Örüljünk, hogy van Linux Mint közösség, mert jónéhány nagy disztrónak nincs. Sem a Debiannak, sem a Fedorának, sem a Manjarónak, sem az openSUSE-nek, sem az MX Linuxnak nincs magyar közössége. Egyedül az Ubuntu, ami régóta megvan. Az UHU Linux haldoklik, a blackPanther se lehet annyira aktív. Azért is érdemes Linux Mintet használni, mert általában a problémákra megoldást tudnak adni a jobban hozzáértők itt a fórumon.

#8.2 Kim köszi a részletes velemfoglalkozást, valami ragad rám talán megint
Thyeby fórumtársnak próbáltam válaszolni pár témakörben, itt is megállja a helyét, nem ismételnék.

Erre reagálnék csak,
"Nemcsak a saját OS van fejlesztve, sok minden megy a közösbe."
Valahogy így gondoltam, de legalább meg vagyok benne erősítve hogy nem egyedi-egyéni a fejlesztőgárda hanem sokoldalú és nyitott.

Telefonra reagálva, nem jó készüléket vettél, nekem átlagosnál nagyobb használat mellett 45-55 óra az üzemidő.

"De sosem árt aggódni, és valamelyik Linux terjesztést segíteni, ahol lehet és amivel tudja az ember."
Időm még lenne is rá, de miben tudnék amatőrként? 

Ágnes Vanilla nagyon jó, nekem tőle ez a kedvencem,
https://www.youtube.com/watch?v=Y9x4wF-Y2Us

#8 Csak rövid válaszok (próbáltam :-)) ... . Thyeby is elég jó válaszokat fogalmazott.

Szerintetek, ha ezt meglátja egy halandó...? És ez csak töredék még.
Ellenpélda, van AZ Android. Slussz, finito.

Van teljesen Linux OS-et futtató telefon, csak nagyon drága. Még. Mert egyedi a gyártás.
Volt Windows OS futtató telefon. Van? Nincs. Miért? Elcseszte a MS. Mit? a gyártást és bevezetést (röviden). Egy tőkeerős cég.
Van OS X-et futtató telefon. Sok? Nem. Hibátlan? Nagyon nem. Minden felhasználó elégedett? Egyáltalán nem. Olcsó? Nagyon nem.
Vannak Androidos telefonok, Olcsó? Igen (mondjuk). Minden frissítés naprakész? Nagyon nem, kivéve Nexus. ... itt elindult egy folyamat, amit a Google indított. Fene tudja, mi lesz belőle.
Kinek kell amúgy okostelefon? ... én is csak egy egyéni cél miatt vettem. :-)
És még azért, mert rájöttem, a „lapos” (noteszgép) csak 1.5 órát bír. Nem gondoltam át a vásárlásnál. Az okostelefon is csak egy napot bír. Szerintem ez botrány. De tényleg. A telefonra visszatérve, a Nokia 6140i telefonom egy hetet bírt ki feltöltés nélkül. Átvernek mindet, vedd meg, aztán két év múlva dobd ki. És szomorú, hogy elég nehéz ez ellen tenni, lehet, de nehéz.

Valamint egy fórumtárs ragyogóan leítra hogy  éppen emiatt nincs is igazi Linuxos közösség mert mindenki a saját os-ét hegesztgeti. 
Tudom hogy nem ennyire éles amit most itt leírtam mert erős átjárhatóság van a disztrók és a rájuk applikálható szoftverek között de valahol ez így nem jó.
Nem csodálkozom hogy a hardvergyártók hanygolják ezt a vonalat, nem ismerem a Linux driverhasználatát, lehet butaságot írok de hogy én nem írnék drivert 1235 változatba az biztos.

A kernelhez kell megírni a drivert és a firmware-t. Ennyi. Akarat van? Kéne ... . A többi csak szemcukorka, ami nem is létezik.
Nemcsak a saját OS van fejlesztve, sok minden megy a közösbe.

Szoftverezettség.
Itt is irgalmatlan dzsumbuj van egy kezdő számára. 
Mikor, hogyan, melyik Ppa, hogyan kell felvenni, egy darab szoftver miatt fel kell venni, hogyan frissül, pontosan, jól kompatibilis lesz, 1-2 év múlva is futni fog, stb.
És nem tudom a pontos menetét de gondolom hogy a szoftverek nem pontosan egyformák, pl. Opera böngészőt rá kall szabni az összes distróra. Ez is irgalmatlan fejlesztői munka élőerőben.

Nem a Linux terjesztések dolga, hogy egy Opera-kinézettel rendelkező Google Chrome-ot integráljon. Kicsit igen, de azért mégsem. Odamegy egy szoftverfejlesztő (Opera) egy nagy vállalathoz (Linux) és megváltoztatna mindent. Mégis milyen alapon? Ha nem (mert nem), akkor miért nem képes működő Opera-t készíteni? Nnna? Én egyébként nem tudok a hibákról, mert nem használok „Google Chrome termékeket” vagy Chromium böngészőt.
PPA-t, külső forrás nem kell felvenni! Ha mégis, az ... három parancssor, de tulajdonképpen a felvétel egy. Bonyolult? Nem.
A megoldásokra a fórum van és létezik.

Jogosultságok.
Ez nekem mindig is borzasztónak tűnt. Nem a nagyobb volumenű tevékenységeknél, pl. rendszerfrissítésnél, új program telepítésénél, törlésénél természetesen kérje be a jelszavamat.
Hanem pl. AbevJava, Ányik, meg még sok ilyennel találkoztam hogy az OS szó nélkül enged a szoftver telepítőjének olyan könyvtárakat létrehozni ami utána a szoftver számára hozzáférhetetlen, ergo nem tud működni. Ha az adott program telepítője hozta létre, akkor miért nem engedélyezett ANNAK a programnak hogy használja..?
Érdekes módon Androidon ezt is megoldották gond nélkül.  A telepítendő program létrehozza a saját könyvtárait, data, data/data, data/apps stb. helyeken és ezután abba írhat-olvashat csomót köthet. Más könyvtárakhoz nincs jogosultsága. Pl. az Opera használhatja a sajátjait de nem fér hozzá a Firefoxéhoz.
Teljesen logikus eljárás.

A Linux terjesztéseket a terjesztések készítői készítik, az alkalmazásokat csak integrálják. Pontosítsunk: ABEVJava és más külső alkalmazások. Nem feladat átprogramozni egy alkalmazást az alapoktól C++ vagy hasonló szinten. Tessék a NAV-ot hibáztatni, ha valamit rosszul csináltak. Igen. Ha Pistike ráborította Julcsikára a csokifagyit, azért nem Pistike tesója, a Gyuri a hibás.
A jogosultságok olyanok, amilyenek. A jelsző bekérése az adminisztrációs feladatoknál. A Linux így működik. Ennyi.
Másrészt a Linux terjesztések fel vannak készítve a Windowszal való kommunikációra, fordítva viszont nem így van. Akkor melyik a jobb, fejlettebb? Ebből a szempontból.

Könyvtárszerkezet. 
Nincs nagy rutinom a disztrókban de szerintem eléggé más a felépítésük.
Ellenpélda, a Windowsban az NT rendszer megjelenése óta, kb. 20 éve  ugyanott van a Program Files, az user(ek) mappái, a Win saját fájljai stb. A C meghajtó könyvtárszerkezet 20 év óta változatlan.
Ez biztosan így is van mert nemrég telepítettem W10 alá egy 16 éves szoftvert és csont nélkül felment és működik.
20 éve ugyanúgy érhető el a Vezérlőpult alól a Lemezkezelés, az Eszközkezelő stb. Ugyanúgy működik a registry. Vagyis egy OS főverzióváltásnál (ami 20 év alatt 6x volt összesen, ezt csak a Mac übereli, ha nem tévedek a 3.-nál járnak évtizedek óta) az user nem fog bambán állni és nézni mint Rozi a moziba.

Tök mindegy. A felhasználó az alkalmazásokat látja, amelyek ugyanúgy működnek mindenhol ..., a könyvtárszerkezettel nem kell egy felhasználónak foglalkoznia, semmilyen szinten. A háttérben marad a könyvtárak felépítése.
Ez szerinted jó vagy rossz (költői kérdés)?
A C meghajtó könyvtárszerkezet 20 év óta változatlan.
... amúgy a Linux terjesztések könyvtárszerkezete is változatlan ... időtlen idők óta.

Nem tudom, az a szemlélet praktikus és jól működik-e sokáig hogy egy szoftvert megír valaki Kuala Lumpurba, tesztelik szerteszét a világba, majd javítgatják Bombaybe, Moszkvába, véglegesítik talán Londonba, esetleg Kubába.
Talán értitek mire célzok ezzel.

A Linux terjesztéseket több ezer, tízezer, százezer ember teszteli. Szerte a világon. Lényegében bárki, aki telepít egy Linux terjesztést. A jelzett hibákat a fejlesztők javítják. A nem jelzett hibákat is, hiszen ők sem üldögélnek, hanem tesztelnek éjjel-nappal.
Ha valaki megír egy szoftvert ... egy ismeretlen programozó. Akkor létrehoz egy Git, SVN (Sourceforge, Launchpad, stb.) fejlesztői weboldalt, és a hibákat ott fogadja. Ha Windowsra, OS X-re is megírja, ugyanez a rendszer. Vagy ... a MS hall valamit róla (bulvár lapokban ...) ;-), és felvásárolja az egészet cakkompakk. Nem. :-D

Végszóként, talán annak a fórumtársnak adok igazat aki azt írta hogy az egységesítés mögött mindig is egy nagyobb cég áll aki felvállalja az OS karbantartását, összefogja egy kézbe azt a hatalmas és felmérhetetlen szellemi tőkével rendelkező hozzáértő, ámde szétforgácsolt fejlesztői gárda tíz-százezreit és megmutat nekik egy közös csapásirányt.
Erre mondta valaki hogy akkor elvész a sokoldalúsága, a rugalmassága, a szabadsága a Linuxnak.
Enélkül viszont maga a Linux fog elveszni.

Nem fog elveszni:

    Ifjúságom, e zöld vadont szabadnak hittem és öröknek
    És most könnyezve hallgatom, a száraz ágak hogy zörögnek

De sosem árt aggódni, és valamelyik Linux terjesztést segíteni, ahol lehet és amivel tudja az ember.

#8.1.1.2
 

Néhány hasonlatodat nem értettem, 
amit megértettem arra reagálnék:

" Statisztika. No, annak én örülnék, ha valahogy megérttetnéd velem, hogy % értékek, amiket megidéztél, valósak, és relevánsak. Annyi féle számot olvastam én erről, ahány helyen olvastam. Egyik mögött se találtam hitelességet."
A statisztikai 2,2%-ot innen, a Linix Mint fórumról vettem.
Úgy tudom hogy a weboldalak böngészőhasználati statisztikája a leginkább mérvadó, vagyis milyen OS-t használó gépről látogatják az adott oldalakat.
Én véleményem szerint ez nagyon-nagyon releváns eredményt ad, gyakorlatilag a 10-80 éves kor közötti pc használó rétegben nincs, vagy elenyésző azoknak a száma akiknek van számítógépük de az életbe nem mentek fel egyetlenegy weboldalra sem. 
Egy párt, bőrszín, nem, nyelv  és os-független, hatalmas forgalmú közösségi oldal, pl. FB.  nagyon is jól tükrözi, milyen rendszerekről használják az emberek. Én elfogadom ezt a statisztikát.
Valamint, lehet hogy mégis nagymérvű hiba van a statisztikákban. De akkora nem lehet, nem létezik hogy a 2% az a valóságban pl. 68%., ekkorát nem is lehet hamisítani. Vagyis tájékozódni, közelítő adatokat megjeleníteni megfelel, mint az összes statisztika.

" Kutya ugat, pénz beszél. Nagy tőke koncentrálódott a MS, az Apple háza táján. Ahol a pénz, ott a hatalom."
Igazad van pénz beszél, én még olyan embert nem láttam aki a kimegy a piacra cipőért és a 40000 forintos  cipőt választja, amiből ráadásul csak egyetlenegy (!) fajta és méret van, 
mikor mellette ott sorakoznak az ugyanolyan jó, szép, kényelmes  és divatos lábbelik , 100 fazonba, színbe, kivitelbe, gyerekcipőtől a sportcipőn át az alkalmi kivitelig, és teljesen ingyen!
Ilyen ember nincs szerintem a földön.

"De nem ez a bajom ezekkel a soraiddal:
Nem érzed, hogy hagytad magad megmanipulálni? Hálózati OS részesedése a desk szektorban? Hasonlítsuk a Microsoft Windows Server részesedéséhez az asztali gép fertályon, másként alakul a kép. MS kullog megszégyenülve. Részesedés a játékpiacon? A Linux gyakorlatilag nincs jelen ott. Nem piacra, nem profitra gyúr."
Ezt végképp nem értem, pont az asztali rendszerekről beszélgetünk és a Mint, az Ubuntu és a többi pont az asztali szegmensre készült.  Egy Ubuntu, egy Mint, a Manjaro számomra fényévekre van a szerverektől. A Puppy kimondottan gyenge gépekre készült, nem gyenge szerverekre. A millió más felhasználás, médiacenterek, lejátszók stb. is igen messze van a szerver használattól.
A DVR, NVR szegmens nagy részén is Linux forkok futnak, bár ez már nagyon közel esik a hálózatos használathoz.

"Nehogy valami Linux lámát lássál már belém! Ugyanúgy tanulgatom, ahogyan Te. Megcsapott a szele, és magával vitt. Hogy is beszélhetnék róla másként, mint rajongással, ha egyszer megéreztem azt az ízt, amit több évtized Windows használat alatt soha nem éreztem? Ott azt éreztem, hogy tolják le a torkomon, a torkodon, a torkunkon. "
2 év vegyes használat után sem csapott meg a Linux szele, nem tagadom van benne valami ami nehezen leírható és nagyon tetszik, nevezhetjük ezt valamiféle szabadságnak de talán sikerült megmaradnom a racionalitás talaján.
A Win nekem a mai napig gördülékenyebbnek, gyorsabbnak, kezesebbnek tűnik, viszont a Mint és a Manjaro tele van olyan funkciókkal, apró featurekkel amiket pillanatok alatt megkedveltem, használom és már hiányzik más rendszerekből számomra. A szoftverek is általában a lehető legegyszerűbbek de ennek ellenére jól használhatók mert ami kell az benne van. Ezeken is látszik hogy olyan emberkék építették be a rendszerbe akik napi szinten komolyan gyűrik a gépet.
Nem érzem a torkunkon lenyomást, ha valaki valamit nem akar arra nem lehet rákényszeríteni, azt meg végképp nem hogy anyagilag belekényszerítsék valamibe ami számára rossz.

Valószínűleg a Mac a legjobb rendszer mert a panaszok nagyon kevesek és aki azzal kezdte vagy csak belecsöppent az nem akar váltani. Az is fizetős és zárt vagyis szabadságg feeling nélküli.

És mégegy ha már hasonlatokban bővelkedő az eszmecserénk.
10 éve, 22 év házasság után váltam el az első feleségemtől. A legnagyobb egyetértésben, azóta is jó a viszonyunk, megmaradt a tisztelet egymás iránt.
Ha valaki 10-15 évet használt Windows vagy bármilyen más rendszereket, a Linuxra váltáskor miért kell rommá alázni és ahol lehet  lehúznia a sárga földig? 15 évig használta, valószínűleg elégedetten mert különben már 1 év után váltott volna.
Ugyanez  a szitu amikor valaki ide a fórumra írja a kérdését, 
"Kedves fórumtársak, 5 hónapja használom a Linuxot, a mocskos pénzsóvár jogtipró hatalomra vágyó Windowst váltottam le., hogy én mekkora bal...asz voltam 20 évig hogy nem előbb váltottam..stb. Miért is nem váltott előbb..?
Valamint fogalomzavarba is van mert a Microsoft/Apple  lehet törtető, pénzsóvár, hatalomra vágyó etc. de a szerencsétlen OS az bajosan.
A másik aranyos szösszenet amikor az előbb idézett fórumtárs még le is bukik mert a hsz. végén leírja hogy, pedig nem a géppel ban a baj hanem a Linuxszal mert átbootolva az utálata tárgyát képező os alá a probléma nem jelentkezik.

Ami igaz, a W10 megjelenésével a Microsoft nem kevés felhasználót vesztett mert az általa menedzselt OS lassan átláthatatlan és átveszi az irányítást pc és az ember felett is.
Ha erre gondoltál némely célzásodban akkor ebben teljesen, 101%-ban  igazat adok neked, ez így van és ezt átlátva 1000x szimpatikusabb nekem is a Linux vonal, az még azt csinálja és úgy ahogyan én szeretném.
Ezen okokból nálam egy beidomított, lecsontozott, Defender és minden sallang nélküli, általam kordába tartott W10 fut 3 éve.

Többször leírtam már itt a fórumon hogy maximálisan meg vagyok elégedve az általam használt Linux rendszerrel. Az hogy nem nyavajgok annyit mint régebben az annak köszönhető hogy a rendszer beállt az általam elvárt használhatósági szintre (ismét le kell írjam hogy ebben nagyon sok része van az itt kapott segítségeknek, ezt nem győzöm köszönni).
De a Win számomra nélkülözhetetlen, néhány spec. szoftver és pár hardver miatt.
És szeretem mindkettőt, modern, jól használható, gyors és okos operációs rendszerek, pl. a KDE számomra az asztali felületek nonpluszultrája, fantaszikus, imádom. 
 

#8.1.1
Késő lett. Most csak ennyit, és röviden:

"Asztali OS részesedésben a Linux tudtommal most 2,2%-on áll.
Jó. Szép. Sokan fejlesztik, sokan tesznek bele mérhetetlenül sok energiát. Jól is használható. Ingyen van.
A Valve jóvoltából nyit a játékok felé is erősen vagyis nem érv már hogy játszani csak Winen lehet (ennek ellenére ja átékpiac 0,66%-a az övé csak)
Akkor valami csak van hogy a tömegek nem törik érte egymást.
Miért nem?"

Nagyon jó helyen áskálsz. Fentiekre magam is évtizedek óta keresem a választ. Talán könyvet tudnék írni erről - félre ne érts, meg ne ijedj, nem ide. :D
Ezer okot tudok megjelölni - címszavakban is hosszú lenne a felsorolás. Most csak mazsolázok Neked a repertoáromból néhányat. Bár némelyikről nem is gondolnád, hogy valahogy is ide tartozik. Pedig idetartozik - elég mélyre kotortam ahhoz, hogy nyugodtan ki merjem ezt jelenteni.

- Még Kádár apánk idejében volt egy program a cigányság kezelésére. Nem írom a nevét, túl hivatalos. Nevezzük cigányprogramnak az egyszerűség kedvéért. No, ennek a cigányprogramnak a keretében épültek cigánytelepek. (Szegregáció volt az bazmeg, azt csináltak kapetalesta atyáink belőle.) Vacsiúj lakásokat kaptak a cigányok. Ingyé. Cigánkőcsönre, tudja, amit nem kell visszafizetni. Tódultak is a putrikból a cigányok, egymást taposva. Beköltöztek, belakták. Jött a tél. Fáztak. Pénzük nem volt. Eltüzelték a frissen lerakott akácparkettát. Ingyen, és meleg.
Amelyik cigány odáig fajult, hogy beilleszkedne ide közénk, és másolni kezdett minket mániásan: Virítóan tiszta vakító hófehérben jártak, koszt a körmük alatt nem tűrtek, és a bőrt lesikálták magukról, hogy tisztának látszanak. Házat építettek, autót vettek. Keményen dolgoztak. No, ők akkor sem fűtöttek volna be az akácparkettával, ha a rájkók megfagyni készültek volna. Mert azért sokat dolgoztak, az nem ingyen volt.
Nem csak a cigány ember ilyen. Az egész világ ilyen. Te is, én is.

- Egy kísérletről szólok. Marketing téma.
Megkértek egy világhírű hegedűművészt, hogy vegyen részt a következő kísérletben:
Játszania kell egy órán át a metró aluljárójában. Kalapot le a földre, és adnak az emberek, amit adnak. Erre vagyunk kíváncsiak, mit adnak.
Muzsikus muzsikált, és összehegedült az aluljáróban valami 50-60 dollárt. Ugyanez a zenész ugyanazon a napon este fellépett Neww York-i puccos operaházban. Telt ház volt, és egyetlen belépőjegy ára $80 volt.

- Picit a fenti folytatása, csak más megközelítésben:
Ha esernyő ügynök vagy, ne a kocsmába kopogtass be árut eladni, mert oda mindenki direkte elázni bejáratos.

- Kutya ugat, pénz beszél. Nagy tőke koncentrálódott a MS, az Apple háza táján. Ahol a pénz, ott a hatalom. Most én szándékosan nem linkelem ide a hazai MS botrányt, a májkroszoft csiliódolláros büntetését az agyar ormány, bocs, Magyar Kormány miatt. Pénz, és hatalom. Sajnos a Linuxnak nincs ilyen lehetősége, nincs ilyen kártya a kezében. Kínában a Linux győzött a kormány OS-éért vívott párharcban, MS megszégyenült. (Neem verte nagy doobraa! Nagy dobra mást vert.)

- Játék. MS megvette kilóra. Semmivel nem jobb a MS AAA game, ami ugye nem megy Linux alatt. Beletette a pénzt, és rátenyerelt erre a piacra. Linuxnak se pénze nincs ilyenre, se bőr a képén ilyenhez.

- Statisztika. No, annak én örülnék, ha valahogy megérttetnéd velem, hogy % értékek, amiket megidéztél, valósak, és relevánsak. Annyi féle számot olvastam én erről, ahány helyen olvastam. Egyik mögött se találtam hitelességet.
De nem ez a bajom ezekkel a soraiddal:
Nem érzed, hogy hagytad magad megmanipulálni? Hálózati OS részesedése a desk szektorban? Hasonlítsuk a Microsoft Windows Server részesedéséhez az asztali gép fertályon, másként alakul a kép. MS kullog megszégyenülve. Részesedés a játékpiacon? A Linux gyakorlatilag nincs jelen ott. Nem piacra, nem profitra gyúr.

Nem folytatom most, fáradt vagyok már nagyon.

Nyugodt legyél nem fogsz megbántani. Nem olyan típusú vagyok. Vállalom a vitát (nevezzük nevén, jó dolog az), csak sajnos nagyon kevés az idő rá. És örülök annak, hogy magad sem vetted bántásnak az én soraimat. Nem is volt szándékom, esküszöm!

Annyira nem vagyok elfogult a Linuxszal, mint gondolod. Elfogult vagyok ahhoz kétség nem fér. De nem foggal körömmel védem, és nem fikázom a Wint, ha méltánytalan. Multiboot rendszerem van, és a grub menüben van olyan tétel, hogy Windows 7. (A Win 10-et szűk hónapja meg akartam venni, csak átgondoltam, hogy bölcsebb azt akkorra halasztanom, ha nem kapok levegőt nélküle. Ha majd nem élhető ez a COA matricás W7, ahogyan most az XP.)

Mégvalamit:
Nehogy valami Linux lámát lássál már belém! Ugyanúgy tanulgatom, ahogyan Te. Megcsapott a szele, és magával vitt. Hogy is beszélhetnék róla másként, mint rajongással, ha egyszer megéreztem azt az ízt, amit több évtized Windows használat alatt soha nem éreztem? Ott azt éreztem, hogy tolják le a torkomon, a torkodon, a torkunkon. A pénzünkért cserébe. Ahogyan a UPC csatornákon a reklámokat.
Itt kapok levegőt, nem ismeretlen fogalom az erkölcs, és emberszag van. Meg szabadság.

 

Majd később még erre-arra talán válaszolgatok, ha időm, erőm engedi.
 

 

Immár elég régen egyszer nekiálltam belevágni, hogy átültessem az Excel makróimat Libreoffice Calc alá. Azt gondoltam, készítek erről leírást, kicsit összehasonlítóst, mit hogyan sikerült, mi az, ami másképp működik, mi hiányzik, és mit hogyan lehet megoldani, képekkel fűszerezve, kicsit olyan nyelven, ami programozóknak is szól, de úgy is, hogy abszolút kezdők is kedvet kapjanak, persze a megoldásokat, működő makrókat, függvényket megosztva.

Ezt a leírást ide gondoltam feltölteni. Hát szép elgondolás volt, azt gondolom, de időm erre azóta sem jutott, a fene enné meg....

De a témával kapcsolatban más is eszembe jutott. Egyszer olvastam egy programozós könyben, ahol  szerző azt fejtegette, hogy mitől függ az, hogy éppen melyik program nyelv az aktuálisan menő, divatos, milyen szempontok befolyásolják ezt, szóval azt írta, ez nagyben függ attól is, hogy mekkora a "pressziója". Értette ezalatt mit használnak mások, mennyire ismert, nom du nom, milyen a marketingje, a vele kapcsolatos kommunikáció.

A kommunikáció szerintem nagyon sokat nyom a latba minden téren, és itt eme projekt kapcsán is.

Nem tudom, hogy sikerül-e leírnom amire rá akarok mutatni, hamarosan indulnom kell, nem tudok most sokat itt időzni. De kb. erre gondolok:

A Cinnamon a GTK+ 3-ra épülő asztali környezet. Karrierjét a GNOME 3 által használt GNOME Shell kiterjesztéseként kezdte, akkor még Mint GNOME Shell Extensions néven. Miután a Linux Mint fejlesztői számára világossá vált, hogy a GNOME Shell fejlesztése más irányba tart, mint ahogy azt elképzelték, 2012. január 2-án közleményben tudatták, hogy forkolják a GNOME 3 környezetet, minden segédprogramjával együtt.

Az 1.2-es verzióban az ablakkezelőt cserélték le, a GNOME 3 által használt Mutterről forkjára, a Muffinra váltott.

Na most, ezt bárki elolvasta a környeztemben, halvány fogalma sem volt, hogy miről szól ez az írás.

Amikor elmagyaráztam a történéseket, hogy bameg egyszer csak kijött az új Gnome, és kiverte a biztosítékot, mert hogyan nézett ki, meg különben az Unity merre, yútúbos videókkal szemléltetve, mindenkit baromira érdekelt a téma, a sztory, a dráma, húde ez milyen volt már, nane...- foglakoztak vele, érdekes volt számukra!

>Ellenpélda, a Windowsban az NT rendszer megjelenése óta, kb. 20 éve  ugyanott van a Program Files, az user(ek) >mappái, a Win saját fájljai stb. A C meghajtó könyvtárszerkezet 20 év óta változatlan.
Nagyon nem. Már w7-ben is megváltozott, más kérdés, hogy a visszafele kompatibilitás meg volt oldva hard linkekkel.
De még u.a Win verziók között is van eltérés a 32 bites / 64 bites változatok között.

>Ez biztosan így is van mert nemrég telepítettem W10 alá egy 16 éves szoftvert és csont nélkül felment és működik.

Viszont kismillió más szoftver van, ami nem működik csak adott Win verzióval.

>20 éve ugyanúgy érhető el a Vezérlőpult alól a Lemezkezelés, az Eszközkezelő stb.

Hát nem tudom, én elég sokat szoktam szenvedni a melóben a hányadák W10-en, mert semmi nincs ott, ahol
mondjuk W7 alatt volt. Az asztali ikonok neve is más, és méghogy vezérlőpult...

>Ugyanúgy működik a registry.

Dehogy is, mondjuk ez sokat fejlődött, az újabbakban már van jogosultság kezelés / támogatás is.

>Vagyis egy OS főverzióváltásnál (ami 20 év alatt 6x volt összesen, ezt csak a Mac übereli, ha nem tévedek a 3.-nál >járnak évtizedek óta) az user nem fog bambán állni és nézni mint Rozi a moziba.

De a, a W10-el pont ez a helyzet. Mondjuk azokat nem értem, akik pl. W7 helyett nem akarnak Linuxot használni, mert az mennyire más, újra kell tanulni. És ráfanyalódnak a W10-re, ami meg sokkal másabb.

#11 Még hozzáfűzném a pontosság miatt, hogy a beágyazott rendszereknél Linux alatt is van könyvtár kavarodás, ez igaz, pontosabban abban, ahogy azt egyer szoftverek kezelik. Olyasmik, hogy a fájlaikat egyes esetkeben a VAR alatt, más esetekben az ETC alatt tárolják.

>Ellenpélda, a Windowsban az NT rendszer megjelenése óta, kb. 20 éve  ugyanott van a Program Files, az user(ek) >mappái, a Win saját fájljai stb. A C meghajtó könyvtárszerkezet 20 év óta változatlan.
Nagyon nem. Már w7-ben is megváltozott, más kérdés, hogy a visszafele kompatibilitás meg volt oldva hard linkekkel.
De még u.a Win verziók között is van eltérés a 32 bites / 64 bites változatok között.

>Ez biztosan így is van mert nemrég telepítettem W10 alá egy 16 éves szoftvert és csont nélkül felment és működik.

Viszont kismillió más szoftver van, ami nem működik csak adott Win verzióval.

>20 éve ugyanúgy érhető el a Vezérlőpult alól a Lemezkezelés, az Eszközkezelő stb.

Hát nem tudom, én elég sokat szoktam szenvedni a melóben a hányadák W10-en, mert semmi nincs ott, ahol
mondjuk W7 alatt volt. Az asztali ikonok neve is más, és méghogy vezérlőpult...

>Ugyanúgy működik a registry.

Dehogy is, mondjuk ez sokat fejlődött, az újabbakban már van jogosultság kezelés / támogatás is.

>Vagyis egy OS főverzióváltásnál (ami 20 év alatt 6x volt összesen, ezt csak a Mac übereli, ha nem tévedek a 3.-nál >járnak évtizedek óta) az user nem fog bambán állni és nézni mint Rozi a moziba.

De a, a W10-el pont ez a helyzet. Mondjuk azokat nem értem, akik pl. W7 helyett nem akarnak Linuxot használni, mert az mennyire más, újra kell tanulni. És ráfanyalódnak a W10-re, ami meg sokkal másabb.