Bruce McCandless II és Robert L. Stewart történelmi űrsétája: 1984. február 7-én két amerikai űrhajós, Bruce McCandless II és Robert L. Stewart végrehajtotta az első kötetlen (untethered) űrsétát, vagyis olyan űrsétát, amely során nem voltak kábellel rögzítve az űrrepülőgéphez. Ehhez az úttörő technológiai újításhoz a Manned Maneuvering Unit (MMU) nevű sugárhajtású manőverező egységet használták, amely lehetővé tette, hogy önállóan mozogjanak a világűrben.
Az űrséta során Bruce McCandless II lett az első ember, aki valóban szabadon lebegett a Föld körüli pályán, anélkül hogy bármilyen kötél vagy egyéb kapcsolat tartotta volna az űrhajóhoz. A küldetés egyik csúcspontja az volt, amikor McCandless több mint 97 méterre (320 lábnyira) eltávolodott az űrrepülőgéptől, ezzel gyakorlatilag az első emberi műholdként keringett a Föld körül. A látványos és ikonikus pillanatot számos fénykép is megörökítette, amelyeken McCandless a fekete végtelen űrben lebeg, háttérben a kék Földdel. Az MMU-t később a NASA nem használta tovább, mert bár rendkívüli szabadságot adott az űrhajósoknak, bizonyos biztonsági aggályokat is felvetett. Ez az esemény azonban örökre beírta magát az űrkutatás történetébe, mint az egyik legmerészebb és legikonikusabb űrbéli kaland.
Az MMU (Manned Maneuvering Unit) használata lenyűgöző technológiai vívmány volt, de több biztonsági aggály is felmerült vele kapcsolatban, amelyek végül hozzájárultak a rendszer kivonásához.
Az MMU sűrített nitrogéngázt használt a hajtóműveiben, és bár pontos irányításra volt képes, a készlete korlátozott volt. Ha az űrhajós túl sokat manőverezett volna, kifogyhatott volna az üzemanyagból, ami azt jelentette volna, hogy nem tud visszatérni az űrrepülőgéphez. Bár volt egy vészhelyzeti visszatérési protokoll, ez nem adott teljes biztonságot egy váratlan helyzetben. A világűrben akár egy apró hiba vagy rosszul időzített manőver is azt eredményezhette, hogy az űrhajós távolabb sodródik, és már nem tud visszatérni az űrrepülőgéphez. Egy ilyen helyzetben a mentés bonyolult és időigényes lett volna. Az 1986-os Challenger-katasztrófa után a NASA szigorúbb biztonsági előírásokat vezetett be, és a felesleges kockázatokat igyekeztek minimalizálni. Mivel az MMU nem volt nélkülözhetetlen a küldetésekhez, a NASA úgy döntött, hogy a továbbiakban nem használja ezt az eszközt. Az MMU egy továbbfejlesztett változatát, a SAFER (Simplified Aid for EVA Rescue) rendszert később bevezették. Ez egy kisebb és könnyebb vészhelyzeti manőverező rendszer, amelyet a Nemzetközi Űrállomás (ISS) űrsétái során használnak. A különbség az, hogy a SAFER csak rövid távolságokra képes mozgatni az űrhajóst, és vészhelyzeti visszatérésre szolgál, nem pedig teljesen szabad mozgásra, mint az MMU.
Bár az MMU látványos és történelmi jelentőségű volt, a biztonsági kockázatok miatt végül csak két küldetésen (STS-41-B és STS-41-C) használták, majd kivonták a használatból.
