Egy városi legenda vált valóra, amikor régészek 2014-ben feltárták az Atari hírhedt játéktemetőjét az új-mexikói sivatagban. Az esemény egyszerre volt médiashow, történelmi pillanat és az 1983-as videojáték-válság jelképes lezárása. De vajon miért temette el az Atari közel háromnegyed millió játékkazettáját, és miért éppen az E.T. lett a bukás szimbóluma?

Az Atari játéktemető legendája valóra vált

2014. április 26-án egy dokumentumfilm forgatása során egy csapat régész feltárta azt a hírhedt hulladéklerakót az új-mexikói Alamogordóban, ahol az Atari 1983-ban eltemette felesleges játékkazettáinak jelentős részét. A legkeresettebb lelet az E.T. the Extra-Terrestrial című játék volt, amely mára a videojáték-ipar történetének egyik legismertebb bukásaként él a köztudatban.

A feltárás az Atari: Game Over című dokumentumfilm részeként zajlott, és a régészek becslése szerint nagyjából 700 000 kazettát ástak el annak idején. Bár sokan évtizedeken keresztül kétségbe vonták az eset valódiságát, a feltárt példányok és a helyszíni tanúvallomások végleg pontot tettek a városi legenda végére.

Az E.T. játék bukásának története

Az Atari 2600 konzolra készült E.T. the Extra-Terrestrial játékot 1982 végén dobták piacra, de fejlesztése mindössze öt hétig tartott. Ez a rendkívül rövid fejlesztési idő annak volt köszönhető, hogy a játékot még az év végi ünnepi szezonra szerették volna kiadni, hogy az E.T. film sikerét meglovagolják. Azonban a játék nehézkes játékmenete, a gyerekek számára is frusztráló irányítása, valamint a történet lineáris, nehezen követhető felépítése miatt a játék gyorsan népszerűtlenné vált. Bár az Atari állítása szerint mintegy 4 millió példányt gyártottak belőle, ezek többsége visszakerült a boltok polcairól — vagy a sivatag homokjába. A játék bukása jelképpé vált: nem csupán egy rosszul sikerült termékről van szó, hanem az egész korabeli videojáték-piac túltermelésének és minőségromlásának szimbólumává vált.

A videojáték-ipar az 1980-as évek elején gyors, de rendezetlen növekedésen ment keresztül. Rengeteg gyenge minőségű játék árasztotta el a piacot, és az E.T. csak egy volt ezek közül. 1983-ban az amerikai videojáték-piac bevétele két év alatt 97%-kal esett vissza, ami gyakorlatilag összeomláshoz vezetett. A válság során számos kiadó és fejlesztő cég ment csődbe, köztük az Atari is, amelyet végül feldaraboltak és eladtak. A szektor csak évekkel később, a Nintendo Entertainment System (NES) sikerével kezdett újraéledni.

A feltárás részletei és meglepetései

A feltárás során a szakemberek és a helyszínre érkező újságírók mindössze 1100 darab játékot tudtak kiásni, mivel a legtöbb kazetta mélyebbre került a vártnál. A megtalált játékok között volt a hírhedt E.T., de más klasszikus Atari 2600 játékok is előkerültek, például a Pac-Man, a Centipede, a Defender, a Star Raiders, a Space Invaders, a Yars' Revenge és a Warlords. Érdekesség, hogy egykori Atari alkalmazottak is jelen voltak az eseményen, és egyikük szerint nem több millió, hanem mindössze 728 000 darab kazettát temettek el, különböző játékcímekkel.

Bár sokan gúny tárgyává tették az E.T. játékot, voltak, akik nosztalgiával emlékeznek vissza rá. A játék nehézsége ellenére sokan emlékeznek a kihívás izgalmára, amikor sikerült „hazajuttatni” E.T.-t.

A feltárás történelmi jelentősége nem csak a legendás kazetták előkerülésében rejlik, hanem abban is, hogy ráirányította a figyelmet az iparág múltjára, hibáira és fejlődésére. A megtalált kazetták közül néhány ma már múzeumi darabként van kiállítva, másokat aukciókon értékesítettek, sőt egyes példányok a videojáték-történelem legkeresettebb relikviáivá váltak.

A sivatag homokja alatt eltemetett játékkazetták története így nem csupán a bukás, hanem a megőrzés és újraértékelés történetévé is vált — bizonyítva, hogy még a legnagyobb kudarcok is képesek örökséget hagyni maguk után.

Pár érdekesség a történettel kapcsolatban:

Egyetlen ember munkája volt

Az E.T. játékot egyedül fejlesztette Howard Scott Warshaw, aki korábban sikeres címeken dolgozott, például a Yars' Revenge vagy az Indiana Jones: Raiders of the Lost Ark Atari-verzióján. Warshaw tapasztalt és megbízható fejlesztőként kapta meg a feladatot, ráadásul Steven Spielberg személyesen hagyta jóvá a választását. Warshaw később otthagyta a játékipart, és pszichoterapeutaként kezdett dolgozni Kaliforniában.

Mindössze másfél hónap alatt készült el

Az akkori átlagos fejlesztési idő egy videojátéknál nagyjából 10 hónap volt. Ezzel szemben az E.T. játék teljes fejlesztési ideje mindössze 5 hét volt. Ennek oka az volt, hogy az Atari időben szerette volna kiadni a játékot a karácsonyi szezonra, amikor a legtöbb bevételt remélték. Ez a sietség jelentős kompromisszumokat követelt a játék minőségében.

Nem az E.T. játék okozta az Atari csődjét

Bár gyakran emlegetik fő okként, az E.T. nem volt az egyetlen vagy közvetlen oka az Atari hanyatlásának. Már korábban is előfordultak hasonló kudarcok, például a Pac-Man port, amelyből túl sok példányt gyártottak, de nem fogyott jól. A videojáték-piac általános túltermeléssel és minőségi problémákkal küzdött.

Nem is volt annyira rossz játék

Sokan tartják az E.T.-t a világ legrosszabb játékának, ám ez az állítás nem teljesen megalapozott. Bár a játék valóban nehezen játszható és bonyolult volt a célközönség számára, technikailag nem volt rosszabb, mint sok más akkori cím. A probléma az volt, hogy az emberek óriási elvárásokkal tekintettek rá a mozifilm sikere miatt.

Otthoni irodában készült

Warshaw egyedi megoldással dolgozott: saját otthonába telepítette a fejlesztői környezetet, hogy gyorsabban haladjon. Ez akkoriban szokatlan volt, mivel a cégek tartottak attól, hogy alkalmazottjaik saját vállalkozásba kezdenek a megszerzett tudással.

Túl sok játék, túl kevés minőség

Az E.T. megjelenését követően összeomlott a videojáték-piac. Bár sokan a játékot hibáztatták, valójában a piac telítődött – rengeteg gyenge minőségű játék jelent meg, főként harmadik féltől származó fejlesztőktől, ami aláásta a vásárlói bizalmat.

Urban legend lett belőle – amit részben igazoltak

Sokan úgy hitték, hogy az Atari több millió eladatlan E.T. játékot temetett el egy Új-Mexikói szeméttelepen. Ez a történet évtizedekig legenda maradt, mígnem 2014-ben az Atari: Game Over dokumentumfilm stábja valóban feltárta a helyszínt Alamogordóban. Valóban több száz játékkazettát találtak, köztük az E.T.-t is, de más játékok – pl. Yars' Revenge, Pac-Man, Space Invaders – is előkerültek. Összesen kb. 1100 darab került elő, míg az elásott készlet becslések szerint 728 000 darab volt.

Drága licenc – még drágább hiba

Az Atari a jogokat 20–25 millió dollárért vásárolta meg, ami akkoriban óriási összegnek számított. Az E.T. film népszerűsége alapján biztosra vették, hogy a játék is kasszasiker lesz – ez azonban nem vált be.

Túlzott marketing – óriási visszaküldések

A kezdeti lelkesedés után a játékból egymillió példány fogyott, de mivel akkoriban még vissza lehetett vinni a játékokat, a vásárlók nagy számban éltek is ezzel. A csalódás gyorsan elterjedt, az eladások zuhanni kezdtek, és óriási készlet maradt a raktárakban.

Spielberg jóváhagyta a játékot

Steven Spielberg személyesen játszott a tesztverzióval, és tetszett neki, amit látott. Mint videojáték-rajongó, számos arcade gépet gyűjtött (például: Donkey Kong), és későbbi filmjeihez már sikeresebb játékfeldolgozások készültek, például a The Goonies NES-verziója.