A Microsoft kiadta a parancssoros környezetbe szánt Edit 2.0 verzióját. A klasszikus MS-DOS Editor előtt tisztelgő, modern kezelőfelületű szövegszerkesztő legfontosabb újdonsága a szintaxiskiemelés megjelenése, amelynek köszönhetően a program már egyszerűbb kódszerkesztési feladatokra is használható.

A Edit továbbra is az egyszerűségre épít: célja egy könnyen használható, kis méretű, terminálban futó szerkesztő biztosítása, amelynek kezelése a Microsoft szerint még a terminálhasználatban kevésbé jártas felhasználók számára is könnyen elsajátítható. A projekt nyílt forráskódú, és Windows mellett Linuxon és macOS-en is használható.

A legfontosabb újdonság: szintaxiskiemelés

Az Edit 2.0 legnagyobb újítása a Lightweight Syntax Highlighter (LSH), vagyis a könnyű szintaxiskiemelő rendszer.

A Microsoft szerint a teljes szintaxiskiemelő rendszer körülbelül 40 kB helyet foglal, miközben már egy tucat programozási nyelvhez tartalmaz támogatást. A rendszer kialakításának egyik fontos szempontja az volt, hogy az új nyelvek támogatásának hozzáadása csak minimálisan növelje a program méretét. A kiemelő a Microsoft mérései szerint 100 MB/s feletti sebességgel képes feldolgozni a szöveget.

A megoldás érdekessége, hogy a szintaxiskiemelő egy egyszerű programozási nyelvre épül, amely reguláris kifejezéseket és explicit vezérlést kombinál. A futtatókörnyezetet úgy tervezték, hogy más programozási nyelvekre – például JavaScriptre – is könnyen átültethető legyen.

A támogatott nyelvek listája a jövőben várhatóan tovább bővül.

Fájltípusok társítása a szintaxiskiemeléshez

A 2.0-s verzió előzetes támogatást kapott a settings.json konfigurációs fájlhoz is. Ez egyelőre elsősorban a files.associations beállításra korlátozódik.

Ennek segítségével fájlneveket és kiterjesztéseket rendelhetünk egy adott programozási nyelvhez, így az Edit akkor is megfelelő szintaxiskiemelést alkalmazhat, ha a fájl kiterjesztése önmagában nem elegendő a típus felismeréséhez.

A Microsoft szerint a konfigurálhatóság várhatóan a későbbi, 3.0-s kiadás egyik központi témája lehet.

Fejlettebb keresés és csere

A korábban is elérhető keresés és csere funkció tovább fejlődött.

Az Edit 2.0-ban a reguláris kifejezésekkel végzett cserék már csoportokat is támogatnak. Ez azt jelenti, hogy a keresési kifejezésben rögzített csoportokra a csere során például $1, $2 és hasonló hivatkozásokkal lehet utalni.

Ez különösen akkor lehet hasznos, ha nagyobb mennyiségű szöveget vagy egyszerűbb konfigurációs, illetve forráskód-fájlokat kell tömegesen átalakítani.

Sorok mozgatása billentyűzettel

Új billentyűparancs is érkezett a sorok gyors áthelyezéséhez. Az Alt+Fel/Le billentyűkombinációval a kijelölt sorokat feljebb vagy lejjebb mozgathatjuk a dokumentumban.

A több sor egyidejű behúzása és visszahúzása is egyszerűbb lett: a Tab és Shift+Tab billentyűk több kijelölt sort is képesek egyszerre behúzni, illetve visszahúzni.

További kényelmi funkciók

A szerkesztő több kisebb, de praktikus fejlesztést is kapott.

A kijelöléseken belüli szóközök most már láthatóvá válhatnak, a Ctrl+L pedig a teljes aktuális sort kijelöli. Ha a parancssorból egy könyvtárat nyitunk meg, az Edit közvetlenül a fájlválasztóhoz lép.

A fájlválasztóban természetes sorrend szerint történik a fájlok rendezése. Így például a file2.txt a file10.txt előtt jelenik meg, ami nagyobb mennyiségű, számozott fájl esetében praktikusabb.

A nem mentett módosításokat a program a terminál címsorában egy ● jellel is jelzi.

Javult a Unicode-kezelés és a stabilitás

A 2.0-s kiadás számos hibajavítást is tartalmaz. A fejlesztők többek között javították a Unix-szerű rendszereken előforduló véletlenszerű Unicode-szövegbevitel sérülését, valamint egy olyan problémát is, amely Unicode-fájlok mentésekor fájlcsonkolást okozhatott.

Windows alatt a csak egyetlen sort tartalmazó fájlok mentésekor most már megfelelően megmarad a CRLF sorvégződés is. Linuxon többek között az egérkoordináták UTF-8-as feldolgozásával és könyvtárak rendezésével kapcsolatos problémákat javítottak.

A keresés és csere is kapott további javításokat: már a nulla szélességű reguláris kifejezéses találatok – például a $ – cseréje is működik.

Már nincs szükség nightly Rustra

A fejlesztők a projekt fordítási folyamatát is egyszerűsítették. Az Edit 2.0-tól kezdve már nincs szükség a Rust nightly verziójára a fordításhoz. A korábban használt nightly funkciókat saját megoldásokkal váltották ki.

Ez különösen azok számára lehet érdekes, akik saját maguk szeretnék lefordítani az Editet, vagy Linux-disztribúciójukhoz csomagot készítenének.

30 nyelvre bővült a honosítás

A 2.0-s kiadás a lokalizáció terén is jelentős előrelépést hozott. A kiadás 19 új nyelvvel bővítette a támogatott nyelvek számát, így az Edit immár összesen 30 nyelven érhető el.

A projekt saját lokalizációs rendszert is használ, amelyben a fordítások az i18n/edit.toml fájlban találhatók. A rendszer lehetővé teszi további nyelvek dinamikus hozzáadását.

Főbb jellemzők

A Edit nyílt forráskódú, így bárki fordíthatja, vagy letöltheti a legújabb verziót a GitHubról. A program:

• könnyű és gyors (mérete kevesebb mint 250 kB),
• támogatja az egérhasználatot,
• képes több fájl egyidejű megnyitására,
• kínál keresés és csere funkciót,
• és támogatja a szóbehúzást (Word Wrap).

Hogyan használható a Edit?

A Edit használata rendkívül egyszerű: csak futtassuk az edit parancsot, vagy adjuk meg a szerkesztendő fájl nevét is, például:

edit dokumentum.txt

Ez lehetővé teszi a fájlok közvetlen szerkesztését a parancssorban, mint akár a vi, nano, emacs vagy mcedit. Ha pedig egy könyvtárat adunk meg a parancssorban, az Edit a fájlválasztóval indul, ahol kiválaszthatjuk a szerkesztendő fájlt.

Windows alatt a program telepítésére a WinGet is használható:

winget install Microsoft.Edit

Linuxon a projekt saját telepítőszkriptet biztosít, macOS-en pedig Homebrew segítségével telepíthető.

Könnyű szerkesztőből egyszerű kódszerkesztő

Az Edit első verziója elsősorban arra adott választ, hogyan lehet egy egyszerű, könnyen kezelhető szövegszerkesztőt biztosítani a parancssorban. A 2.0-s verzióval a projekt egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy egyszerűbb kód- és konfigurációs fájlok szerkesztésére is alkalmas legyen.

A szintaxiskiemelés, a reguláris kifejezéses csoportok támogatása, a sorok mozgatása és a továbbfejlesztett billentyűzetes kezelés mind ebbe az irányba mutat. Közben a program megőrizte azt az alapvető célját, hogy egy kis méretű, gyors és könnyen használható terminálos szerkesztő maradjon.

A Microsoft már a kiadási megjegyzésekben is utal a következő nagyobb lépésre: a fejlesztők szerint a 3.0-s verzió egyik központi témája a konfigurálhatóság, és ehhez egy apró CSS-elemző bevezetését is tervezik a felület témázásához.

A Edit 2.0.0 forráskódja és a letölthető kiadások a projekt GitHub-oldalán érhetők el.

A főbb funkciók részletesebben

Könnyű használat
A Edit telepítési csomagja kevesebb mint 170 kB Linux-on.

Egérhasználat támogatása

Bár a Edit modelless (nem üzemmód-alapú) szerkesztő, a menüpontokhoz egérrel is hozzáférhetünk. Az összes lehetőséghez tartozik billentyűparancs is.

Több fájl megnyitása
A felhasználók egyszerre több fájlt is megnyithatnak, és azokat a Ctrl+P billentyűkombinációval, vagy a képernyő alján található fájllistára kattintva válthatják.

Keresés és csere

A Ctrl+R megnyomásával vagy a TUI menü „Edit > Replace” pontján keresztül lehet keresni és szöveget cserélni. A funkció támogatja a kis- és nagybetűk megkülönböztetését (Match Case), valamint a reguláris kifejezéseket is.

Szóbehúzás (Word Wrap)

A Alt+Z billentyűvel vagy a TUI menü „View > Word Wrap” menüpontján keresztül aktiválhatjuk a szöveg automatikus sortörését.

Miért kellett új szerkesztő?

A Edit megszületését egy fontos hiányosság indokolta: a 64 bites Windows rendszerek nem tartalmaznak alapból parancssoros szövegszerkesztőt. A régi 32 bites Windows kiadások még szállították a MS-DOS Edit nevű alkalmazást, de ez a 64 bites verzióból kimaradt. Emellett elkészült ez az eszköz Linux-ra is.

A készítők célja egy könnyen tanulható, modelless (azaz üzemmódoktól mentes) szerkesztő létrehozása volt, amely nem igényel speciális billentyűparancsokat a kilépéshez – utalva ezzel a hírhedt „Hogyan lehet kilépni a vim-ből?” mémre. A modalitás hiánya miatt a Edit egyszerűbben kezelhető az új felhasználók számára.

Mivel Windows-on kevés olyan szerkesztő létezik, amely egyszerre:

• könnyen használható,
• natívan fut Linux és Windows alatt,
• kellően kisméretű ahhoz, hogy rendszerkomponens legyen,

a Microsoft úgy döntött, hogy saját megoldást készít – így született meg a Edit.