Szeptember harmadik szombatja a Szoftver Szabadság Napja (Software Freedom Day, SFD), amelyet 2026-ban szeptember 19-én ünnepelnek világszerte. Ez a nap nem egyszerűen a Linuxról, a nyílt forráskódról vagy az ingyenesen letölthető programokról szól, hanem arról az alapvető kérdésről, hogy ki rendelkezik azzal a szoftverrel, amelyet használunk.

A Szoftver Szabadság Napját 2004-ben rendezték meg először, akkor még augusztus 28-án, mintegy tizenkét csapat részvételével. 2006 óta az esemény hagyományosan szeptember harmadik szombatjára esik. A kezdeményezés célja, hogy közelebb hozza az emberekhez a szabad és nyílt forráskódú szoftvereket, bemutassa azok lehetőségeit, és felhívja a figyelmet a szoftver szabadságának jelentőségére.

Mit jelent valójában a szoftver szabadsága?

A „szabad szoftver” kifejezésben a szabad elsősorban nem az árra, hanem a szabadságra vonatkozik. Egy program attól még lehet szabad szoftver, hogy pénzért kínálják, és egy ingyenesen letölthető program sem feltétlenül szabad szoftver.

A Free Software Foundation megfogalmazása szerint a szabad szoftver négy alapvető szabadságot biztosít. A felhasználónak joga van a programot bármilyen célra futtatni, megvizsgálni és tanulmányozni a működését, módosítani azt, valamint a program eredeti vagy módosított változatát másokkal megosztani. A második és harmadik szabadság gyakorlásához szükség van a program forráskódjára.

Ez lényeges különbség egy egyszerű „ingyenes programhoz” képest. Ha egy program ingyenesen használható, de a felhasználó nem fér hozzá a forráskódhoz, nem módosíthatja és nem oszthatja meg szabadon, akkor az ingyenesség önmagában nem jelenti a szoftver szabadságát.

Miért számít ez a mindennapokban?

A szoftver ma már szinte minden területen jelen van. Operációs rendszerek, webböngészők, irodai programok, grafikai alkalmazások, szerverek, telefonok, útválasztók, televíziók és számtalan más eszköz működésének része.

A szabad szoftver egyik fontos előnye ezért nem pusztán az, hogy sok esetben licencdíj nélkül használható, hanem az is, hogy lehetőséget ad a felhasználónak és a közösségnek a program működésének megismerésére és ellenőrzésére. A forráskód hozzáférhetősége emellett lehetővé teszi, hogy fejlesztők javításokat készítsenek, hibákat javítsanak, új funkciókat fejlesszenek, illetve a programot más környezetekhez igazítsák.

Ez különösen fontos lehet oktatási, közigazgatási és vállalati környezetben, ahol egy informatikai rendszer használata akár hosszú évekre meghatározhatja, hogy milyen formátumokhoz, szolgáltatásokhoz és gyártókhoz kötődik egy szervezet.

Linux, LibreOffice és még sok más

A szabad szoftveres világ egyik legismertebb területe a GNU/Linux, amelynek számos változata, köztük a Linux Mint is, szabad szoftverek széles körére épül.

Ugyanakkor a szabad szoftver messze nem azonos a Linuxszal. Ide tartoznak olyan közismert projektek is, mint a LibreOffice, a Firefox, a GIMP, a Blender, a VLC, a Thunderbird, a Krita vagy számtalan szerver- és fejlesztőeszköz.

A The Document Foundation idei Szoftver Szabadság Napi írása éppen a LibreOffice példáján keresztül mutatja be, hogy a szabadság nemcsak azt jelenti, hogy egy program mire képes, hanem azt is, hogy mit enged meg a felhasználónak, és milyen korlátokat nem kényszerít rá.

A közösség legalább olyan fontos, mint maga a program

A szabad szoftver egyik különlegessége, hogy sok projekt mögött nem egyetlen vállalat, hanem fejlesztők, fordítók, dokumentációs szerzők, tesztelők, hibajelentők, rendszergazdák és felhasználók közössége áll.

Egy programhoz hozzájárulni ráadásul nem feltétlenül jelent programozást. Egy jó hibajelentés, egy fordítás javítása, dokumentáció írása, egy kezdő felhasználó segítése vagy egy új felhasználó bevezetése is értékes hozzájárulás lehet. A GNU Project például külön is olyan tevékenységeket javasol a szoftverszabadság támogatására, mint a hibák bejelentése, a dokumentáció és a szabad szoftverek használatának népszerűsítése.

Éppen ezért a Szoftver Szabadság Napja tulajdonképpen a közösségek ünnepe is.

Nem csak fejlesztőknek szól

A Szoftver Szabadság Napja egyik fontos üzenete, hogy a szabad szoftver nem kizárólag informatikusok és programozók ügye. Egy átlagos felhasználónak is számít, hogy milyen programmal dolgozik, milyen formátumban tárolja a dokumentumait, hozzáfér-e később az adataihoz, lecserélheti-e az adott programot vagy szolgáltatót, illetve rendelkezik-e valódi választási lehetőséggel.

A szabad szoftverhez kapcsolódó rendezvények ezért hagyományosan igen változatosak: lehetnek előadások, bemutatók, beszélgetések, gyakorlati foglalkozások, telepítési partik vagy akár egyszerű közösségi találkozók. A 2026-os eseménynaptárban is több országban találhatók ilyen programok.

A szabadság nem egyetlen programról szól

A Szoftver Szabadság Napja jó alkalom arra is, hogy egy kicsit más szemmel nézzünk a számítógépeinkre. Nem feltétlenül az a kérdés, hogy egy program „jobb-e”, mint egy másik, hanem az is, hogy milyen jogokat és lehetőségeket ad a felhasználónak.

Használhatunk Linuxot, telepíthetünk LibreOffice-t, kipróbálhatunk egy szabad webböngészőt, hozzájárulhatunk egy fordításhoz, jelenthetünk egy hibát, vagy egyszerűen csak megmutathatjuk valakinek, hogy milyen lehetőségei vannak. Mindegyik apró lépés hozzájárulhat ahhoz, hogy a számítógép ne csupán egy általunk bérelt vagy korlátozottan használható eszköz legyen, hanem olyan eszköz, amely felett a felhasználó is valódi kontrollt gyakorolhat.

2026. szeptember 19-én, a Szoftver Szabadság Napján ezért érdemes nemcsak azt megünnepelni, hogy milyen nagyszerű szabad programokat használunk, hanem azt a gondolatot is, amely ezeket összeköti: a számítógép akkor szolgálja igazán a felhasználót, ha a felhasználónak megvan a szabadsága annak használatára, megismerésére, módosítására és megosztására.