A 19. század közepén a világ egyre jobban összekapcsolódott, a vasút és a gőzhajók forradalmasították a közlekedést, de a távolsági kommunikáció még mindig hetekbe telt. A távíró (telegraph) megjelenése új lehetőségeket nyitott meg, ám annak vezetékes infrastruktúrája földrajzi akadályokba ütközött – leginkább az óceánokban. Az Atlanti-óceán két partján – Észak-Amerikában és Európában – már többször is megkísérelték, hogy egy távközlési kábelt helyezzenek el a tengerfenéken, de minden próbálkozás kudarcba fulladt.
A számítástechnika történetében nemcsak az új processzorok, operációs rendszerek és hálózati protokollok formálták az iparágat, hanem a jogi csatározások is. Az IBM ellen indított versenyjogi perek különösen nagy hatással voltak arra, hogyan alakult a hardver- és szoftverpiac, milyen szabványok terjedtek el, és milyen mozgástere maradt a kisebb szereplőknek. Ebbe a sorba illeszkedik a Mira-Pak Inc. és az IBM közötti, kevésbé ismert, de tanulságos antitröszt-per is, amely a snack-élelmiszeripar automatizált csomagolási technológiája körül bontakozott ki.
A 19. század közepén a világ egyre jobban összekapcsolódott, a vasút és a gőzhajók forradalmasították a közlekedést, de a távolsági kommunikáció még mindig hetekbe telt. A távíró (telegraph) megjelenése új lehetőségeket nyitott meg, ám annak vezetékes infrastruktúrája földrajzi akadályokba ütközött – leginkább az óceánokban. Az Atlanti-óceán két partján – Észak-Amerikában és Európában – már többször is megkísérelték, hogy egy távközlési kábelt helyezzenek el a tengerfenéken, de minden próbálkozás kudarcba fulladt.