SpaceVim

Beküldte balacy - 2021. okt. 11. 08:30

Spacevim? Lehet, hogy sokan nem is hallottatok róla, ahogy én sem. A Magyarch discord csatornáján hívta fel egyik társunk a figyelmet rá, és kipróbáltam. Megtetszett, így egy bemutató, figyelemfelhívó bejegyzést raktam össze. A megszokott mód most sem egy teljes gépkönyvet szeretnék készíteni, hanem csak rámutatni: ilyen is van. Ha megtetszik, hasznosnak találod, akkor használod, ha nem, akkor nem. Nekem nagyon bejött, bár az első pár használatnál nagyon idegesítőnek találtam. Más, mint az nvim vagy a vim csak önmagában használva.

Szeptember elsején volt 27 éve az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára elindított a „Virtuális könyvtár” projektet

Beküldte simonszoft - 2021. szep. 06. 12:32

John Adams elnök által alapított (1800. 04. 24) Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára 1994.09.1.-én döntette el, hogy elindítja a Virtuális könyvtár projektet, amelynek célja a könyvek digitalizálása és azok számítógépes hálózatokon keresztüli megosztása a diákok és kutatók számára világszerte.
A "virtuális könyvtár" projekt révén nagyon ritka és/vagy igen rossz állapotban lévő anyagokat is elérhetővé tehetnek, valamint helyet takaríthat meg a könyvtár számára, amelynek állománya 2014 -ben 838 mérföldnyi polcot töltött fel.

30 éves a Linux (kernel)

Beküldte kami911 - 2021. aug. 25. 05:13

Éppen 30 éve volt, hogy Linus Torvalds – egy finn egyetemista – elküldte az szerény levelét a comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett:

A „Linux” elnevezés szigorú értelemben véve a Linux-rendszermagot jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben. A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unix-szerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux-rendszermagra és az 1983-ban, Richard Matthew Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alapprogramokra épül. A Linux pontosabb neve ebben az értelemben GNU/Linux.

A „Linux” kifejezést használják Linux-disztribúciókra (terjesztések) is, ám ilyenkor általában a disztribúció nevét is hozzáteszik. Egy-egy disztribúció olyan összeállítás, amely az alaprendszeren túl bizonyos szempontok alapján összeválogatott és testre szabott programokat tartalmaz.

Hamarosan 30 éves lesz a Linux kernel

Beküldte unisz - 2021. aug. 25. 04:55

Ennek apropóján ismert és kevésbé ismert érdekességeket közöl az @OracleLinux twitter fiókja:

Az első Linux kernel kiadás mindösszesen 10,239 sor forráskódból állt. Napjainkra már több mint egymillió kódhozzájárulást (commit) fogadtak be be a Linux kernelbe.
Mi lesz a Linux jövője? A Linux kiszolgáló-piac éves bevétele 2027-re elérheti a 15,64 milliárd dollárt.
Hozzávetőlegesen a hollywood-i produkciók 90 százalékában veszt rész Linux alapú rendszer a filmkészítés valamely szakaszában.
2013 óta a Nemzetközi Űrállomás is Linux alapú rendszereket használ.
A Linux nagyon aktív fejlesztői közösséggel rendelkezik. A Linux Foundation adatai alapján az elmúlt 15 hónapban óránként átlagosan 7,8 fejlesztés és javító kódrészlet (patch) került beolvasztásra (merge) a Linux kernelbe.
A Linux első kiadásai nem voltak szabad szoftverek. A korai verziók licencei tiltották a kereskedelmi felhasználást és a termék továbbadását. Linux 1992-ben váltott a GPL licenccel, s nyílt meg a lehetőség arra, hogy mindenki szabadon használhassa és fejleszthesse.
A New York Stock Exchange (NYSE, New York-i tőzsde) is Linux-ot használ a nagy sebességet igénylő tranzakciók követéséhez, számítások végzéséhez.
Az Android mobiltelefon operációs rendszer is Linux-ra épül, egy alaposan módosított Linux-ra.
James Cameron népszerű Avatar című filmjének készítéséhez is Linux-ot használtak.
2000-ben, az Apple vezér, Steve Jobs egy feltétellel munkát ajánlott Linux Torvalds számára: nem dolgozhat a Linux kernelen. Linus szerencsére ezt az ajánlatot visszautasította.
Noha az első Linux kiadás forráskódját 100 százalékban Linux Torvalds írta, napjainkban 1 százaléknál kevesebb kód származik az eredeti Linux Torvalds által készítettekből.
A Linux 1.0 verziója 1994 márciusában jelent meg és 176 250 kódsort tartalmazott a forráskódja. Ekkoriban se Google, se Netflix, se iPhone nem létezett.
Esélyes, hogy a meglátogatott weboldalakat Linux-on futtatják. A webkiszolgálók döntő hányada alatt Linux teljesít szolgálatot.
Minden Linux kernel kiadásnak van egy-egy kódneve. A nemrég megjelent kiadások között van például a „Fearless Coyote” [Rettenthetetlen Sakál] (4.13) és „Shy Crocodile” [Félénk krokodil] (5.0) is.
A Linux kernel eddig 20 000 ember munkáját dicséri és 2020. augusztusában küldték be az egymilliómodik commit-ot.
Hogyan mondod azt, hogy Linux? Ma már egyértelmű, de 1994-ben Linux Torvalds készített egy WAV-fájl ennek egyertelműsétésére: Hello, this is Linus Torvalds, and I pronounce "Linux" as "Linux".
Az okostelefonoktól kezdve a szuperszámítógépekig a Linux kernel képes sokféle környezetben is futni.
A Tux miért éppen egy pingvin? Néhányan úgy gondolják Linus imádja ezt az állatot, amely viszont nem megfelelő egy céges megjelenéshez. Linus Torvalds azt mondta, hogy egy feldühödött pingvin harapta meg őt és megfertőzte a "penguinitis" (nem létező) betegséggel.
Minden jelentősebb űrprogram Linuxot használ, beleértve a NASA-t, és az ESA-t is. A SpaceX 65 űrmissziót teljesített a Falcon 9 rakétákon szolgálatot teljesítő hibatűrő Linux rendszerüknek köszönhetően.
A Linux kernel hozzávetőlegesen 27,8 millió kódsorból áll a Git tárolója tanulsága szerint. A systemd 1,3 millió kódsorból áll.
A NASA által készített Perseverance marsjáró révén a Linux már a Mars bolygót is meghódította!
A Linux segítségével olyan népszerű szolgáltatások érhetőek el, mint az Airbnb, az Uber, a Netflix, valamint számos más hatalmas, vagy éppen piacra törő cég is Linux-ot és a szabad szoftvereket választotta.
Az 1997-ben készül James Cameron film, a Titanic volt az első film, amelyet Linux kiszolgálókon készítettek.
Tudtad-e, hogy a Linuxnak majdnem más lett a neve? Linus Torvalds eredetileg a projektet "FreeX"-nek akarta nevezni, a "free". a "freak" és az"Unix" szavak kombinációjából.
Linux rendszermag fut a világ leggyorsabb 500 szuperszámítógép szinte mindegyikén.
A Linux kabalafiguráját a Tux pingvint, Linus Torvalds választotta. Magát a figurát Larry Ewing rajzolta meg.
Tudtad, hogy a Linux név a Linux Kernel elnevezésből ered, amely kernelt 1991 kezdte el írni Linus Torvalds, az akkor még a Helsinki Egyetemre járó egyetemista?

Cikkajánló:

VIM, alapok - kezdőknek

Beküldte balacy - 2021. júl. 30. 16:00

Vim, na ne… ez az első reakciója mindenkinek, aki még nem használt Vim-et. Alapvetően egy átlag felhasználónak nem is kell a Vim, hiszen vannak felhasználóbarátabb, esetlegesen grafikusabb szerkesztők is. Ha nem létszükséglet, akkor minek is ezzel a Vim-mel foglalkozni? Mert elterjedt és minden rendszeren jó eséllyel ott lesz. Alapismereteket érdemes elsajátítani, még akkor is, ha nem igazán akarod használni. Ha nincs más a gépen, akkor se essél kétségbe, illetve ha valamit a Vim nyit meg, akkor se legyen pánik, mert ki sem tudsz lépni.

Pet, a kedvenc

Beküldte balacy - 2021. júl. 30. 15:38

Pet? Valószínűleg nem sokan hallottatok erről a kis programról. Egy terminálos parancs tároló és indító. A terminálos munka ellen az egyik legnagyobb ellenérv a hosszú és összetett parancsok megjegyzése, begépelése és az ezzel járó hibalehetőség. Más többféle megoldást kipróbáltam, amikor olvastam erről a mini programról.

A Lutris alkalmazás telepítése

Beküldte kimarite - 2021. jún. 10. 11:04

A Lutris ingyenes és nyílt forráskódú játékvezérlő Linux-alapú operációs rendszerekre, készítője és fenntartója Mathieu Comandon és a közösség, és a GNU General Public License licenc vonatkozik rá.

Linuxos műholdvevők bemutatása - kicsit másképp

Beküldte T.István - 2021. máj. 31. 21:01

Preambulum:

TV műsorok vételére manapság több megoldás is létezik, mégpedig nagy vonalakban:

A notify-send alapjai

Beküldte balacy - 2021. feb. 22. 16:17

A notify-send egyszerű, gyors és mindenhol használható üzenet küldő rendszer. Ami nem takar mást, csak egy üzenet megjelenítését a monitorodon. A notify-send küldi az üzenetet, így kell valami ami meg is jeleníti: ez a dunst. Mindkettő könnyű, egyszerű és erőforrásigénye kicsi. Az laapfunkciókat tudja, azaz ne egy kdialog stb. szintet várj el.

SystemD időzítő alapok

Beküldte balacy - 2020. dec. 05. 06:57

A systemd időzítő használata első látásra sokkal bonyolultabbnak tűnik, mint a cron. Ez valóban így is van, de a több lehetőség miatt legalább egy próbát megér a dolog. Ha az előző részekben leírt módszerrel kilistáztad a systemd részeit, az aktívan futó eszközöket, akkor láthattad, hogy van olyan, hogy .timers. Ezek az időzítő rendszer részei. Itt is, mint a legtöbb esetben csak az alapokat beszéljük meg, inkább kedvcsinálónak, mint komoly és alapos leírásnak szánom a systemd időzítő témát.

Két hasznos program

Beküldte balacy - 2020. dec. 01. 16:18

Hasznos program sorozatunkat folytatjuk. Már mutattam pár érdekes, vagy kevésbé érdekes programot. A mai részben is ezt a vonalat követem, de egy felvetésre szeretnék reflektálni: van értelme ilyen, sok esetben periférikus programot bemutatni? Ezek kevesebb embert érdekelnek, és nem is nagyon keresnek rá az emberek. Igen, van! A világháló tele van az alap parancssori programok bemutatásával, így pld. az ls, cat és a cd stb. parancsokat mindenki megismerheti. Akinek van egy kis kedve a parancssoros munkához, ezekről nagyon sok jó leírást talál.

SystemD alapok

Beküldte balacy - 2020. dec. 01. 16:11

Systemd. Mindenki hallott róla, és a legtöbbünk használja is, még akkor is, ha nem tudja mi is ez. Már volt érintőlegesen szó a systemd témáról, amikor a cron-t kezdtük el használni. Ott már láttuk, hogy valami rendszerhez tartozó, és szolgáltatást nyújtó valami. Kis kitérő: sem tudásom, sem kedvem nincs eldönteni, hogy a systemd Poettering, a Linuxot romba döntő ördögi eszköze, és a Sátán maga, vagy egy csodafegyver. Örök vita lesz ez, és nincs is nagyon értelme ebbe belefolyni.

Find helyett

Beküldte balacy - 2020. okt. 27. 10:27

Bár a legtöbb parancssoros megoldásnál a find parancsot ajánlja mindenki a fájl keresés elvégzéséhez, és egyéb tevékenységhez, de nem biztos, hogy mindig az a legjobb. Én most egy egyszerűbb, de jól használható CLI, azaz terminálos kereső programot mutatok be. Miért? Egyrészt a find viszonylag sokat tud, de igen sok paramétere közt elvész a lényeg, az egyszerű kezelhetőség. A fájl keresés megoldható GUI, azaz grafikus felületen is, hiszen nagyon sok jó fájlkereső program létezik. A legtöbb grafikus fájlkezelőben is van ilyen lehetőség.

Mp3 normalizálása

Beküldte balacy - 2020. okt. 17. 07:34

Normalizáljuk az mp3 fájlok hangerejét az mp3gain segítségével. Bár sokféle normalizálás zámára alkalmas grafikus program van, és sok lejátszó támogatja a lejátszáskori normalizálást, de nekem a terminálos megoldás jött be. Ez a kis Linuxos program egyszerűen használható, gyors és elvégzi, amit kell.