Megjelent a GNU Guix 1.5: Plasma 6.5, GNOME 46 és root nélküli működés

enlightened Ez az oldal a közösségért készül. heart Kövess minket máshol is:  Linux Mint Magyar Közösség a Mastodon-on  Telegram csatorna – csak hírek  Beszélgessünk a Telegram – Linux csevegő csoport  Hírek olvasása RSS segítségével  Linux Mint Hivatalos Magyar Közösség a Facebook-on      Linux Mint Baráti Kör a Facebook-on
wink Ha hasznosnak találod, és szeretnéd, hogy folytatódjon, támogasd a munkát Ko-fi vagy Paypal segítségével. laugh

kami911 képe

Három év fejlesztés után megérkezett a GNU Guix 1.5, amely egyben egy új, éves kiadási ciklus kezdetét is jelenti. A frissítés nemcsak csomagok ezreit hozza el, hanem jelentős rendszer- és biztonsági újításokat is. A Guix tovább erősíti pozícióját mint deklaratív, reprodukálható és szigorúan szabad szoftveres megoldás. Az új verzió különösen izgalmas lehet azok számára, akik hosszú távon fenntartható, átlátható Linux rendszert keresnek.

A GNU Guix egyszerre tranzakcionális csomagkezelő (transactional package manager) és egy teljes értékű GNU/Linux disztribúció. Csomagkezelőként a guix telepíthető meglévő rendszerekre is, ahol az olyan natív eszközöktől függetlenül működik, mint az apt vagy a dnf. Ugyanakkor a Guix System önálló operációs rendszerként is használható, amely ugyanazzal a technológiával kezeli deklaratív módon a teljes rendszert, beleértve a kernelt, a szolgáltatásokat és a felhasználói környezeteket is. A konfiguráció „kódként” van definiálva, és atomikusan alkalmazható, így egy teljes rendszerállapot könnyen visszaállítható vagy reprodukálható. A projekt következetesen a szabad szoftver elveit követi, és alapértelmezetten a Linux-libre kernelt használja.

A kiadási bejelentés szerint az elmúlt három évben a Guix 12 525 új csomaggal bővült, és közel 30 000 csomagfrissítés érkezett. A grafikus környezetek terén jelentős előrelépés a KDE Plasma 6.5, amely egy új Plasma szolgáltatástípuson keresztül érhető el, valamint a GNOME 46, amely mostantól alapértelmezetten Wayland megjelenítési szervert használ. Ezek a frissítések a Guix-et is felzárkóztatják a legmodernebb Linux asztali környezetekhez.

Az alapvető fejlesztői és rendszerkomponensek is naprakészek: a Guix 1.5 tartalmazza a GCC 15.2, az Emacs 30.2, az LLVM 21.1, valamint a Linux-libre 6.17 verziókat. Rendszerszinten fontos változás, hogy a Guix System immár a GNU Shepherd 1.0 szolgáltatáskezelőt használja, amely időzített szolgáltatásokat, fejlettebb naplózást és kexec alapú újraindítási támogatást hoz. Emellett mintegy 40 új rendszer-szolgáltatás jelent meg, és finomodott a privilegizált programok kezelése a Linux képességek (capabilities) jobb kihasználása érdekében.

A parancssoros eszközök terén is több fejlesztés történt. Javult a függőségi gráfok megjelenítése, bővült a konténertámogatás, és a guix pack eszköz mostantól RPM és AppImage formátumok előállítására is képes. Ez megkönnyíti a Guix-szel fordított szoftverek terjesztését olyan rendszereken is, ahol maga a Guix nem fut natívan, ami fontos lépés az ökoszisztéma nyitottsága felé.

Biztonsági szempontból kiemelkedő újítás, hogy a Guix daemon mostantól alapértelmezetten root nélküli módban (rootless mode) is futtatható nem Guix-alapú rendszereken. Ez jelentősen csökkenti egy esetleges sérülékenység hatását, és jobban illeszkedik a modern, minimális jogosultságokra épülő biztonsági modellekhez. A fejlesztők emellett tovább haladtak a teljes forrásból történő bootstrapelés (full-source bootstrapping) felé, újonnan teljesen bootstrapelt Zig és Mono fordítókkal, tovább mérsékelve az előre fordított bináris kódokra való támaszkodást.

A GNU Guix 1.5 elérhető ISO-telepítőképként, virtuálisgép-képként, valamint tarball formájában a csomagkezelő meglévő GNU/Linux rendszerekre történő telepítéséhez a projekt letöltési oldalán. A meglévő felhasználók egyszerűen frissíthetnek a guix pull parancs futtatásával. Az új kiadás emellett hivatalos release tarballokat hoz 64 bites RISC-V architektúrára, valamint tovább bővíti a GNU Hurd kísérleti támogatását x86_64 platformon, beleértve a telepítőt és több rendszer-szolgáltatás fejlesztését is.