséghez csatlakoztam. Először mint felhasználó, aki az Ubuntu-ról tért át, majd a későbbiekben mint a magyar közösség zászlóvivője szerepkör hullott az ölembe, miután a régi tagok sajnos-sajnos kikoptak a közösségből. Sajnálom, hogy már nem jutott idejük a Linux Mint hazai ügyeit intézni. Azóta több közreműködő segítségével, és a régi tagokkal egyetértésben sikerült megújítani a honlapot. Remélem érdekes és hasznos tartalommal tudtuk páran megtölteni az új honlapot is. Ugyanakkor számomra hiányzik az igazi közösségi érzés. Nagyon sok energiát és szabadidőt tettem bele a projektbe, mert úgy éreztem ez a helyes út, és a Linux Mint megérdemli, hogy itthon is megfelelően képviselve legyen a projekt. Szóval igyekeztem, igyekeztünk mindent megtenni, hogy a Linux Mint felhasználói magyar nyelven is tökéletes kiszolgálást és segítséget kapjanak. A megjelent kiadások az elmúlt évben 100%-ban magyar nyelvi támogatással is elérhető volt. Persze árnyalja a képet a fórum, aminél azt gondolom mindenkinek önmérsékletet kell tanúsítani. Ugyanakkor, nyilvánvaló, hogy nem megy minden a legjobb irányba. És ez nem jelent a részemről kiégést, talán csak túlzott leterheltséget. Ennek oka, hogy kevesen vagyunk önkéntesek, akik tartalmat állítanak elő, vagy akik tevékenyen hozzájárulnak a közösség hazai életéhez. Nem mintha nem akartunk volna tagokat toborozni, de úgy érzem ezen a területen nem voltunk túl sikeresek. Öröm lenne azt látni, hogy több ember dolgozik a projekten, így kevesebb teher lenne azokon, akik már éppen már tevékenyen részt vesznek benne.

Hozzászólások

Élvezettel olvastam végig ezt

#8.1.1.2.1 De jó volt ezt olvasni. Köszönöm!
Sajnálom, hogy most nem engedhetek meg magamnak egy ehhez méltó választ. :(

A remény hal meg utoljára. Hátha csak késik, és nem múlik.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
tresor képe

Élvezettel olvastam végig ezt Élvezettel olvastam végig ezt

#8.1.1.2 Nem kell meg venned a Win10-et, a COA matricás gépeddel tehetsz egy próbát egy független lemezen Win10 telepítésével. Letöltöd az MCT 19.03 eszközt az MS hivatalos oldaláról, majd Windows-on megcsinálod az installer usb drájvodat. Megadhatod a COA matricán lévő kódot telepítéskor, de ha kihagyod akkor is beaktiválódik, ha legális az a liszenc. Nem kell megíjedni megy a Win10 régi hagyományos Legacy boot-al is és Secure Boot nélkül is.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

W10 és a W7 COA

#8.1.1.2.2 Erről majd kikérdeznélek, hogy pontosabban érezzem, amit üzensz.
Köszönöm!
(Sajnos, most nem írkálhatok kedvemre.)

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
kimarite képe

Élvezettel olvastam végig ez

#8 Csak rövid válaszok (próbáltam :-)) ... . Thyeby is elég jó válaszokat fogalmazott.

Szerintetek, ha ezt meglátja egy halandó...? És ez csak töredék még.
Ellenpélda, van AZ Android. Slussz, finito.

Van teljesen Linux OS-et futtató telefon, csak nagyon drága. Még. Mert egyedi a gyártás.
Volt Windows OS futtató telefon. Van? Nincs. Miért? Elcseszte a MS. Mit? a gyártást és bevezetést (röviden). Egy tőkeerős cég.
Van OS X-et futtató telefon. Sok? Nem. Hibátlan? Nagyon nem. Minden felhasználó elégedett? Egyáltalán nem. Olcsó? Nagyon nem.
Vannak Androidos telefonok, Olcsó? Igen (mondjuk). Minden frissítés naprakész? Nagyon nem, kivéve Nexus. ... itt elindult egy folyamat, amit a Google indított. Fene tudja, mi lesz belőle.
Kinek kell amúgy okostelefon? ... én is csak egy egyéni cél miatt vettem. :-)
És még azért, mert rájöttem, a „lapos” (noteszgép) csak 1.5 órát bír. Nem gondoltam át a vásárlásnál. Az okostelefon is csak egy napot bír. Szerintem ez botrány. De tényleg. A telefonra visszatérve, a Nokia 6140i telefonom egy hetet bírt ki feltöltés nélkül. Átvernek mindet, vedd meg, aztán két év múlva dobd ki. És szomorú, hogy elég nehéz ez ellen tenni, lehet, de nehéz.

Valamint egy fórumtárs ragyogóan leítra hogy  éppen emiatt nincs is igazi Linuxos közösség mert mindenki a saját os-ét hegesztgeti. 
Tudom hogy nem ennyire éles amit most itt leírtam mert erős átjárhatóság van a disztrók és a rájuk applikálható szoftverek között de valahol ez így nem jó.
Nem csodálkozom hogy a hardvergyártók hanygolják ezt a vonalat, nem ismerem a Linux driverhasználatát, lehet butaságot írok de hogy én nem írnék drivert 1235 változatba az biztos.

A kernelhez kell megírni a drivert és a firmware-t. Ennyi. Akarat van? Kéne ... . A többi csak szemcukorka, ami nem is létezik.
Nemcsak a saját OS van fejlesztve, sok minden megy a közösbe.

Szoftverezettség.
Itt is irgalmatlan dzsumbuj van egy kezdő számára. 
Mikor, hogyan, melyik Ppa, hogyan kell felvenni, egy darab szoftver miatt fel kell venni, hogyan frissül, pontosan, jól kompatibilis lesz, 1-2 év múlva is futni fog, stb.
És nem tudom a pontos menetét de gondolom hogy a szoftverek nem pontosan egyformák, pl. Opera böngészőt rá kall szabni az összes distróra. Ez is irgalmatlan fejlesztői munka élőerőben.

Nem a Linux terjesztések dolga, hogy egy Opera-kinézettel rendelkező Google Chrome-ot integráljon. Kicsit igen, de azért mégsem. Odamegy egy szoftverfejlesztő (Opera) egy nagy vállalathoz (Linux) és megváltoztatna mindent. Mégis milyen alapon? Ha nem (mert nem), akkor miért nem képes működő Opera-t készíteni? Nnna? Én egyébként nem tudok a hibákról, mert nem használok „Google Chrome termékeket” vagy Chromium böngészőt.
PPA-t, külső forrás nem kell felvenni! Ha mégis, az ... három parancssor, de tulajdonképpen a felvétel egy. Bonyolult? Nem.
A megoldásokra a fórum van és létezik.

Jogosultságok.
Ez nekem mindig is borzasztónak tűnt. Nem a nagyobb volumenű tevékenységeknél, pl. rendszerfrissítésnél, új program telepítésénél, törlésénél természetesen kérje be a jelszavamat.
Hanem pl. AbevJava, Ányik, meg még sok ilyennel találkoztam hogy az OS szó nélkül enged a szoftver telepítőjének olyan könyvtárakat létrehozni ami utána a szoftver számára hozzáférhetetlen, ergo nem tud működni. Ha az adott program telepítője hozta létre, akkor miért nem engedélyezett ANNAK a programnak hogy használja..?
Érdekes módon Androidon ezt is megoldották gond nélkül.  A telepítendő program létrehozza a saját könyvtárait, data, data/data, data/apps stb. helyeken és ezután abba írhat-olvashat csomót köthet. Más könyvtárakhoz nincs jogosultsága. Pl. az Opera használhatja a sajátjait de nem fér hozzá a Firefoxéhoz.
Teljesen logikus eljárás.

A Linux terjesztéseket a terjesztések készítői készítik, az alkalmazásokat csak integrálják. Pontosítsunk: ABEVJava és más külső alkalmazások. Nem feladat átprogramozni egy alkalmazást az alapoktól C++ vagy hasonló szinten. Tessék a NAV-ot hibáztatni, ha valamit rosszul csináltak. Igen. Ha Pistike ráborította Julcsikára a csokifagyit, azért nem Pistike tesója, a Gyuri a hibás.
A jogosultságok olyanok, amilyenek. A jelsző bekérése az adminisztrációs feladatoknál. A Linux így működik. Ennyi.
Másrészt a Linux terjesztések fel vannak készítve a Windowszal való kommunikációra, fordítva viszont nem így van. Akkor melyik a jobb, fejlettebb? Ebből a szempontból.

Könyvtárszerkezet. 
Nincs nagy rutinom a disztrókban de szerintem eléggé más a felépítésük.
Ellenpélda, a Windowsban az NT rendszer megjelenése óta, kb. 20 éve  ugyanott van a Program Files, az user(ek) mappái, a Win saját fájljai stb. A C meghajtó könyvtárszerkezet 20 év óta változatlan.
Ez biztosan így is van mert nemrég telepítettem W10 alá egy 16 éves szoftvert és csont nélkül felment és működik.
20 éve ugyanúgy érhető el a Vezérlőpult alól a Lemezkezelés, az Eszközkezelő stb. Ugyanúgy működik a registry. Vagyis egy OS főverzióváltásnál (ami 20 év alatt 6x volt összesen, ezt csak a Mac übereli, ha nem tévedek a 3.-nál járnak évtizedek óta) az user nem fog bambán állni és nézni mint Rozi a moziba.

Tök mindegy. A felhasználó az alkalmazásokat látja, amelyek ugyanúgy működnek mindenhol ..., a könyvtárszerkezettel nem kell egy felhasználónak foglalkoznia, semmilyen szinten. A háttérben marad a könyvtárak felépítése.
Ez szerinted jó vagy rossz (költői kérdés)?
A C meghajtó könyvtárszerkezet 20 év óta változatlan.
... amúgy a Linux terjesztések könyvtárszerkezete is változatlan ... időtlen idők óta.

Nem tudom, az a szemlélet praktikus és jól működik-e sokáig hogy egy szoftvert megír valaki Kuala Lumpurba, tesztelik szerteszét a világba, majd javítgatják Bombaybe, Moszkvába, véglegesítik talán Londonba, esetleg Kubába.
Talán értitek mire célzok ezzel.

A Linux terjesztéseket több ezer, tízezer, százezer ember teszteli. Szerte a világon. Lényegében bárki, aki telepít egy Linux terjesztést. A jelzett hibákat a fejlesztők javítják. A nem jelzett hibákat is, hiszen ők sem üldögélnek, hanem tesztelnek éjjel-nappal.
Ha valaki megír egy szoftvert ... egy ismeretlen programozó. Akkor létrehoz egy Git, SVN (Sourceforge, Launchpad, stb.) fejlesztői weboldalt, és a hibákat ott fogadja. Ha Windowsra, OS X-re is megírja, ugyanez a rendszer. Vagy ... a MS hall valamit róla (bulvár lapokban ...) ;-), és felvásárolja az egészet cakkompakk. Nem. :-D

Végszóként, talán annak a fórumtársnak adok igazat aki azt írta hogy az egységesítés mögött mindig is egy nagyobb cég áll aki felvállalja az OS karbantartását, összefogja egy kézbe azt a hatalmas és felmérhetetlen szellemi tőkével rendelkező hozzáértő, ámde szétforgácsolt fejlesztői gárda tíz-százezreit és megmutat nekik egy közös csapásirányt.
Erre mondta valaki hogy akkor elvész a sokoldalúsága, a rugalmassága, a szabadsága a Linuxnak.
Enélkül viszont maga a Linux fog elveszni.

Nem fog elveszni:

    Ifjúságom, e zöld vadont szabadnak hittem és öröknek
    És most könnyezve hallgatom, a száraz ágak hogy zörögnek

De sosem árt aggódni, és valamelyik Linux terjesztést segíteni, ahol lehet és amivel tudja az ember.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Élvezettel olvastam végig ez

#8.2 Kim köszi a részletes velemfoglalkozást, valami ragad rám talán megint
Thyeby fórumtársnak próbáltam válaszolni pár témakörben, itt is megállja a helyét, nem ismételnék.

Erre reagálnék csak,
"Nemcsak a saját OS van fejlesztve, sok minden megy a közösbe."
Valahogy így gondoltam, de legalább meg vagyok benne erősítve hogy nem egyedi-egyéni a fejlesztőgárda hanem sokoldalú és nyitott.

Telefonra reagálva, nem jó készüléket vettél, nekem átlagosnál nagyobb használat mellett 45-55 óra az üzemidő.

"De sosem árt aggódni, és valamelyik Linux terjesztést segíteni, ahol lehet és amivel tudja az ember."
Időm még lenne is rá, de miben tudnék amatőrként? 

Ágnes Vanilla nagyon jó, nekem tőle ez a kedvencem,
https://www.youtube.com/watch?v=Y9x4wF-Y2Us

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
kimarite képe

Élvezettel olvastam végig ez

#8.2.1 Telefonra reagálva, nem jó készüléket vettél, nekem átlagosnál nagyobb használat mellett 45-55 óra az üzemidő.

Kevésnek tűnik ez is.

"De sosem árt aggódni, és valamelyik Linux terjesztést segíteni, ahol lehet és amivel tudja az ember."
Időm még lenne is rá, de miben tudnék amatőrként? 

Bármiben: https://linuxmint.hu/kozosseg
A népszerűsítés is segítség.

Ágnes Vanilla nagyon jó, nekem tőle ez a kedvencem,

Sok kedvencem van tőle. Ez például egy feldolgozás (más által, tőle):
https://www.youtube.com/watch?v=C58OqN76kwg
Az eredeti: https://www.youtube.com/watch?v=WCOhDIuX5Jg
... vagyis „az eredeti”: https://www.youtube.com/watch?v=V0hcjTEfbYc

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Ha mással nem...

#8.2.1

"Időm még lenne is rá, de miben tudnék amatőrként? "

Ha mással nem, hát szíveddel, lelkeddel.
Ha komolyan gondolod, én szavadon foglak.
Nem az kell ide, hogy kernelt taníts írni c nyelven. Kevesebb is elég.
Rövid párbeszéd után utat tudok Neked mutatni, hogy miként adhatsz a lehetőségeidhez és a tehetségedhez mérten maradandót, építőt a közösségnek.

Mi testvérek megjavíttatuk Édesanyánk sírját a közelmúltban. Sok pénz volt (nekünk), de mi ezt nem elosztottuk annyifele, ahányan vagyunk, hanem azt mondtuk, hogy ki ki tegyen bele lehetőségei szerint annyit, amennyit ide tud szánni. (Önmagam, teljesen egyedül is ki tudtam volna fizetni. És nem azért nem tettem, hogy több pénzem maradjon, hanem hogy ez a projekt is közös lehessen, mint annyi más nekünk együtt. Mert ennek egyféle összeforrasztó ereje (is) van, valamint biztonságérzetet is ad. Azt, hogy el nem vár senki senkitől semmit, mégis számíthat a másikra.)

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Nem elég jóra vágyni

Szükségét érzem egy néhai földimet idézni (épp most és épp ide), kinek százhuszat vert a szíve, és akinek iskolája mellett, ahol tanított, puskalövésnyire laktam éveken át:

Még nem elég

 

Nem elég megborzongni,
De lelkesedni kell!
Nem elég fellobogni,
De mindig égni kell!
És nem elég csak égni:
Fagyot is bírni kell,
Ki acél akar lenni,
Suhogni élivel.

Nem elég álmodozni!
Egy nagy-nagy álom kell!
Nem elég megérezni,
de felismerni kell,
Nem elég sejteni,
hogy milyen kor jön el,
Jövőnket – tudni kell!

Nem elég a célt látni,
járható útja kell!
Nem elég útra lelni,
az úton menni kell!
Egyedül is! – Elsőnek,
elől indulni el!
Nem elég elindulni,
de mást is hívni kell!
S csak az hívjon magával,
aki vezetni mer.

Nem elég a jóra vágyni,
a jót akarni kell!
És nem elég akarni,
De tenni, tenni kell:
A jószándék kevés!
Több kell – az értelem!
Mit ér a hűvös ész?!
Több kell – az érzelem!
Ám nem csak holmi érzés,
de seb és szenvedély
keresni, hogy miért élj,
szeress, szenvedj, remélj!

Nem elég – a Világért!
Több kell – a nemzetért!
Nem elég – a Hazáért!
Több kell most – a népedért!
Nem elég – Igazságért!
Küzdj azok igazáért,
kiké a szabadság rég,
csak nem látják még,
hogy nem elég!
Még nem elég!

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
kimarite képe

Nem elég jóra vágyni

#9 Küzd itt mindenki, a látszat sem mutat mást. :-)

alain delon szeretnék lenni
éjjel nappal napszemüvegben lenni
nincsen nekem vágyam
nincsen nekem vágyam semmi
úszótalppal vizet taposni
fehér cápát szigonnyal partra dobni
nincsen nekem vágyam
nincsen nekem vágyam semmi

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Ami azt illeti...

Immár elég régen egyszer nekiálltam belevágni, hogy átültessem az Excel makróimat Libreoffice Calc alá. Azt gondoltam, készítek erről leírást, kicsit összehasonlítóst, mit hogyan sikerült, mi az, ami másképp működik, mi hiányzik, és mit hogyan lehet megoldani, képekkel fűszerezve, kicsit olyan nyelven, ami programozóknak is szól, de úgy is, hogy abszolút kezdők is kedvet kapjanak, persze a megoldásokat, működő makrókat, függvényket megosztva.

Ezt a leírást ide gondoltam feltölteni. Hát szép elgondolás volt, azt gondolom, de időm erre azóta sem jutott, a fene enné meg....

De a témával kapcsolatban más is eszembe jutott. Egyszer olvastam egy programozós könyben, ahol  szerző azt fejtegette, hogy mitől függ az, hogy éppen melyik program nyelv az aktuálisan menő, divatos, milyen szempontok befolyásolják ezt, szóval azt írta, ez nagyben függ attól is, hogy mekkora a "pressziója". Értette ezalatt mit használnak mások, mennyire ismert, nom du nom, milyen a marketingje, a vele kapcsolatos kommunikáció.

A kommunikáció szerintem nagyon sokat nyom a latba minden téren, és itt eme projekt kapcsán is.

Nem tudom, hogy sikerül-e leírnom amire rá akarok mutatni, hamarosan indulnom kell, nem tudok most sokat itt időzni. De kb. erre gondolok:

A Cinnamon a GTK+ 3-ra épülő asztali környezet. Karrierjét a GNOME 3 által használt GNOME Shell kiterjesztéseként kezdte, akkor még Mint GNOME Shell Extensions néven. Miután a Linux Mint fejlesztői számára világossá vált, hogy a GNOME Shell fejlesztése más irányba tart, mint ahogy azt elképzelték, 2012. január 2-án közleményben tudatták, hogy forkolják a GNOME 3 környezetet, minden segédprogramjával együtt.

Az 1.2-es verzióban az ablakkezelőt cserélték le, a GNOME 3 által használt Mutterről forkjára, a Muffinra váltott.

Na most, ezt bárki elolvasta a környeztemben, halvány fogalma sem volt, hogy miről szól ez az írás.

Amikor elmagyaráztam a történéseket, hogy bameg egyszer csak kijött az új Gnome, és kiverte a biztosítékot, mert hogyan nézett ki, meg különben az Unity merre, yútúbos videókkal szemléltetve, mindenkit baromira érdekelt a téma, a sztory, a dráma, húde ez milyen volt már, nane...- foglakoztak vele, érdekes volt számukra!

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
kimarite képe

Ami azt illeti...

#10 Az abszolút kezdők figyelem felkeltése olykor kicsit nehéz ügy. Olyan szempontból, hogy kedv is kell az érdeklődéshez, az meg néha nincs és innen már felesleges bármit is mondani. Gondolhatja egy kezdő, hogy „annyira jók” a Linux terjesztések, hogy az esetenként előforduló hiba jelenségek megoldása egy félmondat (MÜSZI), pikk-pakk megy minden. Nem. A másik, hogyha a megoldás felé vezető út egy mondat (pl. tolj egy parancsot és oszd meg a kimenetét) és nem több, akkor néhányan itt már elvesztik a kedvüket. Ami sose volt. Más rendszerek alatt sem másodpercek kérdése a megoldás. A Linux terjesztések hibáira azonban szerintem könnyebb a megoldást megtalálni. Mindenesetre a lehetőség megvan a kutakodásra, a beállítások finomítására. Elég sok.
Sokszor mégis van kedv (nem kell pesszimistának lenni), és akik tényleg érdeklődnek a Linuxos újdonságok iránt, azok itt, a különböző közösségi oldalakon vagy az ITCafe és a HWSW weboldalakon sok újdonságot olvashatnak.
Persze, a reklám sosem árt. Ami lehet egy adott témában megszületett leírás, vagy az ismerősöknek bemutatás, és aztán kis foglalkozás azzal is, hogy megismerjék a rendszer működését, legalábbis az alapvető dolgokat. A szüleim például Linux Mintet használnak.
És az is szimpátiát kelt, ha te írsz bejegyzést. A bejegyzések és leírások „mankóként” szolgálnak neked is.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Ami azt illeti...

#10.1 Kicsit visszagondoltam a múltba, amikor még kuriózum volt a számítógép, ami volt, azt úgy csempészték be nyugatról, aztán jöttek a PC klónok, aztán lett a helyi piacon is helye a számítógépeknek. Kb. mindre telepítve volt valamilyen DOS, nem volt választás kérdése, aztán helyel közzel volt Debian, Gentoo, Suse, és a Linuxot használók legfőbb problémái olyanok, voltak, hogy rendszerük nem kezelte deb csomagokat, vagy fordítva. És mantrájuk volt a "Linux filozófiája", legfőbb tézis pedig, a Linux biztonsági rendszere. Mindezzel együtt nehéz volt a Linux rendszer beszerzése is, beleértve a szükséges tudást. Azóta nagyot változott a világ, sokkal könnyebb információhoz jutni, könnyebb a rendszerket beszerezni hála az internet minden képzeletet felülmúló elterjedésének.

Voltak vélekedések Windows vs Linux ügyben, és az emberkék legfőbb érve választáskor az volt, hogy Linuxon nem futnak a játékok. No, most már ez sem igaz annyira, de persze van már másik kifogás: Libreoffice nem teljesen kompatibilis az MS Office-val. Az értelmiségi ismerőseimnél szinte kizárólag ez az adu. És nem, nem a dokumentum, vagy táblázat, amit lehet PDF-be is menteni, amivel nincs gond, hanem a hülye Powerpoint / prezentáció a legfájóbb. Lehet okos, ütős egy prezentáció, tudom jól, de az esetek többségében olyan szintű prezentációkról van szó, amit képekbe mentve Win alatt is és Linux alatt is diavetítéssel is le lehetne játszani.

De ezt az inkompatilitást én sem értem. Amikor M$ áttért végre a nyílt formátumra, akkor kis ideig teljes volt a kompatibilitás, aztán M$ változtatott az ODF formátumán, ez tény, de már ez is elég régen volt. Libreoffice azóta kezeli rosszul az Office dokumentumokat. Ezt nem értem, miért nem oldják meg. Látni belül, az XML-ben, hogy mi más, miért nehéz ezt lekövetni? Ha végre ez meg lenne oldva, az már elég nagy aduja lenne a Linuxnak....

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Csak a pontosság kedvéért

>Ellenpélda, a Windowsban az NT rendszer megjelenése óta, kb. 20 éve  ugyanott van a Program Files, az user(ek) >mappái, a Win saját fájljai stb. A C meghajtó könyvtárszerkezet 20 év óta változatlan.
Nagyon nem. Már w7-ben is megváltozott, más kérdés, hogy a visszafele kompatibilitás meg volt oldva hard linkekkel.
De még u.a Win verziók között is van eltérés a 32 bites / 64 bites változatok között.

>Ez biztosan így is van mert nemrég telepítettem W10 alá egy 16 éves szoftvert és csont nélkül felment és működik.

Viszont kismillió más szoftver van, ami nem működik csak adott Win verzióval.

>20 éve ugyanúgy érhető el a Vezérlőpult alól a Lemezkezelés, az Eszközkezelő stb.

Hát nem tudom, én elég sokat szoktam szenvedni a melóben a hányadák W10-en, mert semmi nincs ott, ahol
mondjuk W7 alatt volt. Az asztali ikonok neve is más, és méghogy vezérlőpult...

>Ugyanúgy működik a registry.

Dehogy is, mondjuk ez sokat fejlődött, az újabbakban már van jogosultság kezelés / támogatás is.

>Vagyis egy OS főverzióváltásnál (ami 20 év alatt 6x volt összesen, ezt csak a Mac übereli, ha nem tévedek a 3.-nál >járnak évtizedek óta) az user nem fog bambán állni és nézni mint Rozi a moziba.

De a, a W10-el pont ez a helyzet. Mondjuk azokat nem értem, akik pl. W7 helyett nem akarnak Linuxot használni, mert az mennyire más, újra kell tanulni. És ráfanyalódnak a W10-re, ami meg sokkal másabb.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Csak a pontosság kedvéért

#11 Még hozzáfűzném a pontosság miatt, hogy a beágyazott rendszereknél Linux alatt is van könyvtár kavarodás, ez igaz, pontosabban abban, ahogy azt egyer szoftverek kezelik. Olyasmik, hogy a fájlaikat egyes esetkeben a VAR alatt, más esetekben az ETC alatt tárolják.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
kimarite képe

Csak a pontosság kedvéért

#11 ráfanyalódnak a W10-re, ami meg sokkal másabb.

Fanyalodnak? Kötelező ... . 2020. januártól azt hiszem.

Persze, használhatnának inkább Linuxot. :-D ;-)

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Oldalak