1983. szeptember 27-én Richard Matthew Stallman (rms) bejelentette, hogy elindítja a GNU projektet, amelynek célja egy teljesen Unix-kompatibilis szoftverrendszer megírása volt, amit „GNU”-nak nevezett el. A név egy betűszó, amely jelentése „Gnu’s Not Unix”, azaz „A GNU nem Unix!”. Bár a GNU hasonló volt a Unixhoz, szabadon használható, terjeszthető és módosítható szoftverrendszerként készült, ami nagy különbséget jelentett a zárt, tulajdonosi rendszerekkel szemben.
Stallman bejelentése nemcsak egy technikai projekt kezdetét jelentette, hanem a szabad szoftver mozgalom megalapítását is. A szabad szoftverek lényege, hogy a felhasználók szabadon használhatják, tanulmányozhatják, megoszthatják és módosíthatják a szoftvereket, anélkül, hogy bármilyen korlátozásba ütköznének. Stallman később megalapította a Free Software Foundation-t (Szabad Szoftver Alapítvány), amely a szabad szoftverek fejlesztését és terjesztését támogatja. A GNU projekt mögött álló szervezet, a FSF biztosítja a szabad szoftverek fejlesztéséhez szükséges jogi és pénzügyi támogatást. Az FSF feladata a szoftverszabadság védelme és terjesztése, valamint a GNU General Public License (GPL) fenntartása, amely a legfontosabb szabad szoftverlicenc.
A szabad szoftver mozgalom alapjai
A GNU projekt megalapozta a szabad szoftver mozgalmat, amely az alábbi négy szabadságon alapul:
- A program futtatásának szabadsága (freedom 0) – A felhasználók bármilyen célra futtathatják a programot.
- A program tanulmányozásának és módosításának szabadsága (freedom 1) – A felhasználók hozzáférhetnek a forráskódhoz, hogy megérthessék a működését, és módosíthassák, hogy az jobban megfeleljen az igényeiknek.
- A program másolatainak terjesztésének szabadsága (freedom 2) – A felhasználók szabadon megoszthatják a program másolatait másokkal.
- A módosított változatok terjesztésének szabadsága (freedom 3) – A felhasználók megoszthatják a program módosított verzióit, így az egész közösség profitálhat a változtatásokból.
A GNU és a Linux kapcsolata
A GNU projekt az évek során számos olyan eszközt és szoftvert hozott létre, amelyek a szabad operációs rendszerek alapját képezik. Azonban a GNU projekt önálló kernel, a GNU Hurd befejezése előtt találkozott Linus Torvalds Linux kerneljével. A Linux kernel és a GNU programok együttműködése hozta létre azt a teljes operációs rendszert, amelyet ma általában Linux-ként ismernek, bár helyesen GNU/Linux-nak vagy GNU+Linux-nak kellene nevezni.
A GNU projekt és a szabad szoftver filozófiája nagy hatással volt a nyílt forráskódú szoftverek világára. A GNU által létrehozott eszközök és licencrendszerek, mint például a GNU General Public License (GPL), alapvetően befolyásolták a szoftverfejlesztési közösséget, és megalapozták a modern nyílt forráskódú operációs rendszereket, mint például a Linux alapú rendszereket.
Richard Stallman bejelentése forradalmi változást indított el a szoftveriparban, amely a felhasználói szabadságot és a közösségi fejlesztést helyezte előtérbe.
